Egy színész-rendező a példaképe.
Ha eszünkbe jut Denzel Washington, akkor elsősorban színészként gondolunk rá, aki olyan filmekben játszott, mint a Malcolm X (1992), a Philadelphia - Az érinthetetlen (1993), A mandzsúriai jelölt (2004) vagy A Védelmező-trilógia. Washington azonban nem csak a kamera előtt, hanem mögötte is dolgozott már, és rendezőként is megállta a helyét. Első rendezése a 2002-es Antwone Fisher története, melyben Dr. Jerome Davenport szerepét is magára vállalta. Azóta további három filmet rendezett: Érvek és életek (2007), Kerítések (2016), Napló kisfiamnak (2021).
Amikor második rendezését, az Érvek és életeket népszerűsítették, arról kérdezték, hogy milyen volt másodjára is a kamera túloldalán lenni. „Szeretem látni, hogy másoknak jól megy – válaszolta Szeretem megtalálni a fiatalokat, és megosztani velük, amit tudok. Szeretem az együttműködést.” Ezután rátért a példaképére:
„Clint Eastwood a hősöm. Ez a fickó zökkenőmentesen lépett át egyik karrierből a másikba. Számára a rendezés egyfelől azt jelentett, hogy segített másoknak megtalálni a helyüket, másfelől az is vonzotta benne, hogy átvehette az irányítást a forgatáson.”
Forrás: Bettmann / Getty Images
Eastwood is színészként kezdte a hatvanas években, első rendezése egy pszichológiai thriller volt, az 1971-es Játszd le nekem a Mistyt! Legtöbb rendezésében a főszerepet is ő játszotta, ilyen például az 1973-as Fennsíkok csavargója, az 1976-os A törvényenkívüli Josey Wales vagy az 1983-as Az igazság útja.
Eastwood lényegében két karriert futott be: az egyiket színészként, a másikat rendezőként, és mindkettőben sikeres volt.
Szóval, ha Denzel Washington őt tekinti a hősének, az elég ígéretes pályakép egy színész-rendező számára.
Ez is érdekelhet
17 dolog, amit nem tudtál A Pelikán ügyiratról
A film, amit a kor két szupersztárja, Julia Roberts és Denzel Washington tett naggyá.
Tovább
(via Far Out)
