Korhatáros film

Irigyelt testű ifjak döngő ritmusokra táncolnak, pörögnek és forognak. Cselekmény nincs – vagy legalábbis nem számottevő –, de ez jól is van így, ez egy ilyen film. Punkon, rockon, metálon szocializált, pocakosodó negyvenes férfiak nyilvánvalóan nem vesznek jegyet a Street Dance 2-re. Ez nem az ő mozijuk. A tízes-húszas korosztálynak készült – nem mellesleg: a legaktívabb mozi-látogatóknak –, lányoknak, fiúknak egyaránt.
Két évvel ezelőtt az első háromdimenziós táncfilm címével büszkélkedő Street Dance 3D sikere után borítékolható volt a folytatás. A recept bevált: mozgékony és szép testű fiatalemberek mutatnak be mindenféle táncos truvájokat, a célközönség körében népszerű hip-hop zenékre, "szembarát" koreográfiákkal, "épp, hogy csak" történettel.

[img id=359143 instance=1 align=left img]Lépéskombináció

A Steet Dance 2. esetében, hasonlóképpen az elődjéhez, pusztán annak az apropója a sztori, hogy a remekbe szabott mozgásgyakorlatokat prezentálni lehessen. Az utcai tánc önmagában unalmas és fárasztó egy másfélórás filmhez – a prezentálók szemszögéből: a fizikailag erősen megterhelő előadása végett –, a nézők számára egy-egy klip vagy tehetségkutatóbeli produkció erejéig köti le a figyelmet, igaz, akkor nagyon. Ezt érezvén az alkotók korábban a balett műfaját emelték be a filmbe, most latin tánccal, egészen konkrétan a salsával kombinálták.

A tehetséges, de kissé bátortalan Ash (Falk Hentschel) miután (szó szerint) elhasal az utcai tánccsapatok koronázott királyával, a "Legyőzhetetlenekkel" (angolul: Flawless) vívott párbajban, önjelölt menedzserével, Eddie-vel (George Sampson) körbeturnézza Európa nagyvárosait, hogy a legjobb mozgásművészeket összetáborozva kiköszörülje a csorbát, legyőzze a győzhetetlen gruppot. London, Lyon, Berlin, Amszterdam, Róma és Prága – sajnos, kontinensünk középső és keleti felét csak a cseh főváros képviseli, pedig táncos lábú leányok és legények bőséggel akadnak errefelé is – városában begyűjtve a fiatal kiválóságokat Párizsba repülnek. Itt állukat leejtve konstatálják a helyi salsabár latintáncosa, Eva (Sofia Boutella) páratlan mozgását. A dögös hölgy produkciója ihleti Ash-t: a latin tánc lépései adhatják azt a szükséges és egyedi pluszt, amivel valóban többek lehetnek bárki másnál. Megalkotják a street dance és a salsa eddig nem látott kombóját, és vehemensen készülnek a sorsdöntő megmérettetésre – ám a készülést kissé meggubancolják az Eva és Ash között fellángoló érzelmek és Ash bátortalansága.

Kunszt és tűz

Az utcai tánc merőben más, mint a hagyományos társas mozgásformák, legyen az balett vagy salsa. A nagy versenyekben kicsúcsosodó utcai tánc erődemonstráció, elsősorban a hatalomról szól, olyan egyszerű formában, hogy "na, pajtás, ki a nyerő?". A latin táncok pedig elsősorban szexuális indíttatásúak, nem csupán a testiséget, hanem a nő és a férfi párkapcsolati viszonyát illetően (ebben a tekintetben nem különbözik a visszafogott izzású angol vagy bécsi keringő sem) – lélek van benne. A lelkiség legalább annyira fontos szereppel bír, mint a test. Tulajdonképpen ezt a leckét kell elsajátítania Ash-nek és nemzetközi csapatának, attól válhatnak többé, ha táncos tornamutatványaikat áthatja a szenvedély.

Pörgés az érzékeknek, szünidő az agynak

A Street Dance 2-ben mindent a táncnak rendelnek alá – ahogy fentebb fogalmaztuk: a cselekmény nemkülönben –, ezért a film legnagyobb teljesítménye nem a forgatókönyvíróé (Jane English), vagy a rendezőké (Max Giva és Dania Pasquini, ők jegyezték az előző részt is), hanem a koreográfusoké, a hip-hop szakaszokban Rich és Tone Talauegáé, a latin szcénák esetében Maykel Fontsé. A tetszetősen kivitelezett mozgásakciók – amiknek imponáló térhatású megképesítését végezte a látványszekció, Sam McCurdy operatőr és Tim Murrell vágó – során a prímet a táncosok viszik. A Britain's Got Talent című angol tehetségkutató üdvöskéi, Sampson, a Flawless és a Diversity formáció tagjai – akik a műsor harmadik évadában, 2009-ben csoportként először tudtak diadalmaskodni, nagy meglepetésre a tuti elsőség-várományos Susan Boyle ellenében – és a Madonna-háttértáncos, algériai származású Boutella (akit egyébként csúnyán megfenyegettek ortodox arabok a ledér jeleneteiért). Hozzájuk képest másodlagos a német Hentschel jelenléte, aki színészként nem túl átütő, és nem a legjobb választás (érzésünk szerint a német koprodukciós partner nyomására emelték a filmbe). A Tom Conti által megformált Eva-nagybácsi figurája hivatott szállítani a film humorát, s mivel jobban teszi a dolgát, mint ifjú kollégája, emlékezetesebb is nála.

Persze, itt nem a színészi munka a lényeg, hanem a zene – az aktuális hip-hop–slágerek között egyebek mellett feldübörög Wretch 32 ft. Example: Unorthodox című remeke – és a tánc. Ha tehetjük, jó akusztikájú teremben nézzük meg a filmet, direkt használ, ha dübörög a dolby, s jobb, ha az elején tudatosítjuk, egy monstre klipet fogunk nézni, amin gondolkodni nagyon nem kell, csupán élvezni a mutatványokat.

Kinek ajánljuk?
- Tízen és húszon éveseknek.
- Akiknek mindene az utcai tánc.
- Quantum XXL-rajongóknak.

Kinek nem?
- Harmincon túliaknak, pláne, ha hithű punk-, rock- és metál-hívők.
- Akik a hip-hop–kultúrát és/vagy a táncfilmeket a hátuk közepére kívánják.
- Cselekményes, színészi alakításokkal kísért filmre vágyóknak.

5/10