65 éves lett a héten Darabont Ferenc, azaz Frank Darabont amerikai rendező, aki 56-os magyar emigránsok gyerekeként született a montbéliardi menekülttáborban, majd Los Angelesben nőtt fel. Neki köszönhetjük az IMDb és a Port legmagasabbra értékelt filmjét, A remény rabjait, a Halálsoront és a The Walking Dead című sorozatot. Közel 40 éves karrierje alatt azonban csak 5 filmet rendezett, és már 10 éve nem jött ki semmilyen új projektje. Hogy miért nem lett belőle termékenyebb alkotó, az ebből az összeállításból nem fog kiderülni, viszont egy karrierösszegző után listázzuk az összes munkáját.

Az ifjú Darabont első meghatározó filmes élménye a George Lucas-féle THX 1138 (1971) volt, többek közt ennek hatására kezdett maga is a filmezés iránt érdeklődni. A főiskola után, egyetem helyett, inkább kétkezi munkákat végzett, targoncát vezetett, és dolgozott többek közt étteremben is. Mellette íróként kezdte bontogatni a szárnyait, és produkciós asszisztens lett az olyan méltán ismeretlen horrorokban és thrillerekben, mint a Hell Night (1981), a három Arany Málna-jelölést is kapott The Seduction (1982), vagy a Delejezettek (1984).

Stephen King már ekkor belépett az életébe: az író meghirdette a „Dollar Baby” akciót, ami azt jelentette, hogy a pályakezdő filmesek és a diákok jelképes 1 dollárért megkaphatták egyes rövid történeteinek megfilmesítési jogait. Darabont így készíthette el a Nő a szobában adaptációját,  amelyet forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyzett – és kis híján az Oscar-jelölésig is eljutott vele.

A folytatásban is maradt a horrorvonalon: a Hell Night producerével, Chuck Russellel meg-, illetve újraírhatták a Rémálom az Elm utcában 3 forgatókönyvét. Mindössze két hetük volt rá, de megoldották, és ennek köszönhetően A Massza remake-jének szkriptjét is rájuk bízták, majd Darabont a Légy 2 forgatókönyvét is megírhatta.

Rendezőként 1990-ben debütált, igaz, ekkor még nem mozi-, hanem tévéfilmmel. Ez volt az az Élve eltemetve, amelyben a Jennifer Jason Leigh alakította feleség a szeretője segítségével próbál végezni a férjével.

A karrierje csúcsára 1994-ben jutott fel, rögtön az első igazi mozifilmjével, a Stephen King regényéből készült A remény rabjaival, amely – ma már meglepőnek tűnő módon - nem lett blockbuster, viszont hét Oscar-jelölést begyűjtött, és utólag kultikussá vált. A „bevált recepten ne változtass”-elvét követve következő filmje is egy King-regényből készült, a négy Oscar-jelölésig jutó Halálsoron pedig már a mozipénztáraknál is tarolt.

Következő említésre méltó filmjére 2007-ig kellett várni, a szintén King-novellán alapuló A köd című sci-fi horror nem okozott csalódást, de A remény rabjai vagy a Halálsoron sikerét nem tudta megismételni.

2010-ben ő volt az, aki sikerrel ültette át sorozatformába Robert Kirkman kultképregényét, a The Walking Deadet – az első részt írta és rendezte is, a többit producerként jegyezte –, de az első évad után az AMC kirúgta. Darabont pert indított a csatorna ellen több mint 280 millió dollár kifizetetlen nyereséget követelve, és ebből később, a megegyezést követően 200 millió dollárt meg is kapott. 2013-ban elindította saját sorozatát, a John Buntin regényéből készült Mob Cityt Jon Bernthallal a főszerepben, de a produkció csak egy évadot ért meg.

Noha rendezőként nincs túl sok tétel a neve mellett, egy időben szkriptdoktorként olyan művek megírásában segédkezett, mint a Különvélemény vagy a Ryan közlegény megmentése, és ő írta az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága forgatókönyvének első verzióját is, amely Spielberg tetszését elnyerte, de George Lucas megvétózta.

Top 10 Darabont-produkció:

10. A légy 2. (1989)

A műfaj mesterével, Mick Garrisszal közösen írta Darabont a forgatókönyvet, és talán neki is köszönhető, hogy A légy 2. a jobb horrorfolytatások közé sorolható. A film nemcsak a véres és undorító speciális effektjei miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert emberséget adott a karaktereknek. Ez Darabont egyik védjegye: rá tud venni minket, hogy szeressük a szörnyeket.

9. A massza (1988)

Íróként jegyzi Darabont ezt a remake-et, és itt is képes megkedveltetni a nézőkkel a karaktereket, a sok vér mellé pedig humort is adagol. Míg az eredeti film egy hidegháborús remekmű, addig ez az 1988-as változat minden idők egyik legjobb horror remake-je.

8. Mi lenne ha? (2001)

Ritka anomália az életműben: Darabont nem írta, csak rendezte a Jim Carrey főszereplésével készült romantikus drámát. Talán ezért is van az, hogy a harmadik felvonásból mintha hiányozna a kellően frappáns lezárás. Ennek ellenére Carrey alakítása elviszi a hátán ezt a meglehetősen alulértékelt filmet, amely a családbarát stílusa ellenére is izgalmasan boncolgatja a kényes témát.

7. Az ifjú Indiana Jones krónikák (1992-96)

A 28 epizódból és négy tévéfilmből álló sorozatot Darabont íróként jegyezte, és neki köszönhető, hogy a széria végig friss maradt. Az sem zavarta, hogy Indy ezen verziója családbarát verzióban készült, sőt, úgy tűnt, meglepően jól feküdt neki ez a fajta korlátozás.

6. Mob City (2013)

Darabont erőssége, hogy képes olyan világokat teremteni, ahol a logika másodlagos, és az emberi történetek a legfontosabbak. A 40-es évek Los Angelesében, a gengszterek és a rendőrök világában játszódó Mob City mindössze hat epizódot ért meg, de ennyi idő alatt is sikerült egy különleges, noir-hangulatú világot felépítenie.

5. Rémálom az Elm utcában 3.: Álomharcosok (1987)

A Rémálom az Elm utcában-széria rajongók által kultikusként tisztelt 3. részében Darabont íróként működött közre Wes Craven és más írók mellett. Nem tudni, pontosan mit tett hozzá, és mit vett el a sztoriból, de a film szellemiségén ott az ő kéznyoma is, mert a hangvétele nem lett olyan sötét, mint amilyennek eredetileg tervezték.

4. The Walking Dead (2010)

Szeretnénk azt hinni, hogy Darabont az oka annak, hogy a The Walking Dead olyan sokáig releváns maradt, még akkor is, ha korán kiszállt belőle. Tény, hogy a sorozat a zombikról szólt, de poszt-apokaliptikus utópiaként nem lett volna olyan hatásos, ha nincs egy olyan forgatókönyv-stílus, amely a drámát részesíti előnyben a horrorral szemben.

3. A köd (2007)

Darabont munkássága már addig is egyedi és eredeti volt, A köddel pedig megmutatta, hogy sötétebb tónusokkal is meg tudja jeleníteni King univerzumát. A korábbiaknál sokkal több speciális effekttel kellett dolgoznia, ahogy az várható volt, de sikerült neki az emberi sötétség megjelenítése is a cselekményben.

2. Halálsoron (1999)

Ez a King-adaptáció adja vissza talán a legjobban Darabont erősségeit, már ami a történetmesélést illeti. A film részletgazdagsága lenyűgöző, pláne, ha figyelembe vesszük a játékidejét (189 perc), és azt, hogy semmi sem tűnik véletlenszerűnek vagy feleslegesnek benne.

1. A remény rabjai (1994)

Ez Darabont legjobb munkája, és természetesen szintén egy King-adaptáció. Arról szól, hogyan lehet megőrizni a reményt, bármi történjék is, és hogy nehéz helyzetekben milyen fontos kapcsolatot találni a hasonlóan gondolkodó emberekkel.

A remény rabjai inspiráló, érzelmileg magával ragadó és a kivitelezését illetően is hibátlan, így nem is csoda, hogy minden idők egyik legjobb filmjeként tartják számon, és garantáltan biztosítja Darabont Ferenc helyét a filmtörténelemben.

via: Wikipedia / Collider / Movieweb