Sokan csak közhelyekből ismerik azt a zártságot, amelyről egy első filmes rendező tudósít a közelgő filmszemlén. Bogdán Árpád Boldog új élet című játékfilmje nemcsak azért hiteles, mert saját élményen alapul.
A "zártság" nem a nevelőintézeti viszonyokra utal, amelyek közül a főhős - akárcsak a rendező - érkezik. Sokkal többre. A történetben a főszereplő cigány fiú két éve került ki az állami gondozásból, gyárban dolgozik, lakótelepen él, jóindulatú pártfogó látogatja, segíti - látszólag rend van körülötte. Barátai ugyan alkalmi autólopásokból szereznek pénzt, ám hősünk ebben nem vesz részt, legfeljebb szemlélő. Általában semmit sem kezdeményez, inkább viszszahúzódik. A bezártság személyiségének alapvonása.
A nevelőintézet életben tart, amíg bent vagy, de nem tanít meg létezni, mozogni az-után, hogy önállóvá váltál. A probléma még ennél is sokrétűbb - magyarázza a rendező, a harmincéves Bogdán Árpád, aki kamaszkorában került ki az állami gondozásból. Jelenleg a pécsi egyetem romológia-pedagógia szakán másodéves hallgató. Filmjének főhőse önmagát keresi, de sehol sem találja. "Kint" rádöbben ugyanis, hogy nincs múltja, nincsenek személyes családi emlékei. "A haverjaimnak egy csomó fényképük van a gyerekkorukról, én mit mutogatok majd a gyerekeimnek? Újságokból kivágott képeket?" - fakad ki pártfogójának, és kéri tőle az intézetben róla készült dossziét, hátha segít. De csalódik benne.
A rendező érzékletesen, némi iróniával mutatja be azt a furcsa, kevert kultúrájú környezetet, amelybe az önálló életet kezdő főhős kerül, hozzá hasonló sorsúakkal köt kapcsolatot. Barátjánál talál egy jóságos "mamát" (a cigány kultúra avatott kutatója, Daróczi Ágnes alakítja kitűnően), és egy kedves, örökbe fogadott kislányt, akinek eljátszhatja az idősebb testvér szerepét. A film csúcspontja a kislány születésnapja a családban: a happy birthday to yout kezdik énekelni, majd a "mama" átvált cigány nyelvű köszöntőre. Hősünk egy szót sem ért belőle, nem járatos a hagyományos cigány kultúrában, ilyesmit nem sajátíthatott el az intézetben. Hiába szólítják cigány barátai, ismerősei "testvérnek", valójában kevés köze van hozzájuk. Bezártságából sem erre, sem másfelé nem nyílik ajtó. Az erősödő hiányérzetet egy szép női arcot ábrázoló reklámplakáttal próbálja pótolni. Fürdőszobája falára ragasztja, alatta a kádban fekve próbálja fölidézni anyja alakját.
Bogdán Árpád éppúgy nem ad esélyt a reménynek ebben a filmben, mint az anya és a nő iránti vágyat földolgozó korábbi, József Attiláról szóló pódiumjátékában, a Stúdió "K" Színházban. Furcsa mód, ehhez még túl fiatal. Játékfilmjét azonban máris meghívták a filmszemle után kezdődő berlini fesztivál versenyébe. A műben többnyire hiteles amatőr szereplőket játszat. A főszerepben meggyőző a Kaposvár környéki Ötvöskónyiból jött Orsós Lajos. Az egyetlen "profi" a pártfogó szerepében Kovács Zsolt. Szinte az egész országot bejárta a stáb a szereplők kiválasztásához - tudtuk meg Sipos Gábor producertől, a gyártó Laokoon Film egyik vezetőjétől. A produceri cég eddig reklám- és kisjátékfilmeket készített, most Bogdánén kívül még három produkcióval vesz részt a filmszemlén. A hangya és a tücsök című, Hajnóczy Péter átirata alapján készült La Fontaine-földolgozással Csáki László rendezésében; a Buharov-szerzőpáros Lassú tükör című produkciójával és a Krétakör Színház Feketeország című előadásának videováltozatával.
