A Sam Mendezzel, az Amerikai szépség rendezőjével megtámogatott sztártrió, Tom Hanks, Paul Newman és Jude Law rizikós vállalkozása ez a film. Röviden úgy is mondhatnánk," jössz te még az én utcámba", állsz te még a géppisztolyom csöve elé.
Azt, hogy Tom Hanks és Paul Newman remek színészek, felesleges lenne hosszasan bizonygatni; feltehetőleg kevés olyan moziba járó tengeti életét ezen a sáros kis planettán, aki ne volna tisztában azzal, hogy a fent nevezett úriemberek kivételes - nota bene: Oscar-díjjal jutalmazott - képességekkel rendelkeznek.
Igen ám, de míg a néhai Butch Cassidy számtalanszor bizonyította már, kimondottan nívósan alakítja a rezzenéstelen arcú és villámkezű revolverhősöket, Hanks főként békésebb karakterek (az ügyefogyott, ám annál szeretetreméltóbb Forrest Gump vagy a Philadelphiában szereplő, betegsége és az előítéletek ellen egyaránt elszántan küzdő HIV-fertőzött meleg ügyvéd) megformálásával játszotta be magát a filmtörténet legnagyobbjai közé.
"Tom Hanks, mint bosszúra szomjas bérgyilkos? Bukott idea." - gondolhatnánk mi, egyszeri filmrajongók, és tévednénk is nyomban, mégpediglen termeteset. A babaarcú box-office rekorder ugyanis alaposan rácáfol mindazokra, akik úgy vélték, képtelen lenne egy valódi hullagyáros szerepének eljátszására: kapja a felöltőjét, puha kalapját, és revolvert szegezve hozzáfog a kellemtelen ellen módszeres kiirtásához.
1931, Chichago - a fogalommá vált város, amelyet Al Capone és más, a szesztilalom okozta hiánygazdálkodás (fekete)piaci lehetőségeit szaporán kihasználó gengszterek tettek világhírűvé. Itt éldegél Michael Sullivan (Hanks), a helyi galerik kedvenc életkioltási szakembere, John Rooney maffiavezér (Newman) nevelt fia, aki a főnök édes gyermekével, Conorral együtt cseperedett rutinos killerré a családi villában.
Az idill teljesnek tetszik, apa, fiú és nevelt fiú kart karba öltve munkálkodik a családi biznisz fellendítésén, ám az önfejű Connor valami piszlicsáré problémán megorrolva bosszút esküszik mostohatestvére ellen, és az első adandó alkalommal kiírtja annak családját. Alapos munkát végez, csak Sullivan kisfia (Tyler Hoechlin) éli túl a vérengzést. Hősünk természetesen azon melegében nekilát megtorolni a fenti gaztettet, és egyszem magzatja társaságában a Perdition nevű kisvárosba üget, hogy revansot vegyen, és az egész izgága klánt lemészárolja.
Nincs egyszerű dolga, hiszen amellett, hogy a fél szervezett bűnözés a skalpjára áhitozik, ellenlábasai egyik szaktársát, a hírhedt Harlen "Fotográfus" Maguire-t (Jude Law) is felbérelik: ugyan végezne már a renitens családtaggal, mielőtt lehetősége nyílna rá, hogy beteljesítse szönyű vendettáját.
A film nem annyira a művérbő és lőporfüstös akciómozik, mint inkább a klasszikus, morális kérdéseket is felvető mobsztereposzok hagyományait követi. Készítői kemény fába vágták a fejszéjüket, hiszen egy régóta tetszhalott műfaj, a "gengszterfilm" feltámasztására vállalkoztak - a jelek szerint nem is sikertelenül.
A mozi a black noir legcsillogóbb fekete gyöngyszemeinek hangulatát idézi: Samuel Mendez megint bebizonyította, hogy igazi profi, aki nem csupán a Broadway-darabok, de az egészestés nagyfilmek megrendezésében is képes remekelni.
