Kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, költő. A 20. század második fele magyar művészeti életének egyik legjelentősebb, ugyanakkor - főleg a korszak nyomása alatt - tragikus sorsú szereplője volt. Sokoldalú személyiségként a grafika és a festészet mellett verset és prózát is írt, a fényképezésben új utakat keresett, orgonán is játszott. 1951-1956 között járt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, harmadéves koráig a festő szakra, majd a grafika szakra. Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly tanítványa volt. Kondor művészete szakított az 1950-es évekre jellemző leíró grafikával. Festészetében nagy szerepe volt az erőteljes vonalaknak és a műveit erőteljesen átható szenvedélyes belső átélésnek. Kompozícióiban az alkotás minden része sajátos jelentést hordoz és ezek szimbólumrendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A Hamza Múzeumban látható grafikai kiállítás anyagát a hatvani Hatvany Lajos Múzeum gyűjteményéből válogattuk.