Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai / Harc a Napért

NSZK tévéfilmsorozat, 5. rész

Értékelés:

60 szavazatból
Szerinted?
62 hozzászólás

Értékelés:

60 szavazatból
Szerinted?
62 hozzászólás

Az aktuális rész ismertetője: Az Orion űrhajó legénysége az élet jeleit fedezi fel egy eleddig teljesen kopár bolygón. Hamarosan kiderül, hogy a naptevékenység fokozódása áll az események hátterében - kérdés, hogy természetes folyamatról van-e szó vagy pedig valamilyen idegen erő szándékos befolyásáról.

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista

Szereplők

Dietmar Schönherr
Cliff Allister McLane
Eva Pflug
Tamara Jagellovsk
Wolfgang Völz
Mario de Monti
Claus Holm
Hasso Sigbjörnsen
Ursula Lillig
Helga Legrelle

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Lyanos1 2021 jún. 13. - 16:42:34 Előzmény Lyanos1
Ha nagyon mindenfélét akarok belemagyarázni, akkor belefér még az akkori világpolitikai helyzet is.
A varangyokat néhány szereplő másfajta, magasabb rendű életformaként említi azzal együtt, hogy ez az életforma az embereket el akarja pusztítani. Ez kicsit olyan, mintha a szocializmusra gondolnánk, ami egy magasabb rendű államformaként határozta meg magát és fel akarta számolni a kapitalizmust. Akiket a varangyok átprogramozással a hatalmukba kerítettek, mint például Villa ezredes, azokat a kettős ügynökök afféle alteregójának is felfoghatjuk.
Válasz
7/10
szepipiktor 2017 szept. 22. - 10:48:50 7/10
Látod-látod kedves Törölt hozzászóló! Itt is direkt trollkodsz, rombolod a beszélgetést.
Miközben te vagy az egyetlen, akinek nincs profilja, böngészve a forráskódot, látható, hogy te egy beépített, szerkesztõségi emberke vagy.
Nem értem, mi a célod, miért jó neked vagy tulajdonosaidnak, hogy egy kulturális oldalon szándékosan kárt okozol.
Te valójában odaszarsz, ahonnan a kaját kapod...
Válasz
jani-wan 2017 jún. 18. - 20:08:49
ki beszélt idõutazásról?
nagyokos?
retardált!
Válasz
jani-wan 2017 jún. 18. - 09:25:42 Előzmény orgyen
"(pld az egyik 1999-es filmben hangzik el: "több EZER galaxis lépett ki az Ûrszövetségbõl") "

Nos sok ilyen film nem volt 1999-ben, tehát valószínû hogy a Baljós Árnyakról van szó.
Kivéve hogy ez a mondat egyetlen SW filmben sem hangzott el.
Ami volt:
"Több ezer naprendszer nyilvánította ki szándékát, hogy kilép a Köztársaságból"
Egyébként a film nem az 1999-es, hanem a 2002-es, mert a Klónok támadása. Illetve el sem hangzik, mert ez a bevezetõ szövegben van kiírva.

Ami lényeges a vita szempontjából hogy a naprendszer és a galaxis között óriási a különbség.

"A valóságban ha még fénysebességgel (?) el is jutnánk a legközelebbi galaxisig és vissza, ez olyan sokáig tartana,hogy közben az emberiség kihalna. Nem is beszélve arról hogy a résztvevõk hosszú utat hogyan tudnák túlélni."
"A valóság hogy be vagyunk zárva a Földre, csak a Holdat és esetleg a Marsot tudjuk elérni"

Szóval maradjunk annál hogy legközelebbi naprendszer, ami pedig a Proxima Centauri kb. 4 fényévre tõlünk.
Ennek elérése fénysebességgel utazva, nem meglepõ módon kb. 4 évig tartana. Ezt azért túl lehet élni.
Na de ugye a fénysebesség az nem tûnik elérhetõ sebességnek, ezért mást kell kitalálni. Pl. Hiperûr, Féregjárat, Warp mezõ.
Hiperûr és stabil Féregjárat esetén elméletileg lehetséges transmitter bójákat használni a kommunikációhoz, ahol az idõveszteség aránylag csekély. Annyira hogy az adásnak tovább tartana eljutni a féregjáratig, vagy hiperûrkapuig, mint azon át egy másik naprendszerbe. Mint közismert tény a napunk kb. fénypercre van tõlünk, azaz a rádiójel is kb. 8 perc alatt ér ide.
Na ez a baj. Ezen elméletben semelyik felsorolt módszerrel nem lehet javítani, tehát a jelentõs késleltetést elkerülendõ, az adónak és a vevõnek is a hiperûrkapunál, vagy a féregjárat két végénél kell lennie.
Warp mezõ esetén meg felejtõs az egész.

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2012/09/18/hiperhajtomuvon_dolgozik_a_nasa/
http://index.hu/tudomany/2014/06/11/ilyen_lesz_a_nasa_hiperhajtomuves_urhajoja/
Válasz
chagaal 2017 máj. 21. - 16:31:55
Sziasztok! 62 múltam, anno amikor elõször láttam gyerekként, akkor olyan hatással volt rám, hogy érdeklõdni kezdtem a világûrrel kapcsolatban. Azután nem sokkal már tudományos eredmények elérhetõségi szintjén volt érdeklõdésem és az máig is azt jelenti számomra, hogy igyekeztem lépést tartani az elérhetõ egyébként is jelentõs tudományos fejlõdéssel.
Szóval köszi az \"Orion legénységének\", nosztalgia szinten maximálisan nézhetõ ma is.
Válasz
orgyen 2017 máj. 14. - 17:38:18 Előzmény olahmiki1959
idézet:
"Tudományos szemmel ez a sorozat a 10 éves gyerekek szintjén van - pl. a világûrben egy robbanás alkalmával nincs látványos tûz, miután légkör sincs, ûrhajósok sem szállnak ki "csak úgy" egy ismeretlen bolygó felszínére, az iszonyatos távolságok miatt az ûrhajó nem tud a Földdel egy az egyben kommunikálni, mert minden üzenetváltás - még ha az fénysebességgel történik is - órákig, vagy napokig tartana, és a sor még hosszan folytatható."

Ez a sokkal késõbbi és a mai scifikben is ÍGY van, hiszen:
-a világûrben egy robbanás ma is látványos tûzzel és hangos dörellyel párosul, azért hogy a film minél látványosabb legyen,
-a beszélgetés mág a sokadik galaxisból is úgy szól mintha a szomszédból jönne, mivel kommunikálni kell
-az iszonyatos távolságokat olyan gyorsan teszik meg mintha csak a szomszéd faluba kerekeznének át, különben nem lenne történet.
(pld az egyik 1999-es filmben hangzik el: "több EZER galaxis lépett ki az Ûrszövetségbõl")
A valóságban ha még fénysebességgel (?) el is jutnánk a legközelebbi galaxisig és vissza, ez olyan sokáig tartana,hogy közben az emberiség kihalna. Nem is beszélve arról hogy a résztvevõk hosszú utat hogyan tudnák túlélni.
A valóság hogy be vagyunk zárva a Földre, csak a Holdat és esetleg a Marsot tudjuk elérni, ezeket is csak az érdekesség kedvéért.
A távolságok olyan hatalmasak a benne lévõ anyaghoz képest hogy az Ûr gyakorlatilag üres. Ez a mikroméretekre is igaz, mi és a körülöttünk lévõ tömörnek tûnõ tárgyak is túlnyomórészt üresek.
Válasz
George Nemes 2017 máj. 13. - 20:54:11
Az egyik nõi szereplõrõl ... Színpadon 1951-ben Schiller Don Carlosával mutatkozott be. Az Õrjárat a kozmoszban – Az Orion ûrhajó fantasztikus kalandjai címû, elsõ német sci-fi tv-filmsorozatban Lydia van Dyke tábornokot, a Hydra ûrcirkáló parancsnokát alakította. 1971-ben tagja volt a berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsûrijének. 1984-ben ment feleségül a Friedrich Dürrenmatt nagy svájci drámaíróhoz. Dürrenmatt halála után a szerzõ végakaratának megfelelõen Charlotte Kerr a neuchateli Dürrenmatt-központ létrehozásának és mûködtetésének szentelte életét.
Persze a wikibõl vettem ...
Válasz
olahmiki1959 2017 jan. 05. - 19:00:37 Előzmény Lyanos1
Eléggé alapos elemzést adtál a sorozatról, megpróbálva tudományos magyarázatokat találni az egyes epizódok történéseirõl.
Azt hiszem, a helyzet ennél sokkal egyszerûbb.
Koromnál fogva, én még eredetiben láttam ezt a sorozatot a 60-as években, és arra emlékszem, hogy esténként kiürültek az utcák - egy tv csatorna volt, hétfõn és pénteken adásszünet! - másnap pedig a munkahelyeken és az iskolában mindenki errõl beszélt, és izgatottan vártuk, hogy mi lesz a következõ részben, mindenki drukkolt, hogy McLaine és Tamara végre találjon már egymásra, a varangyoktól pedig õszintén féltünk, és lélegzetvisszafojtva néztük az egyes epizódokat.
Tudományos szemmel ez a sorozat a 10 éves gyerekek szintjén van - pl. a világûrben egy robbanás alkalmával nincs látványos tûz, miután légkör sincs, ûrhajósok sem szállnak ki "csak úgy" egy ismeretlen bolygó felszínére, az iszonyatos távolságok miatt az ûrhajó nem tud a Földdel egy az egyben kommunikálni, mert minden üzenetváltás - még ha az fénysebességgel történik is - órákig, vagy napokig tartana, és a sor még hosszan folytatható.
Mégis, ez a sorozat akkor, a hatvanas években az egyik legjobb, legsikeresebb volt, a színészek az akkori NSZK-ban és szerte Európában igazi sztároknak számítottak, és mára már egy igazi klasszikussá nõtte ki magát.
A mai filmek elképesztõ látványvilágával nem lehet összehasonlítani, és talán nem is kell, a megmosolyogtatóan naiv tudományos csacsiságok pedig semmit nem vonnak le a széria élvezeti értékébõl.
Viszont szuperhõsök helyett valódi karakterek, emberi konfliktusok, az örök emberi hülyeség, a bürokrácia, és az akkori technikai ismereteknek megfelelõ megoldások, feszültség, izgalom megjelenik az epizódokban, és itt-ott még humor is felfedezhetõ bennük.
(Arról már nem is beszélek, hogy Tamarába az egész iskola szerelmes volt, de ez már egy másik történet...:)
Válasz
Lyanos1 2017 jan. 04. - 11:57:53
*** SPOILER ***
Az ügyben elég nehéz igazságot tenni, mivel nem ismerjük a részleteket, a film alapjául szolgáló könyvet/képregényt.
Ennek hiányában arra hagyatkozhatunk, amit az 1sõ részben elhangzottakból, mint kerettörténetbõl meg lehet tudni. Az emberiség egységbe forrva él a tenger alján (nem igazán
tudjuk, miért) és közben a világûrt is meg akarja hódítani (errõl sem tudjuk miért). Megjelennek az ellenséges lények, akiket a filmben - legalábbis a magyar fordításban - varangyoknak neveznek. Ezen ellenséges lények az embereknél technikai értelemben magasan fejlettebbek és úgyszintén a világûr meghódítására valamint az emberek megsemmisítésére törekednek. Itt sem derül ki, hogy ennek mi az indoka vagy hozadéka számukra. Adott továbbá az Orion és legénysége, akik kiváló szakemberek, mindazonáltal kissé fegyelmezetlenek és önfejûek.

A sztori minden részben többé-kevésbé az, hogy - a varangyoknak köszönhetõen - valamilyen bonyolult vészhelyzet áll elõ, mindenki tehetetlen. Az Orion személyzete viszont megoldja a helyzetet. Többnyire valamilyen ötletes technikai megoldással. Az epizód végén a tenger alatti bázison, többnyire a bárban találjuk hõseinket, akik lazán, kedélyesen és egymást ugratva elbeszélgetnek errõl-arról.

Mivel azt nem tudjuk, hogy a jövõbeli fejlett emberiségnek milyen technikai lehetõségei és korlátai vannak, el kell fogadnunk, hogy amit McLane és társai bevetnek az egy létezõ és mûködõ megoldás. Pld. a második részben az Oriont anti föld energiával vagy valami hasonlóval töltik meg és úgy küldik az eltérített bolygó irányába. Nem tudjuk, mi ez az anti föld energia, nem tudjuk, mennyire hatásos, nem tudjuk, honnan vesznek vagy egyáltalán mibõl és hogyan állítanak elõ annyit, amivel az ûrhajó feltölthetõ. Mellesleg azt sem tudjuk meg, hogy ha a megoldás ennyire pofonegyszerû, akkor miért nem jutott eszébe a tengerfenéken székelõ parancsnokságnak.

Az egyes epizódok végén elhangzó beszélgetések pedig azt sugallják, hogy igazából a jövõ sem fenékig tejfel, mivel az emberek ott is gyarlók maradnak. Az 1sõ részben megjelenik Hasso felesége, aki enyhén ittas férjét veszekedve hazaparancsolja. A második részben Cliffnek tucatnyi példányban kell - igaz, ami igaz, digitálisan is - aláírnia az ûrhajó megsemmisülésérõl szóló jegyzõkönyvet és magyarázkodnia, hogy mi is történt, pedig épp az emberiséget mentette meg. Minden részben fogyasztanak a szereplõk alkoholt, holott ez tilos.
Összességében van egy olyan érzésem, hogy a szerzõk nem csak hihetetlen kalandokat akartak elmesélni, hanem az akkori jelen tipikus negatív jellemeit, mint a hozzá nem értõ vezetõ vagy az idióta szintig bürokrata hivatalnok is ki kívánták figurázni. Ezzel a mondanivalóval azt az örökbecsû szabályt erõsítik meg, hogy az emberi hülyeség idõben is végtelen. Az is lehet, hogy az egyik szerzõnek valami konfliktusa volt a hivatalban és ezért mérgében beleírt egy bürokratát az egyik részbe.

Ebbe kifigurázásba teljesen beleillik az, hogy bár az Orion legénysége nem is egyszer megmenti az emberiséget, igazából köszönetet nem kapnak érte.
*** SPOILER ***
Válasz
Roszner 2017 jan. 03. - 07:59:15 Előzmény Gib_79
''Azon rajongók akik mindkét szinkronnal látták a sorozatot azt írták, hogy bár igaz hogy az új verzió fordítása pontosabb, de attól még a régi szinkron sokkal jobb.''

Így van! Az eredeti az igazi!
Válasz
Összes hozzászólás