Te is lehetsz tehetséges!

  • TóCsa / PORT.hu

Szinte hihetetlen, hogy amikor a tengerentúlon az American Idol és klónjai, nálunk pedig a Megasztár és hasonmásai sorra döntik a nézettségi rekordokat a tévében, Hollywoodnak egészen mostanáig kellett várnia, hogy remake-elje Alan Parker 1980-ban készült musicaljét.

Tehetségkutató
Ha mostanában valaki egy kicsit is jobban tud énekelni vagy táncolni az átlagnál, előbb-utóbb garantálhatóan felvetődik a környezetében a gondolat, hogy ki kéne próbálnia magát egy televíziós tehetségkutatóban. Ilyen ingerek közepette nincs mit csodálkozni azon, hogy még az is hírnévre vágyik, akinek semmilye sincs, amivel azt megszolgálhatná. Persze a dolog nem teljesen friss keletű, hiszen a tehetségkutatók divatja időről időre visszatér majd elmúlik, így Alan Parker 1980-ban is jól ráérzett a korszellemre. Mai szemmel nézve filmje ugyan nem ér fel a musical műfaj klasszikusaihoz, de azáltal, hogy kicsit földhözragadtabb volt kortársainál, kiváló lehetőséget biztosított egy 2009-es újrázáshoz, amikor már nem a meseszerű túlzásokkal teli musicalek divatját éljük. A tehetségkutató apropóját ezúttal nem egy tévéshow, hanem egy előadóművészeket képző középiskola felvételije szolgáltatja, így az American Idol mellé kapásból bejön egy High School Musical-szerű vonal is, így együtt pedig joggal pályáznak a tinik tömegeinek kegyeiért.

Egy musical alappillérei
Az elsőfilmes Kevin Tanchaoren nem próbálta megreformálni a zsánert, sőt talán túlságosan is igyekezett szabályszerű maradni. Kár, hogy igazán ütős slágerek nem álltak rendelkezésére, csak a kor rádióbarát pop-divatját követő tingli-tangli számocskák, melyeket ugyan el lehet adni a mai tizenéveseknek, de pár év múlva már az ő szemükben is garantáltan a ciki kategóriába fognak tartozni. Az egy szál zongorával előadott érzelmes balladáknál már erősen átlépik a giccshatárt, a film végén hallható duettről nem is beszélve. Míg Parker filmje igyekezett kihangsúlyozni több fajta művészet szépségét és fontosságát, addig Tanchaorennél hiába tanul valaki klasszikus balettet, színpadi színészetet vagy klasszikus zongorát, mindenki hiphop zenésszé akar válni, ami egy idő után elég idegesítő.

Summa
A 2009-es Fame - Hírnév igazi gyorsfogyasztású darab, ami hangulatában leginkább a Step Up filmekhez áll legközelebb azzal a különbséggel, hogy itt a szereplők énekelnek is. Szereplőit témájához illően ismeretlen és sikerre éhes arcokból válogatták össze, de sajnos ezekből a klisés karakterekből még a nagymenők is nehezen tudnának kihozni valamit, nemhogy a kezdők. A dalbetétek általában ügyesen lettek elhelyezve, kivéve a kantinban játszódó jelenetnél, ahol sajnos erős túlzásba estek az alkotók, de ha ez lenne a film egyetlen hibája, könnyedén átlépnénk rajta.

Kinek ajánljuk?
- A Step Up és a High School Musical-filmek kedvelőinek.
- Ha már unod, hogy az MTV-n csak realityk mennek, és a mozikban keresed ezt az életérzést.
- Tizenhat éven aluliaknak.

Kinek nem?
- Akik a musicalektől a rádiópoptól kicsit igényesebb zenéket várnak.
- Akik kinőttek már az elcsépelt tini love storykból.
- Sztoriközpontú mozijáróknak.


4/10