Legalább akkora kihívás két órába belesűríteni Jules Verne klasszikus kalandregényének cselekményét, mint annak a számtalan akadálynak a leküzdése, amellyel kedvenc feltalálónk, a kissé habókos Phileas Fogg világkörüli útja során szembekerül.
A Verne-regény e legfrissebb feldolgozásának legnagyobb újdonsága és egyben legnagyobb erénye a szereposztásban keresendő: miközben Fogg az angol komikus, Steve Coogan (24 Hour Party People, Kávé és cigaretta) megszemélyesítésben megmaradt a regényből is ismert, ízig-vérig szigetországi különcnek, addig a gazdája mellől elmaradhatatlan Passepartout számottevő változáson ment keresztül. A gazdájáért mindenre képes inast ugyanis nem más, mint a hongkongi akcióiskola veteránja, Jackie Chan alakítja, ezért a 80 nap alatt a Föld körül legalább annyira látványos kalandfilm, mint amennyire tipikus Jackie Chan-produkció.
Bár az életmű legutóbbi darabjai szinte kivétel nélkül méltatlannak bizonyultak Chan tehetségéhez, Jackie ezúttal elemében van, s felszabadultan bolondozza végig a filmet. Ma már kevesebbet mozog és talán lassúbb is, mint fénykorában, de még mindig öröm nézni, ahogy például egy paddal bűvészkedik. Coogan eleinte nehezebben találja a helyét a látványos díszletek között, de lassan ő is beleolvad a nagyszabású képeskönyv-világba, melyben hőseink útját meseszerűen csillogó, stilizált tájképek jelzik.
Az izgalmak fokozása érdekében egy-egy rövidke jelenet erejéig önmagukat parodizáló sztárok is tiszteletüket teszik a filmben: Arnold Schwarzeneggert például szolárium-barna, nőies frizurát viselő török hercegként láthatjuk viszont, az Owen-testvérpár pedig a Vadnyugat homokbuckái között tűnik fel, mint a feltaláló Wright-fivérek.
Frank Coraci (Nászok ásza, A vizesnyolcas) filmje igazi családbarát vállalkozás, olyan mozi, melynek ártalmatlansága inkább nevezhető előnynek, mint hátránynak. Bátran ajánlható a legfiatalabb mozirajongók figyelmébe is, hiszen akármilyen veszedelem is leselkedik hőseinkre, vér helyett legfeljebb málnaszörp folyik a mézeskalács díszletek között.
