Őrültek? (Van a)Ki szerint. Nők? Nem. Ketrecben? Akár. 

Az Őrült Nők Ketrece a neve annak az éjszakai mulatónak, amelyben főhőseink - a tulajdonos és konferanszié, valamint transzvesztita párja, a klub primadonnája - élik mindennapi életüket, ami különösen bonyodalmassá kezd válni, amikor közösen nevelt fiuk bejelenti, hogy házasodni akar, ám a lány apja egy végletekig konzervatív politikus... Nyúlfarknyian ennyi a történet. Hogy mi mindenről is szól valójában, megtudhatjuk az 50. előadásról (2015. március 15.) nyilatkozó színészektől:

Hevér Gábor a darab nézőiről: „Azt mondták, elképzelni sem tudjuk, mennyit segítünk nekik ezzel az előadással, és ez nagyon jó érzés. Színészileg is izgalmas számomra, hiszen először játszom színpadon családapát, akinek egy nagy fia van. Még soha nem volt gyerekem színdarabban, feleségem már igen, bár azok eddig mind nők voltak...”

Fotó: Kultúrbrigád

"Olyasmit fedeztem fel magamban, amit azelőtt nem is gondoltam, hogy bennem lehet. Úgy voltam vele, hogy a férfinak mindig állnia kell a sarat. De Az Őrült Nők Ketrecének Albinje ráébresztett saját érzékenységemre, hogy nem mindig kell keménynek lenni. Nagyon élvezem játszani, nekem a szívem csücske ez az előadás." - fogalmazott Stohl András, aki a darabban egyben a mulató sztárját, Zazát is alakítja.

Fotó: Kultúrbrigád

A képviselőt játszó Mihályfi Balázs szerint "a visszajelzés egyértelmű és azonnali – színész nem is vágyhat többre! Számomra rendkívül fontos, hogy egy előadás tükröt tartson, és adott esetben reflektáljon aktuális, a társadalmat széles körben foglalkoztató problémákra, akár provokatív felhangokkal is. Az előadás ennek maximálisan eleget tesz. Kemény munka volt, de megérte." 

A Jacqueline-t alakító Parti Nóra hitt abban "hogy ennek az előadásnak köszönhetően talán sikerül sokakban rossz, negatív beidegződéseket lerombolni, sok-sok nevetéssel és persze könnyekkel kísérve." (atriumfilmszinhaz.hu)

A színház a jubileum alkalmából új spot-ot állított össze:

A 100. előadás sikerét Alföldi Róbert a következőképp foglalta össze (atriumfilmszinhaz.hu):

"Egy valós, átélhető történet kerekedik ki belőle, arról, hogy mi a szeretet. A szeretet, az összetartozás, a család, a békesség, a jövő semmilyen módon nem függ nemi vagy bármilyen más összetételtől. Ez az emberektől függ. Az előadás erről beszél, és úgy látszik, hogy ezt a nézők értik."

A rendező egyetért azzal a számtalan kritika által is megerősített ténnyel, hogy minden színész brillírozik, fantasztikusan játszanak a darabban, és a sikert, valljuk be, ez is megalapozza. A közönség minden egyes előadást hangos ovációval kísér, még ma is, a 150.-en. Ez alkalomból a színház a 100. előadásra készített képes kiadványt megújítva - bővebben merítve az előadáshoz kapcsolódó érdekességekből, kritikákból és kommentárokból - új műsorfüzettel lepte meg a nézőket.

A nézőket, akik már több, mint ötvenezren vannak, és mind nagyon tudatos jegyvásárlókká kellett, hogy váljanak, hiszen hamar elfogynak a jegyek, mint ahogyan a júliusi budapesti előadásokra sem kaphatóak jó ideje. Van egy, illetve két jó hírünk, hogy a darab július hónapban két helyszínen is vendégszerepel, és még akadnak korlátozott számban szabad székek: július 14-én és 15-én a Nyíregyházi Szabadtéri Színpadon, majd 22-én Veresegyházon, a Mézesvölgyi Nyár keretében játsszák az előadást, történetében először szabadtéri változatban.

Az őrült nők ketrece menetelése így kezdődött:

• Eredeti címe: La Cage aux Folles (Bolondok vagy Homoszexuálisok kalitkája), 1973-as francia színdarab Jean Poiret tollából.
• 1978-ban francia-olasz filmvígjáték is készült belőle - Francis Veber forgatókönyvírói felbukkanása már éreztethette a sikert -, amit Magyarországon Az őrült nők ketreceként mutattak be, Sinkovits Imre és Márkus László nagyszerű szinkronhangjával. Ez volt az első film a hazai mozik műsorán, amelyben a homoszexualitás központi motívumnak számított. És 800 ezren látták. A film egyébként elismertté is vált, 1980-ban Golden Globe-ot nyert a Legjobb idegen nyelvű film kategóriában, valamint az Albint játszó Michel Serrault több Legjobb színész/Legjobb külföldi színész díjat is hazavitt. A mű három Oscar jelölést is kapott, de azokat nem sikerült díjra váltania. (Folytatásai is készültek: Kémek a lokálban (1980), Őrült nők ketrece 3: Az esküvő (1985))
• 1983-ban Broadway-musical készült, azonos címmel, szövegkönyvét Harvey Fierstein, zenéjét Jerry Herman adta. A színházi Oscarnak számító Tony Award kilenc jelöléséből hatot elnyert, közte a Legjobb musical, a Legjobb musicalzene és a Legjobb musicalszövegkönyv díjait. (Itt legutóbb a 2010-es felújítása futott egy éven keresztül.)
• Magyarországon először 1991-ben vitték színre a musicalt a Fővárosi Operettszínházban Haumann Péter főszereplésével (rendező: Vámos László).
• Az amerikai remake The Birdcage (itthon Madárfészek) címmel került mozikba 1996-ban (rendező: Mike Nichols). A homoszexuális párost Robin Williams és Nathan Lane játszotta. (wikipedia.hu, wikipedia.com)

Megszületése óta siker övezi tehát a darabot, filmet, vagy musicalt, holott témájától szélesebb társadalmi körben, valamilyen formában mindig, mindenhol idegenkedtek és még ma is idegenkedésre talál. Lehet, hogy a siker kulcsa mégis itt keresendő: "Az Őrült Nők Ketrece olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy aki éppen lenni akar." - de akkor hogy is van ez?