Prakash Jha azon indiai rendezõk egyike, akik megengedhetik maguknak, hogy rendezõként ne a pénztárak bevételeit figyeljék, hanem saját örömükre alkossanak. Így volt ez a 2013-as SATYAGRAHA c. film esetében is, ami nem egy blockbuster, de felettébb bátor és reális film. Címe kb. annyit tesz, hogy ragaszkodj az igazadhoz és Dwarka Anandról, a nyugdíjas iskolaigazgatóról szól, akinek mérnök fia munkahelyi baleset áldozata lesz. Az állam méltányos összegû kártérítést ajánl fel az özvegynek, amit õ jótékony célra ajánl fel. A pénzt azonban a hivatali bürokrácia miatt hónapok múltán sem kapja meg, emiatt az apa dühében felpofoz egy hivatalnokot és letartóztatják. Menye segítséget kér bátyjától, a Delhiben magas körökben mozgó Manavtól, aki -mivel szüleik halála után Dwarka nevelte fel õket- azonnal hazatér. Dwarka már a börtönben csendes tiltakozásba kezd, ami egyre nagyobb méreteket ölt. Ebben Arjunnak, a kissé heves természetû szociális munkásának is szerepe van. Manav megkéri Yasmin Ahmedet, az oknyomozó újságírót, hogy adjon nyilvánosságot a mozgalomnak, aki személyesen is odautazik. A négy fiatal elszántsága, valamint a modern technika segítsége a kampányt hamarosan országos mozgalommá duzzasztja és Dwarkából Dadu-ji, "mindenki nagyapja" lesz. Ekkora méretû tiltakozó mozgalomból a kormány már nem tud, illetve nem is akar kimaradni mert így a hivatalok vezetõjét, a nem túl népszerû Balram Singh belügyminisztert felelõssé tehetik a történtekért. Neki viszont bizonyítéka van rá, hogy a mérnök saját felelõtlenségének áldozata lett.