2015. október 21-én az egész világ felbolydult: ez volt ugyanis az a nevezetes dátum, ahová előre utazott Marty McFly és a jó öreg Doki 1985-ből a Vissza a jövőbe 2-ben. Ezen a napon, és persze azóta is rengeteg olyan cikk született, amiben sorra vették, mi valósult meg az 1989-ben elképzelt 2015-ös év szuperkütyüiből, és mikre várunk a mai napig (én például a légdeszkára és a Cápa 19-re). A gondolatkísérletet tovább folytatva ezúttal azt nézzük meg, hogyan képzelték el a 2019-es esztendőt a '80-as évek kultikus sci-fijeiben!

Szárnyas fejvadász (1982)

Milyen jövőt ábrázolt a film? A Blade Runner nyitójelenete, amiben lebegő autók suhannak el Los Angeles fölött, lángnyelvekkel és Vangelis zenéjével kísérve, egy egész nemzedék agyába égett bele örökre – bár mi, magyarok sajnos csak évekkel később, 1988-ban csodálhattuk meg Ridley Scott kultikus sci-fijét. Ez (és persze William Gibson két évvel későbbi regénye, a Neurománc) fektette le a máig népszerű cyberpunk zsáner alapjait, ahol a nem is olyan távoli jövőben az emberek gigantikus metropoliszok felhőkarcolóiban laknak, a zsúfolt utcákat ellepik a tolakodó neonreklámok, az emberek életét pedig már nem a kormányok, hanem a mindenható mamutvállalatok irányítják. A technológia a filmben elképesztően fejlett – olyannyira, hogy az ember alkotta robothasonmások, a replikánsok néha már emberibben viselkednek, mint az életunt, fásult emberek.

Mi valósult meg mára a filmből? A felhőkarcolókkal teli, zsúfolt metropoliszok, a harsogó és tolakodó neonreklámok, az egyes országok GDP-jének többszörösét megtermelő, a mindennapjainkba bekúszó, globális nagyvállalatok és a kütyüforradalom ma már nem sci-fi, hanem maga a valóság. Emberként viselkedő, élethű robothasonmások persze még nincsenek – az emberi testtel és arccal megépített mesterséges intelligenciák most még elég furcsán viselkednek, a Samantha nevű, élethű szexrobotot pedig annyian zaklatták egy 2017-es technológiai kiállításon, hogy vissza kellett küldeni javításra.

The New Barbarians (1983)

Milyen jövőt ábrázolt a film? Az 1981-es Mad Max 2 sikere után gombamód elkezdtek szaporodni az atomháború utáni, homoksivataggá változott világban játszódó Mad Max-klónok. Főleg az olaszok jártak élen ebben a műfajban: Enzo G. Castellari kultfilmje, a Warriors of the Wasteland címen is ismert I nouvi barbari felvonultatja a zsáner összes kliséjét az országutakat rettegésben tartó, kegyetlen motorizált martalócoktól kezdve a fegyverekkel feltuningolt kocsikon át a marcona főhősig.

Mi valósult meg mára a filmből? Szerencsére még semmi. Mondjuk sokan ma is nagyon leharcolt állapotú kocsikkal róják az utakat, az elsivatagosodás és a vízhiány pedig az egyik legaggasztóbb természeti jelenséggé vált mára.

After the Fall of New York (1983)

Milyen jövőt ábrázolt a film? Ha a New Barbarians a szegény ember Mad Max 2-je, akkor Sergio Martino B-kategóriás sci-fije nem más, mint a kicsi, savanyú Menekülés New Yorkból! 20 évvel járunk az 1989-es nukleáris holokauszt után. Az emberiség a sugárzás miatt már nem képes szaporodni: az egyetlen, még nemzőképes nőt az elvadult Eurak csoport tagjai tartják fogva New York romjai közt. Ide kell behatolnia egy Parsifal nevű, szegecselt ruhás zsoldosnak (Michael Sopkiw), hogy egy félszemű android segítségével elvigye a lányt a rivális frakciónak, a Föderáció nevű, lázadó csoportnak. 

Mi valósult meg mára a filmből? Szerencsére semmi. Bár New York ikertornyai lángba borultak és összeomlottak 2001. szeptember 11-én, a város él és virul, nem grasszálnak szegecses kesztyűs, lovas barbárok és motorizált martalócok az utcáin. A férfiak és nők nemzőképesek, és nincsenek félszemű androidok sem.

Menekülő ember (1987)

Milyen jövőt ábrázolt a film? Arnold Schwarzenegger disztópikus sci-fijében 2017-re a világ a gazdasági összeomlás szélére került. A sorozatos éhséglázadásokat az Egyesült Államok diktatórikus módszerekkel veri le, a rezsim ellenségeit átnevelő táborokba küldik, a nincstelen tömegeket pedig a tévé elé láncolják, hogy amíg azt lesik, hogyan nyírják ki egymást az elítélt bűnözők egy durva tévés valósághow-ban, addig se a saját nyomorukkal foglalkozzanak. Egy kis ellenálló csoport azonban 2019-ben egy koncepciós perben elítélt rendőr vezetésével (természetesen őt alakítja Arnold) a gyilkos show szabályainak látszólagos elfogadásával gerillaakciókkal akarja elfoglalni a zsarnoki rendszert kiszolgáló tévéstúdiót, és ezzel megdönteni a rendőrállam diktatúráját.

Mi valósult meg mára a filmből? Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, elég sok minden! Hiszen nem is kell annyira messzire menni, ha példákat akarunk keresni olyan országokra, ahol a rezsimhű tévéműsorok azt a látszatot keltik, hogy minden rendben, miközben a valóságban korábban sosem látott szakadék tátong a nagyon gazdagok és a nagyon szegények között... 

Akira (1988)

Milyen jövőt ábrázolt a film? Katsuhiro Ôtomo kultikus animéjében évtizedek teltek el a Tokiót romba döntő 3. világháború óta 2019-re a várost újjáépítették, ám a prosperáló Neo-Tokiót gengszterek, terroristák, vallási fanatikusok és motoros bandák tartják rémuralmuk alatt. Az egyik motoros vagányt, Tetsuót egy kutatólaborban mindenféle kísérleteknek vetik alá, de sajnos kontrollálhatatlan Superman lesz belőle... Na de többet inkább nem is spoilerezünk, nézze meg mindenki ez a gyöngyszemet, ami a Blade Runner és a Ghost in the Shell mellett a cyberpunk filmek harmadik megkerülhetetlen alapköve.

Mi valósult meg mára a filmből? A villámgyors motorok, a fejlett technológia és a neonfényben úszó, futurisztikus Tokió ma már nem sci-fi, hanem maga a valóság, és ma már az sem ördögtől való dolog, hogy high tech műlábú futók halmozzák az aranyérmeket. Érdekes véletlen, hogy 2020-ban pont Tokióban rendezik meg az olimpiát – reméljük, nem lesz semmi galiba az arénában, és nem kell majd szuperfegyverekkel lődözni egyetlen gigászira puffadt, elszabadult genetikai kísérleti alanyt sem.