Idén június 13. és 16. közt rendezik meg az Ünnepi Könyvhetet, a szokott helyén: a Vörösmarty téren és a Duna-korzón. A kínálat most is grandiózus, ebből igyekeztünk összeszedni egy röpke ajánlót: kilenc olyan különleges könyvet, ami talán el is kerüli a figyelmeteket, pedig érdemes feltenni a polcra.

Miklya Luzsányi Mónika: Szabadság, szerelem

(Lampion Könyvek)

Emlékeztek még a méregdrága Petőfi-filmre, aminek többek közt az lett volna a feladata, hogy közel hozza a nézőhöz a lánglelkű költőt? Na, amit a Most vagy soha! csak beígért, azt most Miklya Luzsányi Mónika könyve teljesíti be. A kettőnek persze semmi köze egymáshoz azon kívül, hogy mindkettő középpontjában Petőfi Sándor alakja áll. Csakhogy a Szabadság, szerelem – miként az alcíme is mutatja: Képek Petőfi Sándor életéből –

testközelbe hozza a forradalmár költőt, embert formál az idolból, és játékos módon, szórakoztató illusztrációkkal, mégis nagyon is komolyan megmutatja, ki rejtőzik a versek mögött.

És hogy a kötetet bátran lehet az iskolában is használni, arra garancia, hogy szerzője tananyagfejlesztő pedagógus.

Darvasi László: Neandervölgyiek

(Magvető Kiadó)

A Szív Ernő néven tárcákat is publikáló író igazi mesélő: nagy ívű történelmi korszakokba helyezi képzeletbeli kalandorait, fantázialényeit, és úgy kezeli a magyar történelmet, ahogy mi is látni szeretnénk: nem bukások sorozata, hanem a túlcsorduló fantázia kiapadhatatlan terepe, ahol

jól megfér egymás mellett a világ kegyetlensége és a transzcendens kegyelem.

Jelen nagyregény középpontjában egy elpusztíthatatlan kert áll, vagy legalábbis annak vágya, hogy létre lehet hozni egy ilyet. A Neandervölgyiek akár a magyar A Gyűrűk Ura is lehetne, ha ilyen olcsó jelzőkkel dobálóznánk. Három vaskos kötet, ami 1908 és 1957 közt játszódik, és a magyar történelem fontosabb korszakait (világháborúk, forradalmak, Trianon stb.) vonultatja fel három generáció történetén keresztül, akik közt akad arisztokrata, polgár és paraszt is.

A. M. Shine: A figyelők

(Gabo Kiadó)

Tudtad, hogy Ishana Shyamalan most mozikba kerülő filmje, A figyelők valójában egy regényadaptáció? Persze ez nem újdonság a családban, hiszen az apja, M. Night Shyamalan legutóbb szintén egy regényt vitt vászonra: a Kopogás a kunyhóban Paul Tremblay könyve, a The Cabin at the End of the World alapján készült. Ez sajnos nem jelent meg magyarul, de Ishana csavaros filmjének irodalmi alapanyaga már hozzáférhető magyar nyelven. Ahogy A figyelők Ishana Shyamalan debütáló filmje, úgy ez volt A. M. Shine első regénye 2022-ben. A sztori

igazi folkhorror, melyben egy titokzatos erdő, egy még titokzatosabb betonbunker és az erdőben lapuló lények játsszák a főszerepet,

meg persze valakik, akik mindezt megfigyelik.

kritikánk a filmről

Aki szereti M. Night Shyamalan filmjeit, a lánya horrorját is imádni fogja

Ishana Night Shyamalan első mozifilmes rendezése, A figyelők az erdei házas horrorok kliséjével indít – aztán itt is jön a nagy csavar!

Tovább

Kele Fodor Ákos: Honti hantok

(Tea Kiadó)

Monumentális vállalkozás ez a vaskos dokumentumregény és esszé. Kele Fodor Ákos műve a magyar történelem egyik legsúlyosabb bírói tévedését tárja fel:

„1782-ben Kemencén, Hont vármegye székhelyén 84 ártatlan embert ítéltek el emberevés igaztalan vádjával egy óriási bűnper során. Sokakat páratlan kegyetlenséggel kivégeztek, másokat börtönbüntetéssel és száműzetéssel sújtottak. 64 gyermek maradt árván.”

A Honti hantok a kivégezettek és gyermekeik történetén keresztül tárja fel ezt a tragédiát, valamint megmutatja azt is, miért vallották maguknak bűnösnek, és miért hitték el mindezt nekik. A könyv nemcsak ezzel a bűnperrel, hanem saját előítélteinkkel is szembesít.

Carla Valentine: Gyilkolni nem könnyű

(Helikon Kiadó)

Vajon Hercule Poirot helyt állna egy mai helyszínelők-sorozatban? Agatha Christie krimijeit már sokan, sokféleképpen elemezték, ez a kötet viszont egy kifejezetten izgalmas nézőpontot kínál. A Port olvasói, ahogy mi, újságírók is szeretjük azokat a cikkeket, melyek a fikciós filmeket vetik össze a valósággal, történetesen, hogy mennyire valós egy-egy módszer vagy történés a tudomány szempontjából.

Ezt tette Carla Valentine igazságügyi patológus is, aki a tudós és gyakorlati szakember nézőpontjából vizsgálta Agatha Christie krimijeit.

Többek közt a ballisztika, az ujjlenyomat-rögzítés és a helyszínelői módszerek is terítékre kerülnek.

Philip Fracassi: Fiúk a völgyből

(Agave Könyvek)

„Démonok szállnak meg egy világtól elzárt árvaházat. Igazi horror a javából” – ezzel ajánlja Stephen King a Fiúk völgyből című regényt, és igazából ebben már minden benne van. Az árvaház amúgy is jó terep egy horrornak, hiszen a legkiszolgáltatottabbakért, a legelesettebbekért mindig jobban fáj a szívünk. És mindig

ők azok, akik a legfogékonyabbak a természetfelettire.

Gondoljunk csak Guillermo del Toro filmjére, az Ördöggerincre. Philip Fracassi regényében a századfordulón járunk, Pennsylvania állam egy eldugott völgyében, ahol a Szent Vince Fiúárvaház működik. Ezen a papok által vezetett helyen egyszer csak elszabadul a gonosz. A Fiúk a völgyből egyszerre természetfeletti horror és felnövéstörténet.

Mészöly Ágnes: A kazamaták rejtélye

(Cerkabella Kiadó)

Mészöly Ágnes már számtalan remek krimivel és ifjúsági regénnyel örvendeztette meg rajongóit. Legújabb ifjúsági könyve, A kazamaták rejtélye hivatalosan A kupolák titka című regény folytatása, de önállóan is olvasható. Ismét visszatér a különc Panni, ám már nincs meg a telekinetikus képessége, pedig nagy szükség lenne rá, mivel

Budapesten egyre több megmagyarázhatatlan támadás történik.

Mészöly Ágnes fiataljai a főváros rejtett, misztikus oldalát fedezik fel ebben a városismereti fantasyben.

Cserháti Éva: Az Albatrosz-rejtély

(General Press Kiadó)

Az utóbbi időben kifejezetten színvonalas magyar krimik jelennek meg – ezt csak azért hangsúlyozom, mert több mint tíz éve én magam írtam, hogy „a magyar krimivel nem az a baj, hogy nincs, hanem hogy mindenáron lenni akar.” Na, ez a tizenegy év elég volt ahhoz, hogy merőben más véleményen legyek. És, ahogy annak idején Agatha Christie,

most is a nők írják a legjobb krimiket.

Például a már említett Mészöly Ágnes, vagy mondjuk Cserháti Éva, aki már a negyedik krimijével jelentkezik, és következetesen építi a saját univerzumát. Ezúttal egy 1989-es, az Albatrosz-sorozatban megjelent könyv és egy újságkivágás lesz a nyomozás gyújtópontja.

Steve Jackson: A pusztítás teremtménye

(Chameleon Comix)

Reneszánszát éli a retró, és ebbe a lapozgatós könyvek is beletartoznak. A Steve Jackson és Ian Livingstone nevével fémjelzett, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején Kaland-Játék-Kockázat (később Fantázia Harcos) sorozatcímen megjelent könyvekben az olvasó volt a főhős, és maga döntötte el, hogy egy elágazásnál merre megy, vagy hogy kivel áll szóba egyáltalán. A kötetek ismét nagy népszerűségnek örvendenek, és

a Chameleon Comix párhuzamosan jelenteti meg a korábbi könyvek javított verzióit, és azokat, amik még nem jelentek meg magyarul.

A pusztítás teremtménye különleges kötet, ugyanis ebben nem egy hős kalandort alakít az olvasó, hanem a címbeli szörnyet, aki megpróbál rájönni, ki is ő valójában.