Az első nézhető magyar gettóvígjáték, amit ugyan már egyszer leforgattak Amerikában, de akkor még nem szerepelt benne Beleznay Endre. Mi történt volna, ha Will Smith kapja a Macskajaj főszerepét?
A szabályok nagyon egyszerűek: a négerek cigányok, Brooklyn az nyolcker, a menő arcok pedig nem azt mondják, hogy yomothafucka, hanem, hogy gádzsó. Ganxsta Zolee Bumm a fejbe című (alcíme Bumm-bumm) rapslágere óta a magyar szórakoztatóipar ezzel az egyszerű fordítóprogrammal emeli át az amerikai gettódivatot, Kozsó és Pierrot is így gyártja a hétvégi telek sufnijában a tiszanánási Ice-T-ket, meg a ságvári Cypress Hill-klónokat.
A filmesek is felépítették lassan a maguk Józsefvárosát, ahol persze sosem kezdődik el a tömbrehabilitáció, ahol a rendőrök félve pislognak a lassan cirkáló URH-kocsiban, és ahol a piti stricik pont ugyanolyan keményen szállnak ki az ezerkettes Zsigából, mint ahogy Will Smith pattan ki egy rapszámokra himbálózó, csillogó felnis Hummerből.
Persze a klisék tökéletesre polírozása eltartott egy darabig, a Gálvölgyivel támadó, bűnrossz Rap, revü, Rómeó és a számítógéppel animált Nyócker után viszont végre megérkezett az első, igazi, egész estét magyar gettóvígjáték, a Szőke kóla, ami akár lehetne egy B-szériás amerikai film is, már ha nem Majka lenne a főszereplő, hanem mondjuk az ügyeletes néger szerepéből mára lassan kikopó Martin Lawrence. Beleznay Endrét meg játszhatná, mondjuk Tim Robbins.
Akár hollywoodi remake-ről is vizionálhatnék, ha ezt a filmet nem forgatták volna már le 1997-ben: Nekem 8 címmel futott Magyarországon, Tim Robbins, a fehér középosztálybeli kicsit összeomlott benne egzisztenciálisan, de szerencsére összefutott a bűnöző életvitelben utazó Martin Lawrence-szel, akiről persze kiderült, hogy ugyan autókat rabol fegyveres útonállás módszerével, de snidlinges vajkrém folyik az artériáiban, és egyébként is mindene a család.
A magyar változatban mindez úgy néz ki, hogy az építőiparban tevékenykedő Beleznay Endre autóját ellopják a Józsefvárosban, a csomagtartóban egy rakás fontos irattal, de persze Majka rögtön a segítségére siet: megígéri, hogy visszaszerzi a több százmilliót érő pályázati anyagot, ha cserébe Beleznay elveszi a húgát, a szőrösre sminkelt Görög Zitát.
A Szőke kóla persze a Nekem 8 mellett sokat köszönhet a Macska-jajnak is, hiszen a cselekmény alapján valószínűsíthető, hogy a forgatókönyvíró a romákkal kapcsolatos összes tudását ebből az egy filmből merítette. És akkor még ott van az Elvis-mániás hülyegyerek-, a mindenhol rasszistát látó kemény csávó-, vagy éppen a kikapcsolhatatlan autórádió motívuma is, amik ugyancsak nem egészen ismeretlenek az egyetemes filmművészetben.
Nincs mit szépíteni: a Szőke kóla, egy rozsdás klisékből összedrótozott bóvli. Viszont a csomagolása dizájnos, ráadásul megfelel az ISO-szabványoknak is. A film képi világa ugyan nem újítja meg a filmművészetet, de pontosan hozza, amit várunk tőle: feszes tempójú snittek, mérsékelten érdekes beállítások, és gondosan válogatott díszletek. Ennél többet nem várhatunk egy gettóvígjátéktól, még akkor sem, ha magyar.
Végső soron az összhatást még a főszereplő (mi több, címszereplő) Beleznay Endre sem tudja lerontani, Majka pedig egyenesen elviselhető alakítást nyújt, miután, a film harmincadik perce körül, végleg felhagy a görcsös próbálkozással, hogy roma akcentussal nyomja végig a szövegét. Moziba azért ne menjünk csak ezért, ha nem muszáj, de ha kijön DVD-n, egy szerda estére megfelel. A popcorn sem rosszabb a mikróból.
