Akciószerelem
Már a barlangi ó-időktől kezdve vonzzák a gyengébbik nemet az erősebbik nem csúzlijai - értsd: fegyverei. Érthető, ez részben biológia. Amennyiben az alfahím jól használja a bunkót és a pattintott kőkést, megvédi az övéit, asszonyát, családját. Szeretni és szaporítani való (ellentétben, mondjuk, a nyegle, porba husánggal firkálgató ős-újságíróknak). A fegyverek között nem hallgat az erotika, pontosabban: a szerelem múzsája, és ez mit sem változott év-tízezredek alatt. A film is előszeretettel épít erre az ősi, zsigeri élményre, szinte mindegyik akcióopusban a vezérbika mellett akad egy megmenteni érdemes szőke (barna, fekete, avagy vörös) célszemély. Arthur Penn 1967-es Bonnie és Clyde című gengszterklasszikusa óta (amiben a legendás rablókettős bőrében Warren Beatty és Faye Dunaway bűnözött hősiesen - a finálé golyószórós záporáig) a kedves már nem csupán aléltan piheg, hanem az ütközetek aktív részesévé válik. Az utóbbi idők egyik ilyen sikerült alkotása Tony Gilroy tavalyi Kettős játék című krimije (amiben Julia Roberts és Clive Owen). Az 1994-es James Cameron igazgatta akcióvígjáték-remake, a Két tűz között (amiben Arnold Schwarzenegger és Jamie Lee Curtis alakította a dupla tűzerőt) és a Doug Liman rendezte 2005-ös Mr. és Mrs. Smith (Brad Pitt és Angelina Jolie innen datálódik, mint a bulvár Brangelinája) kapcsán még műfaji polarizálódásról is beszélhetünk, miszerint a szerető és küzdő felek házastársi viszonyban állnak. S idén a mozikba került ennek a mintának paródiája is, Shawn Levy Párterápiája (amiben Steve Carell és Tina Fey bonyolódik harcba és házassága megmentésébe).

A rendező táplálékai
James Mangold (Copland, Észvesztő, Kate és Leopold, Azonosság, A nyughatatlan, Börtönvonat Yumába) rendező részben ebből a "hagyományból", részben a főszereplő Tom Cruise győzhetetlen ügynökfigurája, Ethan Hunt figurájából (Mission: Impossible, Mission: Impossible 2. és Mission: Impossible III) táplálkozott. Ugyanis a Kéjjel-nappal szándékai szerint úgy kívánt akciókkal szórakoztatni, hogy görbe tükröt akart tartani az ügynökfigurák történetei elé.

Önügyű ügynök
Ezt úgy is igyekezték elérni, hogy a filmbeli rejtélyes férfialak mellé egy gyanútlan (átlagos) kisvárosi nőt társítottak. A naiva (Cameron Diaz) eleinte meg van győződve arról, hogy a sármos és titokzatos idegen az a férfiú, akiről mindig is pihegve álmodozott-ábrándozott, erről biztosítják az olyan alkalmak, amikor az ultratitkos nagyonügynök-féleség (Cruise) fél kézzel halomra aprítja az ellene fenekedő gazfickókat, miközben a másik kezével elnavigál egy gazdátlan utasszállító repülőt. Aztán egyre többen és egyre komolyabban állítják, hogy a szuperférfi tulajdonképpen elmebajos, üldözési mániás, de legalábbis: renegát alak. A nőnek el kell döntenie, hisz-e neki, kitart-e mellette, vagy hagyja az egészet a szakértő ügynök-kollégákra, és szépen visszavonul vidéki nyugalmába.

Visszafogott öniróniával (sajnos)
A kellő ritmusérzékkel megkomponált és kivitelezett akciójelenetek mellett szegényesnek érezzük a film - és Cruise - öniróniáját. (Pedig tud ilyet, lásd: Trópusi vihar.) Holott, mi tagadás, remek alkalom nyílt volna arra, hogy a kétely vezette történetben - az ügynök tényleg eladta-e a lelkét, vagy neki van igaza - a viccek lehetőségén túl azt is firtassák az alkotók, lám, milyen keskeny a mezsgye az ügynökiparban a jó és a rossz között. Ugyan, elhangzanak értékelhető parodisztikus kiszólások, megvolna a gyilkos szatíra lehetősége, de a "romantikus bolondozás" (a sok érzelgőség és lehengerlő mennyiségű egzotikus utazás) agyonnyomja azokat. Szerelemmel megfűszerezett egynyári látvány-akciókomédiának a Kéjjel-nappal tűrhető, de az egyszerűsítő megoldásai miatt nem marad meg az emlékeztünkben. Ha csak a minden idők egyik leghülyébb címadása miatt nem.

Kinek ajánljuk?
- A látványos, olykor akár egészen hihetetlen akciójelenetek kedvelőinek.
- Akik szerint, ha egy nő és egy férfi felbukkan a vásznon, azoknak a film végére feltétlenül össze kell jönniük.
- Akik szeretik nézni az olyan szép embereket, mint Tom Cruise és Cameron Diaz, mindegy, mit csinálnak.

Kinek nem?
- Akik szerint nem árt, ha egy történet eredeti és csavaros.
- Melankolikus személyiségtípusúaknak.
- Titkos ügynököknek .


6/10