A Pagony új könyvsorozatának célja, hogy rávezesse a gyerekeket az önálló olvasás örömére. A Zseblámpás könyveket a polcról leemelve a gyerekek (és szüleik) olyan könyvek közül válogathatnak, melyek egyszerre jelentenek kihívást és sikert. Mai, szórakoztató, vidám, kalandos és pörgős olvasmányok, melyek lekötik a gyerekek figyelmét. Amelyek megadják a paplan alatt, zseblámpával olvasás izgalmát. A sorozat neve is ebből a gondolatból származik. A Zseblámpás könyvek az alábbi három kötettel indul.

Noora Kunnas: Lili, Mikko és a minikalózok

A regény hősei, Lili és Mikko egy talpraesett testvérpár, akikre egy szörnyen unalmasnak ígérkező vakáció vár utálatos nagybátyjuknál, Jimnél. A nagybácsi ugyanis kifejezetten rosszul van a gyerekektől: ha teheti, hozzájuk sem szól. A gyerekek nem túl lelkesen vágnak tehát bele az utazásba, de annál nagyobb meglepetés éri őket, amikor a dolgok egészen másként alakulnak, mint amire számítottak.

Jim bácsi szomszédja ugyanis egy igen érdekes idős hölgy, Telma Salamander. Akinek van egy Pedro nevű beszélő kakasa és egy nyugdíjas kalóz barátja, Falábú Forstén. A díszes társasághoz pedig tartozik még egy csapat minikalóz is. A gyerekek összebarátkoznak az idős nénivel és a falábú exkalózzal – barátságuk pedig nagyon fontos üzenete a könyvnek: attól, hogy valaki idős, még nagyon is élhet izgalmas és tevékeny életet. Sőt: az elszabadult minikalózok utáni hajszában is részt vehet!

Olyan ez a könyv, mintha egy élénk fantáziájú gyerek fejéből pattant volna ki: minden oldalon újabb meghökkentő, mókás vagy izgalmas fejlemény várja az olvasót. És ez a varázslatos hangulat azonnal és visszavonhatatlanul beszippantja az olvasóját, legyen 8 vagy éppen 88 éves.

Sally Nicholls: Megálljatok, tolvajok! – Az időtükrön át

A Megálljatok, tolvajok! egy hamisítatlan kalandregény – a múltban. Az időutazós történetek elképesztő népszerűségnek örvendenek, hiszen ki ne szeretné kipróbálni, milyen lehet visszamenni az időben, megismerni, milyen volt az élet régen?

Két hősünk, Alex és Ruby testvérek, akik minden nyáron két hetet nagy-nagynénjüknél, Joanna néninél töltenek, aki egy kis fogadót vezet. Az ódon házban kezdődik a gyerekek kalandja, mégpedig azzal, hogy Alex egyszer belenéz a hallban található tükörbe, és nem magát látja viszont, hanem egy másik fiút. Sőt, azt is hallja, hogy a fiú beszél valakihez. A testvérek rájönnek, hogy a tükör valójában egy átjáró – de azt nem tudják, hová vezet.

Ez persze rövidesen kiderül, az a sokk azonban, amit a múltba érkezés okoz, semmi ahhoz képest, amikor rájönnek, hogy nem tudnak visszamenni. A Megálljatok tolvajok! egy nyomozós, pörgős kalandregény, de nem ez teszi igazán különlegessé, hanem az, hogy a gyerekek a saját családjuk körébe érkeznek vissza, 1912-be.

Kertész Erzsi: Mindig másnap

Kertész Erzsi könyve a Zseblámpás sorozat első magyar tagja. A Mindig másnap egy teljesen hétköznapi családról szól, amelynek teljesen hétköznapi tagjai egy teljesen hétköznapi reggelen egy legkevésbé sem hétköznapi kaland kellős közepén találják magukat. Az apa szokás szerint kinyitja az ajtót, hogy kitolja a bicikliket. Csakhogy ez a nap más. Az ajtó feltárul, és a kert hűlt helyén egy őserdőt talál.

Kertész Erzsinek a karanténhelyzetet humorosan kiforgató regénye megmutatja, milyen az, amikor a világ kifordul a sarkaiból, és az addig ismert életünk helyett valami egészen másba csöppenünk. A Mindig másnap persze nem karanténregény, de nagyszerűen mutatja meg, mi mindent tudhatunk meg magunkról és a hozzánk legközelebb állókról válsághelyzetben.

Az őserdőben toporgó család tagjai is rendesen meglepik egymást: az apa, aki szeret magára komoly családfőként gondolni, pánikba esik. Az anya sem áll a helyzet magaslatán, a gyerekek viszont nagyon élvezik a helyzetet: például nem kell suliba menni, innentől kezdve csak jó lehet ez a különös állapot! És egy darabig persze jó is. Mert egy nap őserdőzés oké, de a kalandok másnap sem érnek véget. És utána sem.

És ahogy haladunk előre a cselekményben, az is világossá válik, hogy a család minden tagjában sokkal több van, mint azt feltételezték volna magukról, csak a hétköznapok sűrűjében nem látták meg magukban a harcost, a hőst, a mókamestert. De a könyv végére mindenki felfedezi magában azt, amit addig nem látott.

(via Pagony)