Sziasztok! Eladó Hofi Géza: Hofi megmondja c. könyve. Bolti ára 2490 Ft, 1500 Ft-ért budapesti személyes átvétellel elvihető. Érdeklődni: bertram1@citromail.hu
Képek itt: https://www.jofogas.hu/budapest/Hofi_Geza__Hofi_megmondja_112526032.htm

https://www.youtube.com/watch?v=GkXS34_m8AA

Ebben tökéletesen egyetértünk!

A humor nagyágyúinak felsorolásából kifelejtettem a Dolák Salyt, pedig õ a ma élõ egyik legjobb. Nem is értem, hogy maradhatott ki.

Ha már humorról van szó...

A két legikonikusabb Antonioni film volt. A sznobok bibliája. Órákat tudtak áradozni és újabb és újabb finomságokat felfedezni bennük. Pedig csak egy nagy blöff volt mind a kettõ.(szerintem)

"Hofit sokan a szelepnek tekintették a rendszer fenekén, amit idõnként (persze megfelelõ nyomásmérõvel kiegészítve, pl. Komlós) kinyitnak."

Ez egy jól sikerült mondat, humoresztétikai szempontból. :D
Vizualizáltam.

A felsorolt filmek közül egyedül az Utolsó mohikánt láttam, és osztom a véleményedet teljes mértékben. Az egy remek film, és a szereplõk is nagyon kellemesek. Számomra a legdrámaibb mozzanat volt a filmben, hogy míg az egyik párocska vonzalmát elég markánsan kihangsúlyozták happy end végzõdéssel, addig a másikét szinte néhány másodperc töredékéig hagyták kibontakozni (Uncas és Alice Munro), aztán szinte azonnal el is pusztították. Ez a két ember egyik pillanatról a másikra meghal, mert a férfi a nõt védve megkapja a halálos döfést és leesik a szakadékba, a lány meg önszántából utána veti magát. Mindez történik kb. fél perc alatt, hogy az ember fel sem éri ésszel, hogy mit lát.
Engem ez kamasz koromban eléggé megrázott.

A Mamma miát csak hallomásból ismerem, de vannak filmek, amiket egyszerûen ösztönösen kerülök, és sosem jutok el odáig, hogy megnézzem.
Többek között ilyen az összes film, amiben Steven Segal, Chuck Norris, J.C. Van Damme, A. Schwarzenegger és Brad Pitt szerepel, ezektõl az emberektõl herótom van és képtelen vagyok látni, hallgatni õket.Nem vagyunk egyformák.

A másik két filmet nem ismerem.

Nádastól nagyon szeretem az Apuka újra száguld c. kis rémséget. Volt egy életszakaszom, amikor sorozatban arra aludtam el. Õ valóban képes volt arra, hogy ellensúlyozza Markos György brutális tahóságait.Más idõszakomban Fábry Oh Tannenbaum c. családtörténeti mûalkotása borított fátylat a stresszes hétköznapokra, és szerintem egy kabaré akkor jó, ha ezt meg tudja tenni.Kikapcsolja és megnyugtatja az embert.

Jó kis polémia bontakozott ki Hofi ügyében.

Hofit sokan a szelepnek tekintették a rendszer fenekén, amit idõnként (persze megfelelõ nyomásmérõvel kiegészítve, pl. Komlós) kinyitnak.
Ez valamennyire meg is mutatja a "helyét".
Ugyanakkor a Pest-centrikus, "polgári" humor mellett egyfajta "melós" stílusban szólalt meg, látszólag a "kisember" szintjén és hangján. A szintén látszólagos "rendszerkritikussága" mellett ez lehetett az egyik, ami miatt annyian kedvelték.
Akkoriban nem volt olyan szilveszteri rádiókabaré, ahol ne várta volna mindenki, hogy mit ad elõ Hofi.

Szinte minden korszaknak voltak markáns "humoristái":
60-as évek Kellér
70-es évek Hofi
80-as évek Markos-Nádas-Boncz
90-es évek Fábry
2000-es évektõl a stand-up-osok
(Valaki írt is néhány nevet, talán õk a legerõsebbek, bár néha a munkásságuk nem egyenletes színvonalú.)

Inkább az adott korszak "termelte ki", akiket kedveltek és nem annyira fordítva. Ha a "közízlés" ilyen, akkor ilyen lesz a "humorista" is. (Most a kemény politikai ráhatásokat - bár nem könnyû, de - vegyük ki a képbõl.)