A Wachowski-testvérek Mátrix-trilógia utáni első rendezése alaposan mellétrafált a közönségigényeknek, ugyanakkor minden esélye megvan rá, hogy idővel kultfilmmé váljon.
Ó, testvér, merre visz az utad?
Andy és Larry Wachowski neve az emlékezetes leszbikus krimivel, a Fülledtséggel vált ismertté, de a rendező- és testvérpáros igazi áttörését persze a Mátrix hozta meg 1999-ben. Sőt egyből kultstátuszba is emelte őket, amihez a Mátrix kultfilm voltán túl egy alaposan felépített, titokzatosra hangolt imidzs is hozzájárult: a Wachowski testvérek szinte sosem nyilatkoznak, nem vesznek részt a filmjeik reklámkampányában, fotók is alig készülnek róluk. Ráadásul Larry egy profi dominával él együtt, és köztudottan vonzódik a női ruhákhoz, sőt időről időre felröppennek olyan hírek, hogy nővé fogja operáltatni magát, és a következő filmjük stáblistáján már nem "The Wachowski Brothers" fog szerepelni, hanem csak "The Wachowskis"... A nimbuszukat a kevésbé sikerült Mátrix-folytatások némileg megtépázták, de ennek ellenére mozinézők milliói várták, hogy mivel állnak elő legközelebb. Egy általuk írt és producerként felügyelt filmen (V, mint vérbosszú), kívül azonban semmivel sem jelentkeztek a mozikban öt éven át, egészen mostanáig, amikor is újra a rendezői székbe ültek.
Made in Japan
Meg is lepett mindenkit, hogy a nagy "comeback"-hez milyen filmet választottak. "Egy autóversenyzős családi mozi? Na ne már!" Persze, ha alaposabban megnézzük, miféle autóversenyzős családi moziról van szó, már nem is annyira meglepő a választás. Wachowskiék vonzódása a távol-keleti kultúrához és filmiparhoz közismert: a Mátrix ihletői és szellemi rokonai között közhelyként szokás emlegetni a kung-fu-filmeket, a Mátrix-univerzum későbbi produktumai között pedig megtalálhatók a sztori lyukait kipótló, dvd-n kiadott animék is. A Speed Racer is ázsiai ihletésű: egy klasszikus, hatvanas évekbeli japán animációs tévésorozat (Mahha GoGoGo) alapján készült, tulajdonképpen annak egész estés moziverziója, persze teljesen más technikával elkészítve. A látványvilágában pedig alaposan merít a mostanság olyannyira divatos, tarka színekben pompázó, kaotikusan csábító J-pop-ból.
Sztori
A Racer család a világ legösszetartóbb, és legautómániásabb családja: a papa versenyautókat tervez, saját istállója van, az egyik tesó a legjobb szerelője, a többi fiú pedig mind versenyző akar lenni, amihez a mama megértő mosollyal az arcán ad meg minden lelki és táplálékbeli támogatást. Ezért is éri hatalmas csapásként Raceréket, amikor a legidősebb fiú, a sikeres Rex elszerződik egy multicég csapatához, majd kétes ügyekbe keveredve halálos balesetet szenved. Néhány évvel később már filmünk főhőse, Speed az autóversenyek legnagyobb tehetsége: ennek megfelelően megkeresi őt is visszautasíthatatlan ajánlatával a dúsgazdag Royalton cég vezetője. Amikor nem fogadja el a szerződést, Royalton leleplezi előtte az autóversenyek korruptságát, és megfenyegeti, hogy leszámolnak vele és családjával, ha nem csatlakozik. De Speed a jó ügy mellé áll, ráadásul segítői is akadnak, akikkel összefogva elindulnak azon a versenyen, ahol egykor a bátyja az életét vesztette.
Technika
Első pillantásra a Speed Racer látványvilága olyannak tűnik, mint ha ügyetlenek lettek volna az animátorok, és csak valami kezdetleges, hetvenes évekbeli vizualitást tudnának létrehozni. Aztán leesik a tantusz, hogy ez bizony direkt ilyen, és ha képesek vagyunk túllépni a kezdeti sokkon, akkor bizony nagyon is élvezhető. Ráadásul cseppet sem ügyetlen, sőt: tele van technikai és vizuális bravúrokkal, amellett, hogy rendkívül egyedi. Rendszeresen a képen átúszó fejekkel oldja meg a snittek egymásba kapcsolását, a színvilága a rikító műanyagjátékok harsányságával vetekszik, a kameramozgásoktól és a gyors vágásoktól pedig csak kapkodjuk a fejünket, szóval egy igazi vizuális orgiában lehet részünk. Mindezt az alkotók úgy érték el, hogy a film teljes egésze stúdióban forgott, zöld háttér előtt: csak a színészek valódiak, a látvány szinte összes többi eleme számítógépes animáció eredménye. Így az autók is, amelyek egymással való küzdelmei a film technikailag legbravúrosabb jelenetei: a Speed Racer megtekintése után nem javasolt a volán mögé ülni, mert könnyen elkaphatja a hév az embert...
Summa
A Speed Racer alapos csalódás lehet azoknak, akik valami Mátrix-szerű nagy dobást vártak a Wachowski-testvérektől. Csalódás lesz valószínűleg azok számára is, akik egy kellemes kis családi film kedvéért mennek be a moziba. Épp ezért bukott meg Amerikában a mozipénztáraknál a film: "komoly" filmnek túl gagyi (még ha szándékosan is az), családi filmnek viszont túl bonyolult és kaotikus (még ha szándékosan is az). Ennek ellenére egyáltalán nem rossz film, sőt. Megvan a saját egyedi, eddig sosem látott stílusa (amely persze sokszor látott elemekből van összerakva), a sztorija végig a giccs és az önirónia határán egyensúlyoz, miként a kiváló színészek (Emile Hirsch, John Goodman, Susan Sarandon, Christina Ricci) játéka is. Olyan, mint egy pop-art festmény: első ránézésre csak egy túl harsány, színes tömegterméknek tűnik, de aztán rájövünk, hogy mennyire pontosan reflektál a mai kor tömegkultúrájára, mennyire jellemző elemeket vesz ki és nagyít fel belőle szinte a paródia határáig. Tipikusan az a film, amely nagyot bukik első körben, de biztosan meglesz a saját rajongói rétege, és jó eséllyel válhat belőle kultfilm - majd a dvd-kiadás idején.
Kiknek ajánljuk?
- kocsimániásoknak
- dizájn-fanatikusoknak
- nyolcévesnél nagyobb gyerekekkel rendelkező családoknak
Kiknek nem?
- giccstől irtózóknak
- környezetvédőknek
- nyugodt kikapcsolódásra vágyóknak
7/10