William Michael Albert Broad néven született, zenei karrierje még 1976-ban indult; egy punkcsapat gitárosaként kezdett el zenélni, majd idővel felvette az Idol nevet, letette gitárját és Tony James basszusgitárossal életre hívta a Generation X formációt - első nagy sikerüket 1980-ban a Dancing With Myselffel aratták. Megunva a társaságot a továbbiakban szólólemezein kezdett dolgozni, első önálló kislemeze 1981-ben jelentet meg Don't Stop címen. A siker lemezszerződést, és az új gitáros, Steve Stevens ismeretségét hozta neki - közös albumukat 1982-ben dobták piacra; az albumról két videoklip is készült, a White Wedding és a Dancing With Myself, amelyeket az MTV is előszeretettel tűzött műsorára.

A páros tovább menetelt a siker felé - 1984-ben kiadták a Rebel Yellt - ami dupla platinává érett és vitathatatlanul ez volt Idol legsikeresebb anyaga. Talán a turnék, a feszített tempó miatt, de a következő album csak három év múlva, 1987-ben jelent meg (Whiplash Smile), ami nem tudott versenybe szállni az előző lemez sikerével, így Idolt egyedül hagyva Steve Stevens odébbállt. Ugyanebben az évben megjelent egy nyolcszámos "best of" lemez, ami hála az MTV szorgos közreműködésének is - annyira sikeres lett, hogy még Idolt is sikerült kihúzni melankóliájából.

Az 1990-es évek vegyesen indultak Billy számára; egy motorbalesetben majdnem maradandó károsodást szenvedett, ám Charmed life albuma, és az arról kimásolt Cradle of love akkorát szólt, hogy platinalemez lett vége (immár a negyedik...) Filmszerepekkel is próbálkozott; feltűnt Oliver Stone The Doors című filmjében, majd egy nagyobb szünet után 1998-ban a Nászok Ászában szerepelt, ahol saját magát alakította, ezzel ismét felfigyeltek rá, aminek eredménye a 2001-es Greatest Hits lett.