"... eszembe sem jutott, hogy mesét mondok: mélyen meg voltam győződve, hogy realista művet írok..."
Svarc valóban vérbeli realistaként szemlélte a mindennapi élet eseményeit, minden művében a kor legégetőbb kérdéseit vetette fel, de megfogalmazásuk a mese formanyelvéhez és műfaji törvényeihez igazodott. Gazdag képzeletű, emberszeretetről és nagy szatirikus erőről tanúskodó játékai a világ bármely színpadán új színt jelentenek.
"A király meztelen" megírásakor (1934-ben) ez a színház éppúgy a saját korához szólt, mint azóta mindig. Királyok persze ma már csak elvétve vannak, viszont miközben jól szórakozunk, elgondolkodunk, amikor ezt halljuk: "Lányom, egy király sosem lehet hülye. Ellenkezőleg: a király mindig a bölcs."
Hitler és Sztálin, Jevgenyij Svarc kisebb kortársai nem biztos, hogy jól olvasták el annak idején Andersent.
A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások