Vajon ki lesz a mamám?

  • (efes) / PORT.hu

Maya, a tíz éves kislány, egy iskolai szexuális felvilágosító óra hatására, meredek kérdést szegez éppen válófélben lévő apjának: "Papa! Akkor te is beledöfted merev péniszedet az anyuba, és így lettem én?!"

Ahogy nő a gyerek, úgy komolyodnak a mesék is. Eleinte megteszik kicsiny bukdácsoló állatfigurák néhány mondatos történetei, akkor még úgyis a szülői hang álomba ringató dallama a lényeges. Később már durvul a helyzet, jönnek a gyilkos mostohák, emberevő farkasok és más rémségek, ekkor már a gyermek adrenalinszintjének edzése a cél, ha elfárad és kiizgulja magát, akkor alszik nyugodtan. Végül már csak az embermesék érdeklik, vagyis saját maga. Maya, a tíz éves kislány, egy iskolai szexuális felvilágosító óra hatására, meredek kérdést szegez éppen válófélben lévő apjának: "Papa! Akkor te is beledöfted merev péniszedet az anyuba, és így lettem én?!"

Egy ilyen kérdésre rendes esetben piruló hebegés-habogás lenne a válasz, mivel azonban a Mindenképpen, talán címet viselő romantikus filmvígjátékban vagyunk, és a papa amúgy egy reklámcég szövegírója, a válasz hosszabb lesz. Naná, hiszen az lesz maga a film. Will Hayes is pirul kicsit, de utána rögtön zseniálisan kivágja magát a meglehetősen kényelmetlen helyzetből. Megegyezik kíváncsi lánykájával, hogy elmeséli élete történetét, az összes kacskaringóval, de úgy, hogy a neveket megváltoztatja, és a kislánynak magának kell rájönnie, ki lesz az ő mamája végül is. Maya beleegyezik, ekkor még nem sejtve, milyen fordulatos mese vár rá...

Egy romantikus filmvígjáték általában egy szerelem beteljesülésének története, a dolog természetéből benne rejlő buktatók ügyesebb-ügyetlenebb átugrálásával, melyek a történet érdekességét, humorát hivatottak képviselni mozgatórugóként. Fontos, hogy a szerelem beteljesüljön, különben a műfaji definíció nem vígjáték, hanem tragédia. Így nagyjából az első kockákon szereplőkről tudni lehet, hogy a film végére boldogok lesznek. Nos, az első kockákon szereplő személy (Will) válása miatt éppen nem boldog, azonban rettentően szükséges, hogy végig drukkolni tudjunk neki a filmben. Ellenkező esetben, ha a pasi a sanyarú sorsában egyre jobban besavanyodik, akkor nem lesz érdekes a sorsa, és nem nézzük tovább. Legalábbis ez a műfaj nem erről szól. Ryan Reynolds, aki Willt alakítja nyilván helyes pasi. Én, pasiként, más, nem túl hízelgő kifejezést használnék, de nem én vagyok e film célközönsége, hanem a hölgyek. Ők minden bizonnyal édes pasinak fogják találni. Mint színész, hozza is azokat az attribútumokat (sármos mosoly, érdeklődő, humoros egyéniséget sejtető tekintet, szolidan dekadens hajlam), amelyek fenn fogják tartani a hölgyek érdeklődését. Mi pasik, vigasztalódhatunk a Will életében egymást kerülgető női szereplők szemlélésével, amelyek közül egyik befut, mint a kis Maya anyukája, hogy végül ki, az legyen e film titka.

Azért bizonyos dolgokban más egy picit a Mindenképpen, talán, mint a megszokott "átlagos" romantikus vígjátékok. Alapvetően abban, hogy viszonylag ritkán pasi a mesélő. Hirtelenjében nem is jut eszembe olyan "ilyen" film, amelyben egyes szám első személyben mesélődik el a történet, és az az első személy hímnemű. Mivel a célközönséget elsősorban a hölgyek teszik ki, valamiért mindig nőnemű a mesélő. Miképpen az életben, amikor "kimennek a toalettre rendbe hozni magukat" vagy amikor "muszáj volt a Judittal meginni egy kapucsínót, annyi megbeszélnivalónk volt". Itt azonban egy pasas meséli el az életét egy picinyke hölgynek. Remélhetőleg az említett célközönség gond nélkül befogadja ezt a mérsékelten forradalmi változást a megszokott narrációban, főleg, hogy a kis hölgy rendszeresen okos, és kissé pikírt megjegyzésekkel kommentálja a papa érzelmi és szerelmi bakugrásait, valamint azok elvétéséből adódó elfuserált öngyógyítási kísérleteit.

Will élete a nők körüli bolyongáson túl a mindannyiunk által ismert kilencvenes évek egyfajta szubjektív olvasata is, Clinton-botránnyal, cigiről való leszokással és a többivel, melyet a film alkotója, az író-rendező Adam Brooks (még egy pasi) egy kedves, érzelmes történetben ad elő bájos humorral. A film jó választás első, második és tizenhetedik randira egyaránt, sőt akár házassági évfordulóra is. A pasik szerezhetnek vele egy jó estét hölgyeiknek, de ha a hölgy választ esti mozit, akkor se kell tartani attól, hogy a pasi dörmögni fog. Na jó, talán az elején egy picit, de majd megenyhül.