Charlize Theron és a vita a banki ügyintézővel

Ahogy arról korábban már írtunk, Charlize Theron hányatott gyerekkora után édesanyja támogatásával 18 évesen költözött Los Angelesbe, ahol megpróbált betörni a filmiparba, közben pedig pincérkedésből és modellkedésből tartotta el magát. Egy nap épp egy modellmunkájáért járó honoráriumot akart felvenni egy bankban, az ügyintéző azonban nem tudta neki kifizetni a pénzt, mivel a csekket, amit a későbbi sztár be akart váltani, egy másik államban állították ki. Mivel Theron akkoriban nagyon rá volt szorulva a pénzre, elkezdett hevesen vitatkozni az illetővel, és mindent bevetett, mert tényleg az múlt rajta, hogy lesz-e hol aludnia aznap este.

Amikor a kiabálást meghallotta, egy kedves úr sietett a színésznő segítségére, aki segített neki számlát nyitni a bankban, és Theron így már megkaphatta a pénzét. Kifele menet pedig a férfi még a kezébe nyomta a névjegykártyáját is, hogy ha színészként azt szeretné, hogy ő legyen az ügynöke, hívja csak fel – a megmentő ugyanis John Crosby volt, akkoriban többek közt John Hurt vagy Rene Russo ügynöke; a sztár pedig később nyilván felhívta. „Ha akkor nem találkozom Johnnal, nem tudom, mit tettem volna. Ötletem sem volt, hogy hogy lehet menedzsert szerezni, szóval

ha aznap nem megyek el a bankba, őszintén úgy gondolom, hogy most nem lennék itt.

Hiszen olyan sok tehetséges színész van, aki sosem kap esélyt” – mondta 2005-ben az esetről Oprah Winfrey-nek Charlize Theron.

Jack Nicholson aprócska szerepe

Robert Evans producer és Jack Nicholson legismertebb együttműködése az 1974-es Kínai negyed volt, ami meghozta a sztárnak tucatnyiból a negyedik Oscar-jelölését. Ők ketten azonban már hat évvel korábban találkoztak, és meglehetősen kalandos út vezetett odáig. Evans a Paramount Pictures vezetőjeként épp az Egy tiszta nap szembenézhetsz az örökkévalósággal című filmhez keresett egy kisebb szerepre valakit (az illetőnek a főhős mostohatestvérét kellett volna játszania). A producer a keresgélés közben egy másik esélyes színész miatt kezdett el nézni egy filmet, amelynek az egyik jelenetében szöveg nélküli statisztaként feltűnt Jack Nicholson is.

„A casting director azzal jött oda hozzám, hogy megtalálta az új James Deant, és hogy nekem is látnom kell. Úgy öt perce ment a film, amikor bejött egy fickó, odasétált az asztalhoz, és átadott egy borítékot az új James Deannek, rámosolygott a társaságában lévő lányra, majd kiment.

Még csak egy szót sem szólt, de én felugrottam, és azt kiáltottam, hogy megvan az emberünk”

– idézte fel Robert Evans, akinek egyébként nem volt egyszerű menet megszerezni Nicholsont, mert hiába volt ismeretlen színész, Roger Cormannel volt szerződése, ezért úgy kellett rábeszélni, hogy jöjjön át a Paramounthoz, és szerepeljen Barbra Streisand oldalán több mint tízezer dolláros gázsiért.

Harrison Ford és az ácsmunka

Harrison Ford viszonylag későn, már 35 évesen futott be, így a hetvenes években, amíg még csak próbálkozott Hollywoodban, kénytelen volt kitanulni az ácsmesterséget, hogy fenntartsa a családját. Egy nap épp abban az irodában dolgozott, amelyikben George Lucas a meghallgatásokat tartotta a Csillagok háborúja főbb szerepeire. Mivel épp nem volt ott senki, hogy összeolvassa a szerepet a jelentkezőkkel, a direktor megkérte Fordot (aki egyébként régi ismerőse volt, mert korábban adott neki egy kisebb szerepet az American Graffiti című filmjében), hogy ugorjon már be Han Solóként. A kis beugrás tanulsága pedig az lett, hogy a sztár jobban csinálta a dolgot bármelyik jelentkezőnél.

„Én azt hittem, csak kisegítem George-ot a főszereplő-választásnál. Meg sem fordult a fejemben, hogy jelentkezzek Han szerepére.

Szóval eléggé meglepődtem, amikor felajánlották, hogy játsszam el én a karaktert”

– mesélte pár éve egy reddites kérdezz-feleleken Harrison Ford.

Joe Pesci egyetlen filmje

Habár ma már Oscar-díjas színészveterán, Joe Pesci eleinte zenei karrierről álmodott, így Harrison Fordhoz hasonlóan már ő is jócskán 30 fölött járt, amikor belekóstolt a színészetbe. Első filmje egy The Death Collector című 1976-os bűndráma volt, amelynek a forgatása után azonban sehogy sem talált újabb színészi munkát,

Három évvel később viszont, amikor Martin Scorsese és Robert De Niro a Dühöngő bikán dolgozott, az istennek sem találtak megfelelő színészt a főhős, Jake LaMotta öccsének a szerepére.

Aztán De Nirónak beugrott, hogy látta Pescit egyetlen filmjében, a The Death Collectorban, és azt javasolta a rendezőnek, játssza el ő Joey LaMottát. Amikor a színész és Scorsese felhívták telefonon Pescit,

ő először azt hitte, csak valami ugratásról van szó,

annyira nem gondolkozott már a színészetben – és persze azt sem gondolta, hogy bárki is felfigyel rá a The Death Collector miatt. Miután sikeresen meggyőzték, hogy nem csak szívatják, a sztár elfogadta a felkérést, a szereppel pedig megszerezte pályája első Oscar-jelölését. A többi pedig – ahogy mondani szokás – már történelem.

Natalie Portman és a pizzéria

Ahogy azt az alkotásról szóló trivia cikkünkben is írtuk,

Natalie Portman mindössze 12 éves volt,

amikor nagyjátékfilmes debütálásaként eljátszotta Mathilda szerepét az 1994-es Léon, a profiban. Az aprócska színésznő a mű bemutatásának évében a The Late Show with David Letterman című talkshow-ban mesélte el felfedezésének történetét.

„Tízéves koromban egy táncóra után bementem egy pizzériába, ahol leszólított egy fickó, aki a Revlonnak dolgozott, hogy modellkedjek nekik.

Szóval bemutatott pár modellügynökségi arcnak, de én azt mondtam nekik, hogy én nem modellkedni akarok, hanem színészkedni.

Így hát bemutattak pár tehetségkutató ügynöknek” – árulta el a fiatal Portman, akit egyébként Luc Besson rendező eleinte túl fiatalnak talált Mathildának, de aztán többször is visszahívta meghallgatni, és annyira tehetségesnek találta, hogy még a forgatókönyvet is átírta a kedvéért, hogy ő lehessen a női főszereplő.

Charlie Hunnam és a karácsonyi szerencsepuszi

A brit Charlie Hunnamet ma már mindenki ismeri – ha nem is a Kemény motorosok című sorozatból, akkor Guy Ritchie filmjeiből. Első színészi munkáját viszont 17 évesen kapta, egy Byker Grove című tinisorozatban.

Mindezt pedig annak köszönhette, hogy kissé becsiccsentve flörtölni kezdett egy idegennel egy plázában.

„Egy cipőboltban fedeztek fel. Épp karácsonyi shoppingolást tartottunk, és felpróbáltam pár edzőcipőt, egy kicsit táncikáltam bennük,

nyilvánvalóan be voltam rúgva.

És megláttam, hogy egy hölgy bámul rám a kirakaton át, erre elkezdtem puszit dobni neki meg kacsingatni rá, mire kiderült, hogy ő a Byker Grove produkciós menedzsere, és elhívott, hogy vegyek részt egy meghallgatáson, majd adtak is egy szerepet” – mesélte Hunnam évekkel később, 2017-ben a The Graham Norton Show-ban. A BBC One sorozatától pedig már csak egy aprócska lépés volt a Channel 4 Queer as Folkjának (A fiúk a klubból eredetijének) a főszerepe, ami igazán beindította a srác karrierjét.

Jennifer Lawrence New York-i vakációja

Az éhezők viadala-filmek és a Napos oldal Oscar-díjas sztárja Kentuckyban született és nőtt fel, így egészen New Yorkig kellett mennie, hogy felfedezzék. Még csak 14 éves volt, amikor a családjával a metropoliszba látogattak, és épp a Union Square-en sétálgattak, amikor egy fotós odament hozzájuk, hogy vannak összeköttetései a divatiparban, ahol Lawrence is szerencsét próbálhatna.

Amikor a tárgyalásra került a sor, a kis Jennifer Lawrence azt mondta, csak akkor hajlandó modellkedni, ha hagyják színészkedni – de saját bevallása szerint mindez csak pillanatnyi ötlet volt a részéről a beszélgetés hevében. Később mindenesetre néhány modellmunka és reklámszereplés után csakugyan szerepet kapott a The Bill Engvall Show című sitcomban.

A nagy áttörést azonban nem a kommersz hozta meg a számára, hanem egy mélyszegénységben élő kamasz megformálása a 2010-es Winter’s Bone című független drámában.

Chris Pratt és a Forrest Gump-féle rákétterem

A 19 éves, a közösségi főiskoláról kimaradt Chris Prattnek egy olyan rákétterem hozott szerencsét, amit a Forrest Gump című Tom Hanks-film ihletett. Pratt jobb híján épp a hawaii Bubba Gump Shrimp Company nevű étteremben pincérkedett, ahova egy szép nap betért Rae Dawn Chong, a Kommandóból és a Bíborszínből ismert színésznő, a srác pedig nem átallotta leszólítani. „Megkérdeztem tőle, hogy ő ugye filmekben szerepel.

Mert hogy nekem minden vágyam játszani.

Mikor visszakérdezett, hogy színészkedem-e, azt blöfföltem, hogy hát persze, csak rakjon be egy filmbe” – mesélte a színész az Entertainment Weeklynek egy 2014-es interjúban.

A szóban forgó film Chong rendezői debütálása lett, egy Cursed Part 3 című horrorkomédia rövidfilm, amit sajnos sosem mutattak be, mert az alkotónak volt annyi önkritikája, hogy belássa, hogy gyatra. Pratt játékát viszont nagyszerűnek találta. A film pedig, ha a mozikig nem is jutott el, beindította annyira a feltörekvő sztár karrierjét, hogy kapjon egy szerepet az Everwood című sorozatban, majd pár évvel később a szintén évekig futott Városfejlesztési osztályban. Innen meg már tényleg csak egy ugrás volt a 2014-es A galaxis őrzői, amivel Chris Pratt mozisztárként is elhelyezte magát a térképen.

Alden Ehrenreich ciki home videója

Habár Alden Ehrenreich drámai színészként hívta fel magára a figyelmet (lásd a Tetrót, a Vonzásokat vagy a Blue Jasmine-t), a világ talán legnagyobb rendezőjének, Steven Spielbergnek a figyelmét egy komikus szerepével hívta fel magára. Ahogy arról az ifjú sztár 2016-ban a Rolling Stone-nak beszámolt:

„Á, egy nagy kalap sz*r volt. Egy home videó, amit egy lány barátunk kedvéért csináltunk.

Még forgatókönyv sem volt, csak beszabadultunk a házába, felvettem a ruháit és kitaláltunk egy dalt. Még csak 14 éves vézna kiskölyök voltam, és tényleg csak arról szólt az egész, hogy fogtunk egy kamerát és nosza. Megmutattuk a szüleinknek, és mindenképpen le akartuk játszani a barátunknak a bar-micvóján, amitől ők persze óva intettek, de nem foglalkoztunk velük.”

A sors pedig úgy hozta, hogy a szóban forgó bar-micvón vendégként jelen volt Steven Spielberg is, akire nagy hatással volt a dilis videó, és biztos volt benne, hogy felfedezte a jövő nagy komikus tehetségét. Szóval összehozta a srácot produkciós cége, a DreamWorks casting directorával, amit követően Ehrenreich kapott is pár vendégszerepet tévésorozatokban, majd Francis Ford Coppola beválogatta 2009-es Tetro című filmje egyik főszerepére.

„Úgy gondoltam, nagyon ígéretes komikus. Nem gondoltam volna, hogy majd drámákban látom viszont. Olyan vicces volt azon a videón, hogy azt hittem, megtaláltam a jövő nagy komikusát.

De azóta szinte mindig filmdrámákra esik a választása, így az emberek nem is tudják, milyen vicces is valójában”

– mesélte a sztár felfedezéséről Spielberg.

Kristen Stewart és a betlehemezés

Kristen Stewart pár éve Oscar-jelölést érdemelt Diana hercegné megformálásáért a Spencer című életrajzi drámában, előtte pedig a Twilight-filmek Bellájaként tett szert világhírnévre – de karrierjének kezdete ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Pláne felfedezésének kezdete, hiszen akkor még csak 8 éves volt. A gyermek Stewart egyébként sosem álmodozott arról, hogy színészkedjen,

de amikor egy tehetségkutató ügynök meglátta az iskolájában előadott karácsonyi darabban, meggyőzte róla, hogy kezdjen el meghallgatásokra járni.

de addigra a kis Stewart már nagyon beleélte magát a dologba, és hajthatatlan volt. Még mindig nagyon fiatalon, 12 évesen került sor a nagy áttörésére Jodie Foster oldalán a Pánikszoba című 2002-es thrillerben, majd még mindig tizenévesen, 17 éves korában játszotta el először az Alkonyat-beli Bella Swant.

(via Ranker)

Nyitókép forrása: Jim Smeal / Ron Galella Collection via Getty Images, Frederick M. Brown / Getty Images és Patrick Camboulive / Sygma via Getty Images.