A jogi dráma külön kategória a filmek és sorozatok világában. Természetesen jogászokról szól, tárgyalásokról érdekes ügyekről. Az ügyvéd briliáns eszével, jogi trükkel, kiváló szónoklattal eléri, hogy végül nyerjen.
Hank Palmer (Robert Downey Jr.) nagymenő ügyvéd Chicagóban. Nagy ház, csinos és fiatal feleség, aranyos kislány. De sajnos édesanyja meghal, így haza kell térnie szülővárosába, ami egy kisváros Indiana államban. És ahol az apja, a szigorú Joseph Palmer (Roert Duvall) a bíró, már négy évtizede. Viszonyuk érthető módon hűvös, Hank pont az örege miatt ment olyan messzire. Újra találkozik a testvéreivel, a szellemileg sérült Dale-lel, és a valaha tehetséges sportoló Glen-nel (Vincent Donofrio), meg persze az elmaradhatatlan gimis szerelmével, Samantha-val (Vera Farmiga). És itt már tudjuk, hogy ez egy családi hazatérésdráma lesz. A temetés után Palmer bíró halálra gázol egy biciklistát. Az igazságosztóból vádlott, a fiából menő ügyvéd helyett újra középső fiú lesz.
Igazából két ember, apa és fia drámája ez. Beszélgetéseikből tudjuk meg, mi történt a múltban, amiért Hank-nek "mennie kellett". Milyenek a családi viszonyok, mi köti össze, és mi taszítja őket. A jogi rész, a meghallgatás és a tárgyalás, csak eszköz, hogy ilyen környezetben is lássuk a két jogászt. A kémia Downey és Duvall között kiválóan működik, lassan, de biztosan barátkoznak meg a helyzettel, hogy most együtt kell "dolgozniuk". Így egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Kibeszélik a régi sérelmeket, tisztázzák a félreértéseket, mondhatni kibékülnek. Azért az ügyész (Billy Bob Thorton) szerez hőseinknek néhány kellemetlen percet, de mire az esküdtek döntenek, ennek súlya már alig nyom valamit a latba. A többiek csak mellékszereplők, de nem szürkék, pusztán nem jut rájuk elég idő. Pedig nem rövid a film a maga 141 percével. Lassan csordogál előre a cselekmény, de elaludni azért nem fogunk. Downey kicsit átmentette a Tony Stark karakterét, most is okos, de szarkasztikus, sármos, de nagyképű, magabiztos, de magányos. Duvall zseniális a kisvárosi, szigorú, de becsületes bíró szerepében, aki mindent megtesz a családjáért, és tisztességgel szolgálja Justíciát.
Nyugodt tempóban építkező családi történet David Dobkin rendezésében, aki eddig inkább vígjátékon csiszolgatta a szaktudását, de úgy tűnik azért a drámával is elboldogul. Sokat köszönhet a színészeinek, nélkülük nem sokra ment volna. Ők mentik meg a filmet az unalomtól. Dicséret illeti a casting végző stábot ezért, és azért is, mert a gyerekszereplő nem lett irritáló. Sablonos, nem igazán izgalmas tanmese a megbocsátásról és a hazatérésről. Súlytalan történet, csakis a két főszereplő miatt érdemes megnézni, aki másra számít csalódni fog.
Az imdb nagyon magas, 7,8 pontra értékeli, igaz, kevés szavazat alapján. A Rotten Tomatoes szigorúbb, náluk 47%-ot ér.
Szerintem: 60%.
