Mi bújik a rokokó paróka mélyén? – jelmeztitkok és divattörténet a KreaTourral.
Már fagypont körüli reggelekre ébredünk, és ilyenkor az egyik legjobb viselet a gyapjúpulcsi, -kabát, -sapka, -sál, -zokni... minden, ami meleg és puha.
A gyapjú nem csak a birka testét borító összefüggő bundát jelenti, hanem sok-sok más állatét is: az angóranyúlét, a kasmírkecskéét, az alpakáét, a tevéét... sőt a tibeti fehér szőrű jakét is.
Ezekből a 18. században csodás hajköltemények, parókák készültek, és olyan díszesek-bonyolultak voltak, hogy a felhelyezésük több óráig is eltartott. Így célszerű volt ülve aludnia magának a királynak is, ha nem akarta minden reggel megismételni az unalmas procedúrát.
A 18. század második felére már nem csak a méretük lett hatalmas, hanem a rajtuk lévő díszítések is elképesztően látványossá váltak. A korszak egyik meghatározó politikai eseménye, az 1775-ben kirobbant amerikai függetlenségi háború erősen hatott a frizuradivatra is. Amikor 1778-ban a Belle Poule nevű francia hadihajó győzött a britek ellen, Marie Antoinette királyné a diadalmas fregatt modelljével a fején pompázott egy bálban.
Nem volt ritka az sem, hogy a versailles-i kastély hölgyei egymáshoz öltöztek, fejükön egész jelenetekkel, apró elrejtett zenedobozokkal, melyek időnként a hajtömeg témájához illő kellemes muzsikával szereztek meglepetést.
Ekkorra már a parókaköltemények elérték az 50-60 cm-es magasságot, így egy rokokó dáma akár fél méterrel magasabb is lehetett. Az ilyen frizurák megalkotásához pedig művészekre volt szükség – hajszobrászokra. A korszak sztárfodrásza, a francia királyné kedvence, Monsieur Léonard olyan feltűnő és pazar frizurákat kreált, hogy Marie Antoinette édesanyja, Mária Terézia a lányának írt levélében megkérte, legyen kicsit visszafogottabb.
Az elképesztő méretű hajak és a gyönyörű ruhaköltemények ellenére a korszak higiéniai körülményei csapnivalóak voltak. A parókákat viaszolták, illatosították, rizsporozták, de nem mosták. Így a tetvek és bolhák kedvenc lakhelyévé váltak, ahol olykor lepkék, de néha még egerek is tanyát ütöttek.
A tetvek, bolhák ellen nem mosakodással védekeztek, hanem elegáns vakarópálcákkal, és nyakban hordott bolhacsapdákkal. Az egerek még a paróka tulajdonosát is képesek voltak halálra rémíteni, amikor néha kipottyantak onnan.
Érdekes dolog a divattörténet, tele hasonló furcsaságokkal, meglepetésekkel. Ezekről a budapesti Katona József Színház Jelmeztitkok című sorozatában a KreaTour mesél a 8-12 éves gyerekeknek. A téma november 10-én az állatok gyapja, a jak szőre és a rokokó parókák lesz. A résztvevő fiatalok egy kis rokokó parókát is készítenek majd.
A Jelmeztitkok műhely szeretettel várja az ifjú hajszobrászokat, akik lehetnek fiúk is, hisz a korszak egyik leghíresebb parókakészítője is férfi volt, Monsieur Léonard.
Jelentkezés és további infó: itt
