Robert Downey Jr. és Jude Law, azaz a magánnyomozó Sherlock Holmes és szárnysegédje, Watson doktor fél Európát átszelve visszatérnek Guy Ritchie kalandfilmjében.
Valamiféle titkos nemzetközi filmes szerveződés eredménye lehet, hogy Sir Arthur Conan Doyle történeteinek adaptációi hosszú kihagyás után ismét virágkorukat érik. A Sherlock című brit sorozat az elmúlt évtized egyik legpozitívabb kritikai visszhangban részesült szériája (és hosszú huzavona után most már valóban készül a harmadik szezonja), míg az Amerikában a mostani évadban indult Sherlock és Watson az egyik legnépszerűbb újonc lett, és már berendelték a következő évadját. Ehhez képest a 2009-es Sherlock Holmes-mozifilm, illetve két évvel későbbi folytatása, az Árnyjáték a Szigetország és Hollywood összefogásának az eredménye, Guy Ritchie első igazán nagy költségvetésű stúdiófilmje.
A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső, illetve a Blöff rendezője hiába volt a '90-es évek második felének egyik legnagyobb felfedezettje, a két kirobbanó sikerét gyors mélyrepülés követte (Hullámhegy, Revolver) – nem csoda, hogy Ritchie-ről sokáig inkább csak Madonna férjeként hallhattunk. A Robert Downey Jr. és Jude Law főszereplésével készült első Sherlock-moziban azonban ismét meg volt az a frissesség, amiért korai filmjeit szerettük, nyakon öntve a stúdiórendszer kínálta grandiózussággal. A két tévésorozattól eltérően a mozifilmek nem helyezik napjainkba a cselekményt, a korhűség látszatát mégis elkerülik: a rendező lépten-nyomon alkalmazza a tőle megszokott vizuális truvájokat, az autentikusságtól távol álló technikai ketyeréknek köszönhetően pedig filmek a steampunk műfajával is kacérkodnak.
Az Árnyjáték kikerüli a "második részek" jól ismert csapdáit, tisztességes folytatása az előző filmnek: nem halvány utánérzés vagy ugyanannak a történetnek az újbóli, egyszerre látványosabb és unalmasabb elmesélése, hanem a korábbi karaktereket és az Arthur Conan Doyle történeteket ügyesen hasznosító, habkönnyű, izgalmas két óra. Robert Downey Jr. szemmel láthatóan jól érzi magát az efféle különc karakterek eljátszásakor (lásd még a Vasember egoista milliárdosa), Jude Law visszafogottabb Watson doktora pedig ügyesen ellensúlyozza harsányságát. Ráadásul az Árnyjátékban végre a legismertebb Holmes-gonosztevő, Moriarty professzor keveri a szálakat, így minden adott a vasárnap esti kikapcsolódáshoz.
