A magyar forgalmazók idén rendesen összekapták magukat, és az Oscarra jelölt filmeket végre a valódi Oscar-időszakban, nem pedig hónapokkal később láthattuk csak a hazai mozikban. A legtovább a Juno érkezésére kellett várnunk, de még ez a valamivel több, mint két hetes csúszás is eltörpül a régi elmaradásokhoz képest. Ha valaki idén azt gondolta, hogy a kopasz szobrocska most csak a kegyetlen neo-westernekre, pesszimista romantikus drámákra, valamint depresszív ügyvédes mozikra bukik, akkor a Juno-ban megtalálhatja a remény pislákoló fényét, ugyanis Jason Reitman (Thank You for Smoking!) második mozija egy végtelenül életigenlő és vidám alkotás.
A tizenhat éves Juno MacGuff (Ellen Page Oscar-jelölt alakításában) végtelenül tudatos, koraérett tinédzser, aki azonban egy hibát mégis elkövet az életében: védekezés nélkül fekszik le barátjával, aminek eredménye egy nem kívánt terhesség lesz. Az abortusz gondolata csak ideig-óráig foglalkoztatja, de inkább úgy dönt, megszüli a kicsit, és nevelőszülőkre bízza a sorsát. A sztriptíztáncosnőből Oscar-díjas forgatókönyvíróvá avanzsált Diablo Cody a történetből akár depresszív tinidrámát is írhatott volna, ám ő szokatlan módon nem az amerikai kertvárosok idilli álcája mögött rejtőző sötét titkokat, hanem magát az idilli életet kívánta bemutatni. Az ő világában Juno családja a kislány és döntése mellé áll, és mindenben megértik őt, a társadalom pedig nem veti ki magából a kislányt, még ha akadnak is utalások arra, hogy nem mindenki fogadja ezt jó szemmel. A világ itt Juno szemén keresztül tárul fel előttünk, és mivel ő egy végletekig optimista lány, ez a hangulat az egész mozit átitatja. Reitman ehhez szinte gyerekdalocskák soraként ható soundtrack-et válogatott össze, ami Amerikában az eladási listák éléig lökte a cd-t. A rendező egyébként nem tett mást, mint hagyta érvényesülni Cody sziporkázó és gyakran erősen ironizáló dialógusait, valamint megtalálta a megfelelő színészgárdát a szerepek eljátszásához. Végülis ha a rendező egy bivalyerős forgatókönyvre támaszkodhat, akkor tényleg nincs is több dolga.
