Királylány latexban
A közelmúlt elhíresült újpesti szado-mazo pornóforgatásos hírei után különös bukét adott az az egymást taposó tolongás, ami a Bibliothéque Pascal vetítésére való bejutásért folyt a filmszemlén, végül a szervezők kénytelenek voltak pofára válogatni közülünk, épp ahogy úgy óra múlva láttuk azt a vásznon a szexrabszolgák vására jelenetben. Nem volt kellemes érzés, bár kinek hogy. Hajdu Szabi új filmjéről előzetesen ugyanis csak néhány, latexba mártott alakokat ábrázoló fotó került ki, és bár filóztunk, hogy az Erdélyből induló nő története hogyan s mi módon köt majd ki a gumiszobában, ez is épp elég volt, hogy khm, felkorbácsolja a hangulatot.
Na most nyilván a Bibliothéque Pascal nem ilyen aberrált barmokról szól, vagy csak kis részben. A történet annak dacára keretes, hogy a rendező saját elmondása szerint nem viseli színén ezt a formát, ám ez esetben kivételesen annyira helyénvalónak érezte, hogy nem tudott ellenállni, és utólag még hozzáforgatta a film elejét és végét. Amely egy román hivatalban játszódik le és egy kirendelt gyermekvédelmis meg egy anyának látszó nő párbeszédét írja le. A nő kérelmezi, kapja vissza kislányát, aki jelenleg egy árvaházban várja ugyanezt, és akit nagynénje vásári mutatványozásra kényszerítve veszélyeztetett a törvény betűje szerint; a kérdés pedig ugye, hogy hol volt mindez alatt az édesanya, Mona?

Felnőttmese
Innen a lány története. Mona (Török-Illyés Orsolya, természetesen) valahol Erdély mélyén él, ám egy balul sikerült vásári mulatság után szekérre szál és lelép egy tetovált románnal. Az ő nyakán sem marad ám sokáig, tovább utazik, a tengernél pedig megismeri Viorelt, aki a rendőrök elől bujkál. Az együtt töltött éjszaka különös felismeréssel szolgál, Mona képes látni mások álmait, és másokkal láttatni sajátjait. (Ennek inkább a kép nyelvén van értelme, azt meg nem lehet leírni.) A nő kilenc hónap múlva gyermeket szül, aki szintén bírja ezeket a képességeket. Mona világa román bűnözőkkel, hazug cigányjósokkal és bajszos stricikkel díszített, ám még ez is jobb, mint ahova emberkereskedők hurcolják. Hamarosan Angliában találja magát egy Bibliothéque Pascal nevű helyen, amely egy közönséges, illetve nem is annyira közönséges szexklub. Az idejáró finomnak mondott vendégek perverziója, hogy különböző világirodalmi darabok egy-egy jelenetét játszatják el a prostituálttal szex közben; megint csak nem mennék bele, mi minden sül ki ebből. Főleg, ha Pinokkió van terítéken.

Jó értelemben vett szemlefilm
A Bibliothéque Pascal igazi FILM, csupa nagybetűvel, bármilyen naivitás is ma már azt gondolni, hogy ezzel sokat mondunk. De Hajdu alkotása nyilvánvalóan egy irigylésre méltó munkabírású és eltökélt kreatív csapat precíz koncepciójának eredménye. Mondhatnám, tipikusan fesztiválfilm, hiszen a rendező minden (minden?) tehetségét megmutatja benne. Vizuálisan egyértelműen a Taxidermiát juttatja a filmszemle közönsége eszébe, és ezekre a képi truvájokra még csak azt sem igen lehet rákenni, hogy túl öncélúak volnának; hol lehetne adekvátabb a trükkök burjánzása, ha nem álomjelenetekben? Én személy szerint csodálom ezeket a megoldásokat, és nem csak technikai, de dramaturgiai szemszögből is. Hiszen nem egyszerűen káprázat és valóság összemosásáról van szó, Lynchre vagy Gilliamre hajazva, hanem tényleg megsüvegelendő finomsággal hatnak egymásra a két sík szereplői, így gördítve előre a történetet. Ezen felül a film drámázik ezerrel, amire pedig mi is alkalmasabb, mint az egyén (kivált, ha egy nő és/vagy gyerek) kiszolgáltatottságának fájó láttatása. Külön szólva azokról a kiszolgáltatottságokról, amelyek szexuális jellegűek, hiszen ez bír lenni a leghúsbavágóbb. A Bibliothéque Pascal minden bizonnyal nagy sikereket fog elérni a világ különböző fesztiváljain, hogy aztán a haldokló magyar szerzői filmes miliőben 2000 jegyet adjanak el rá. Talán, ha plakáton jobban nyomnák a szado-vonalat...

Kinek ajánljuk?
- Aki szerint a fesztiválfilm is egy kategória.
- Aki szereti Hajdu Szabolcs korábbi filmjeit.
- Aki hiszi, hogy a magyar rendezők közt van még gyöngyszem.

Kinek nem?
- Aki szerint egy erdélyi magyarról szóló film szóljon az erdélyi magyarságról.
- Akit könnyen felkavar az emberi kiszolgáltatottság témája.
- Aki inkább limonádézna, törkölypálinka helyett.


9/10