Húsz óra (1965)

Fábri Zoltán Sánta Ferenc azonos című regénye alapján rendezett alkotásában szokatlan kritikával jelenik meg a II. világháború utáni Magyarország, különös tekintettel az 56-os eseményekre. A rendkívül haladó módon időbontásban bemutatott sztori szerint 1965-ben egy kis faluba riporter érkezik, aki húsz órát tölt a helyszínen, hogy riportot készítsen az elmúlt húsz évről négy, még 1945-ben együtt induló egykori cseléd életén keresztül, akiknek mind más sors jutott: ki ávós lett, ki téeszelnök, ki forradalmár, s nem egyen közülük egymás ellen is fordultak.

A megrázó történelmi drámában Bodrogi Gyulának csak egy kis, de emlékezetes szerep jutott: ő játszotta a falu fiatal orvosát, aki hivatásánál fogva érintetté vált a négy embert összekötő bűntényben, ám Kiss doktor a Csengetett, Mylord? szereplőivel ért egyet, és úgy gondolja, hogy

„ne szólj szám, nem fáj fejem!”

A vele a középpontban játszódó jelenetben – ahogy az az egész filmre is jellemző – saját személyes drámája is megjelenik: szívszorító figyelni, hogy ez a vidékről elvágyódó figura egy komplett földalatti bárt rendezett be magának a pincében, a pesti mulatók mintájára, hogy ide meneküljön az unalmas valóság elől.

Fuss, hogy utolérjenek (1972)

Ez a magyar vígjáték nagymestere, Keleti Márton által rendezett zenés kémvígjáték arról szól, hogy egy nemzetközi kémbanda egy zeneműkiadó impresszárióinak álcázza tagjait, hogy megszerezze egy fontos lézertanulmány tervrajzait, melyek Tokaji, az operettszínház számlaellenőrének könyvelési papírjai közé kerültek. Az akciót egy gyönyörű és nem mellesleg profi dzsúdós rendőrnő vezeti, aki Tokajit és fiát csalétekként használja. A banda producerként megveszi az ifjabb Tokaji musicaljét, a becses iratokért cserébe. Így az operettigazgató kétségbeesése ellenére Attila zenekara és szerelme, az énekesnő Kati tarthatja a nagy sikerű díszelőadást, rendőri segédlettel.

A vidám paródiában Bodrogi az ifjú zenészt formálja meg, és – ahogy az a fenti előzetesben is látszik – még akciójelenetet is kellett forgatnia. S habár őt is nagyon szórakoztató figyelni (nem beszélve az olyan nagyságok játékáról, mint Pécsi Sándor, Páger Antal, Bárdy György vagy Körmendi János),

a Fuss, hogy utolérjenek igazi nagy találata a forgatás idején mindössze 19 éves Zalatnay Sarolta Kati szerepében, aki olyan slágereket énekelt el a filmben, mint például a Félteni kell.

Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988)

Bacsó Péter politikai szatírája azon ritka alkotások közé tartozik, melyben Bodrogié az abszolút főszerep. Ő alakítja a fiktív, de gyanúsan ismerős Titánia Főtitánját, aki több mint húsz éve uralkodik népe fölött, ám most haldoklik. Ágya mellett ott van felesége, Angelika, valamint ifjú tábornoka és titkára, akik még mindig teljesítik őrült parancsait. A tévében az ereje teljében lévő Főtitán látható, amint népe ünnepli bölcs lépéseiért. Hirtelen roham végez az ágyban a főtitánnal. Angelika hívatja a három dublőrt, megköszöni eddigi szereplésüket. A dublőrök tudják, hogy meg kell halniuk, így az éjjel elszöknek, hárman háromfelé…

A Bodrogi által alakított Főtitánt Bacsó Ceaușescuról mintázta, így a szatíra célpontja a kommunista Románia és a diktátorházaspár személyi kultusza – de nem kell olyan nagyon sokat visszamenni az időben, hogy a magyarok számára is ismerősek legyenek a Főtitán intézkedései. Parádés, ahogy a film bemutatja, milyen lózungokkal próbálják meg elfogadhatóvá tenni az élelmiszerhiányt és az éhezést, de a Titánia, Titániának rengeteg vicces aranyköpést is köszönhetünk: például a fenti részletben elhangzó

„egy egész népet nem lehet börtönbe zárni”-t.

Ez is érdekelhet

Kedvenc diktátoraink a filmvásznon

Utáljuk a zsarnokokat, de jó filmeket lehet róluk csinálni, vagy elrettentő példaként, vagy nevetség tárgyává téve őket, mint a héten bemutatott Sztálin halála esetében. Íme, a listánk!

Tovább

Üvegtigris (2001)

A magyarok egyik kedvenc vígjátékában Bodrogi Gyulának a Húsz órához hasonlóan szintén csak egy kis mellékszerepe van – ám így is hozzá köthető a film egyik legjobb jelenete. Ő játssza ugyanis a főhős büfékocsis, Lali édesapját, aki egyszer csak gondol egyet, és az általa vezetett Volán-buszt a normális útvonal helyett leparkolja a címbeli food trucknál, hogy elpanaszolja a fiának, hogy

„anyád nem szeretett”.

Bodrogi szemmel láthatóan nagyon jól érzi magát a szerepben, és Rudolf Péterrel is kiválóan adogatják egymásnak a poénokat. A mókás párbeszédbe hátulról bekiabáló Kállai Ferenc pedig csak hab a tortán.

Linda (1984–1990)

Gát György népszerű sorozatában Bodrogi játszotta a karatézó rendőrlány, Veszprémi Linda habókos apukáját, Veszprémi Bélát, aki – ahogy az az ide kattintva megtekinthető részletben is elhangzik – a látszat ellenére

„teljesen normális, csak színész”.

Szintén ebben a videóban láthatjuk azt is, hogy a széria arra is lehetőséget adott a sztárnak, hogy megcsillogtassa tánctehetségét (itt konkrétan sztepptánctudását csodálhatjuk meg). 

A köpcös színészt vértanúként megfestő festőnő és Veszprémi Béla jelenete irtó vicces (ahogy a párost szerepeltető legtöbb képsor az), a slusszpoén pedig Linda szokatlan betoppanásával egyszerűen megfizethetetlen.

In memoriam Gát György

Gát György legjobb sorozatai

Március 13-án, 77 éves korában elhunyt Gát György producer, forgatókönyvíró, rendező, aki színházban és a moziban is alkotott, de televíziós munkái voltak a legnépszerűbbek. Emlékezzünk rá legjobb sorozataival!

Tovább

Van, aki forrón szereti (1959)

Billy Wilder húszas években játszódó fergeteges gengszterfilm-paródiája hozta meg a világhírt Jack Lemmonnak, aki az ugyancsak kitűnő komikusnak bizonyuló Tony Curtis és a szexszimbólum Marilyn Monroe méltó partnereként szerencsétlenkedi végig a helyzetkomikumok végtelen sorát. A két munkanélküli zenész, miután akaratlanul szemtanúi lettek a rivális bandák leszámolásának Chicagóban, női ruhába bújva, egy női zenekar tagjaiként menekül a maffiavezér emberei elől a napfényes Floridába, ahol Lemmon figuráját üldözőbe veszi egy szerelmes milliomos.

Az örökzöld komédiához sokat ad hozzá a kiváló magyar szinkron:

Lemmon magyar hangját Bodrogi Gyula kölcsönözte,

aki megszokott orgánumánál némileg magasabb hangon szólal meg nemcsak Daphneként, de Jerryként is, így szép kontrasztot alkot a Curtis megszólaltató Sztankay István mély basszusával.

Kérem a következőt! (1975–1986)

Nepp József és Ternovszky Béla zseniális rajzfilmsorozatában Dr. Bubó, a bölcs bagoly doktorátusát megkapva egy fa tetején praktizál az erdő közepén. Asszisztense Ursula, a medve, akinek segítségével orvosolja az erdőben lakó állatok minden gondját-baját – és aki (nem is annyira) titokban fülig szerelmes belé. Dr. Bubó tanácsára számít az erdei rend őre, Csőrmester is, aki a törvény szigorú erejével csap le a szabálysértőkre. Bodrogi az animációs szériában a faját tekintve sólyom Csőrmestert szinkronizálta, amihez, az állat szigorúságát hangsúlyozandó, legmélyebb orgánumát vette elő. Az alábbi részletben azt láthatjuk, hogy a rend éber őrének ezúttal magát az elrabolt Bubót kell(ene) megmentenie.

Még több Romhányi

Romhányi József legemlékezetesebb munkái

A „rímhányó” fordított, forgatókönyvet írt és még saját versei is vannak – s talán még te sem tudod mindig, hogy épp őt idézed.

Tovább

Süsü, a sárkány (1977–1984)

Bodrogi Gyula kölcsönözte a szinkronhangját a Csukás István meseíró által írt imádni való bábsorozat címszereplőjének, a nem szokványos, egyfejű sárkánynak, aki nem várakat ostromol és királylányokat rabol, hanem lepkékben gyönyörködik, vadkörtét majszol, arról ábrándozik, hogy milyen jó lenne rózsabimbónak lenni (hiszen akkor rá szállnának a lepkék) és barátságot köt a kóbor királyfival. Miután szülei kitagadják a jóságos sárkányt, egy távoli városban talál menedéket, ahol a kezdeti riadalom után az emberek hamar a szívükbe zárják.

Ezt követően Süsü sokféle módon próbál a városka lakóinak segítségére lenni, legyen szó idegenforgalomról, kőtörésről vagy várvédelemről.

Macskafogó (1986)

És ismét egy emlékezetes mellékszerep – ezúttal hangban! Ternovszky Béla kultikus rajzfilmjének főhőse, Grabowski, a 007-es egérügynök veszélyes küldetésre vállalkozik: Pokyóból kell elhoznia egy szuperfegyver titkos tervét, amelynek segítségével az egerek le tudnának számolni a létüket fenyegető macskaszindikátussal. Hogy Grabowski küldetéséről eltereljék a figyelmet, az egerek falból egy egyszemélyes rendőrzenekart is útnak indítanak, Lusta Dicket, aki először repülőgép-szerencsétlenséget szenved, majd életre szóló barátságot köt a mexikói vámpírdenevérekkel, hogy végül mégiscsak kivegye a részét a komolyabb akciókból ő is.

Az animációs filmben Bodrogi Gyula Maxipotzak, a jól táplált denevérfőnök magyar hangja, akinek olyan örökbecsű idézeteket köszönhetünk, mint a „zenés vacsora” vagy a felejthetetlen

„Pedro, amigo mio, ma is konzervvért iszunk; kár lenne ezért a tehetséges gyerekért!”

Ez is érdekelhet

10 tény, amit tuti nem tudtál a Macskafogóról

Nemcsak nálunk lett belőle kultrajzfilm, de az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban is nagy sikerrel vetítették. Készült belőle képregény és társasjáték is.

Tovább