Ahogy a királydrámák többsége, a III. Richárd is a Rózsák háborújának vérzivataros évtizedeit eleveníti fel. A Yorkok és Lancesterek véres trónviszályának utolsó, apokaliptikus felvonásaként a torzszülött Richárd ámokfutásba kezd a trónért. Sorra gyilkoltatja le ellenségeit, volt szövetségeseit, de még testvérét, sőt ártatlan gyermekeket is. 1483 áprilisában meghalt IV. Edward. A koronát tizenkét éves fiára, Edward hercegre hagyta, a kormányzást pedig öccsére, Richárdra. Azonban Richárd saját magának szerette volna a koronát, így, miután a fiatal királyt megölték (hogy kinek a parancsára, az mindmáig tisztázatlan), Richárd 1483. július 6-án királlyá kiáltatta ki magát. A trónt megszerezni azonban könnyebbnek bizonyult, mint megtartani, mivel III. Richárdnak odahaza is sok ellensége volt, akik nem nézték jó szemmel hatalomra kerülését. Ezért a száműzött Tudor Henrik vezette Lancaster-ház elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. 1485-ben Henrik, serege élén, partra szállt Angliában, és Bosworth-nál legyőzte az angol királyi hadat. Maga III. Richárd is meghalt a csatában. Tudor Henrik lett az új király (VII. Henrik néven). Ezzel a harc eldőlt ugyan, ám a York-ház végleges megtöréséhez még egy nagy csatára volt szükség 1487-ben, Stoke mellett. Majd VII. Henrik házasságot kötött Yorki Erzsébettel (IV. Edward lányával), és sikerült a két dinasztiát kibékíteni. Ezzel ért véget a Rózsák háborúja.
Bemutató időpontja: 2008. július 5., Gyulai Várszínház

A(z) Kolozsvári Állami Magyar Színház előadása