Margaret néni volt a keresztanya

Az egyre szaporodó díjátadók idején talán még az a kérdés is felvetődhetne, hogy miért épp az Oscar számít a legnagyobb elismerésnek. Ám nem vetődik, és ebben a válasz is benne foglaltatik: mert a közmegegyezés szerint ez a csúcs. Kissé árnyaltabban, az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) 1929-es alapítás óta osztja ki a különböző kategóriákban a díjakat és már csak ez a történelmi hagyomány életben tartása is megsüvegelendő. Máskülönben pedig, amíg a relatíve kisebb (ám valljuk meg, szakmailag talán adekvátabb) fesztiválok díjai rendre egy szűkebb keretek között meghatározott értékrendet vallanak magukénak, addig az Oscar esetében a világpiacot túlnyomóan filmekkel ellátó amerikai mainstream mozgóképgyártás, Hollywood ünnepli önmagát.

[img id=368585 instance=1 align=left img]A díj hivatalos neve valójában "az Akadémia díja", a köznyelvbe átmentett beceneve a szervezet könyvtárosának, drága Margaret Herrick néninek köszönhető, aki még 1931-ben azt találta mondani az egyik szobor láttán, hogy pont olyan kopasz, mint az ő Oscar-bácsikája. Az aranyszoborként emlegetett ereklye valójába bronz, 24 karátos arannyal bevonva és alighanem csak a magyar nyelvben honosodott meg a fülsértő "szobrocska" kifejezés, utalva annak alig 3,85 kg-os súlyára és 34 cm-es magasságára. A díj odaítélése a következőképpen zajlik: minden akadémiai tag (jelenleg több mint hatezren) a maga szekciója, azaz szakmája szerint állít jelölteket, vagyis a színészek a legjobb színész és színésznő, a hangmérnökök a legjobb hang stb. kategóriákban, ám magáról a győztesről már mindenkinek egyformán van szavazati joga. Ez persze felvet olyan kérdéseket, hogy egy színész minek szavaz a vágásról, de hát egyik rendszer sem tökéletes.

Marketingérték, botrányok

A díj tehát elsősorban egy a hagyományokon, a konvenciókon és valljuk meg, kissé egyfajta tekintélyelven is alapuló eszmei értékkel bír. Ugyanakkor a marketingesek is kéjesnek tűnő dörmögésbe kezdenek egy-egy moziplakát terveztetésekor, ha rábiggyeszthetik az "Oscar-jelölt" vagy "Oscar-díjas" címkéket, hiszen ezekre bizonyára hamarabb felkapja a fejét a gyanútlan járókelő, illetve előzetest néző. Pedig az elvégzett felmérések nem igazolják minden évben egyértelműen, hogy a jelölések kihirdetését, illetve a díjátadót követően szignifikánsan megugranának az esetleg már hetek óta műsoron lévő filmek látogatottsági adatai.

A filmszakma legnagyobb elismerését visszautasítani nem pont olyan, mint amikor valaki dacból nem fog kezet a polgármesterrel a díjátadón, de a plecsnit és pénzjutalmat azért köszöni szépen. Eddig csak háromszor volt rá precedens, hogy valaki demonstratíve visszautasítsa a díj átvételét; Dudley Nichols forgatókönyvíró 1935-ben az írók céhe és az Akadémia között fennálló konfliktus miatt bojkottálta a gálát, 1970-ben George C. Scott színész pedig egyszerűen undorító "húsparádénak" nevezte azt, amelyen nem kíván részt venni. Ám sokkal többen emlegetik Marlon Brando esetét, aki "a filmipar az amerikai őslakosokkal való bánásmód elleni tiltakozásul" egy talpig apacs népviseletben megjelenő Sacheen Littlefeather nevű indián hölgyet küldött el maga helyett az ünnepségre 1973-ben.

Hajrá, magyarok

Bár Hollywood természetesen a kezdetek óta tele van magyar származásúakkal – egyetlen példaként álljon itt Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz neve, aki a Casablanca rendezéséért nyert Oscart –, az "újkorban" kifejezetten magyar trikolórra három díjat vonhatunk be büszkén: Zsigmond Vilmos operatőr A harmadik típusú találkozásokért 1978-ban, Rofusz Ferenc A légy című animációért 1981-ben, Szabó István egy évvel később a Mephistóért mint legjobb külföldi filmért nyert aranyszobrot. Utóbbi kategóriában egyébként minden ország filmszakmája maga dönt, mit nevez be a versenybe, aztán az Akadémia a fent említett módon szűkíti a kört jelöltekre, illetve győztesre. Elviekben egyébként sem a külföldi, sem az animációs díjra történő jelölés nem zárja ki, hogy adott alkotás akár a legjobb film elismerésében is részesüljön, csak épp gyakorlatilag nem szokott előfordulni. Ugyanakkor a legfiatalabb kategória, a legjobb animáció 2001-es létrehozása néhány kritikus szerint direkt arra volt jó, nehogy a legnagyobb elismeréssel kelljen kitüntetni pl. egy Shreket. A várat tehát időnként támadják, de úgy tűnik, még jó ideig képtelenség lesz lerombolni.