A modern technológia vívmányainak segítségével számítógépes program rekonstruálta, hogyan is nézhetett ki az egyiptomi fáraó valójában. Összefoglalva: nem volt egy szépség.
Az ókori Egyiptom egyik leghíresebb uralkodója csupán tizenkilenc évesen hunyt el Krisztus előtt 1324-ben. A háromezer éve szarkofágba helyezett Tutanhamon nyugalmát 1925-ben zavarta meg Howard Carter brit régész, aki a Luxorhoz közeli Királyok Völgyében bukkant rá az érintetlen sírra. Azóta eltelt nyolcvankilenc év és megszámlálhatatlan találgatás: vajon miért halt meg ilyen fiatalon Tutanhamon? Milyen lehetett a fáraó valódi külseje? Nos a digitális forradalom úgy tűnik valódi választ hoz a több emberöltőnyi kérdésekre – és mit mondjuk, a legenda ebben az esetben is szebb és pompásabb mint a valóság. Tutanhamont Több mint kétezer digitális felvétel segítségével boncolták szét testét virtuálisan, amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak kapafogai voltak és kikerekedő, nőies csípője, valamint dongalábával pedig esélye sem lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla. Asraf Szelim egyiptomi radiológus megerősítette, hogy az uralkodó nemhogy egy száguldó fogaton nem tudott volna megállni, de a járáshoz is botra volt szüksége (melyből a szarkofágban találtak is olyan százharminc darabot Tutanhamon mellé helyezve). De ez még nem minden: a kutatók állítják, hogy a kilenc évig uralkodó Tutanhamon örökölt lebenyi epilepsziában szenvedett és a szokásosnál nagyobb mellkasa volt, melyet apjától (!) örökölt. Az egyiptomiak hittek abban, hogy a testvérházassággal a nemesi vér továbböröklődik, azonban pont a belterjes házasodás miatt is hunyhatott el ilyen fiatalon a nyomorék és beteges Tutanhamon. Habár halálának pontos oka tisztázatlan, annyi biztos, hogy nem vadászaton vagy egyéb hősies cselekedet közben érte a vég: fejsérülése halála után keletkezett vagy balzsamozáskor, vagy a lelet megtalálásakor véletlenül.
