Május 2-án az Indexen debütál a Marsra magyar! című, hazai gyártású, kifejezetten az online
térbe készülő, előfizetés nélkül elérhető sorozat. A Stefanovics Angéla, Badár Sándor és
Csőre Gábor főszereplésével készülő dokukomédia epizódjai a Hajnal-Vasad Kft.
mindennapjai körül szerveződnek, akiket váratlanul felkér a NASA, hogy beszállítóként
vegyenek részt a Mars Expedícióban.

1. Az ős-Star Trek

1966-ban az amerikaiak még katódsugárcsöves televíziókészülékeken követték Kirk kapitány, Spock, McCoy, Uhura, Sulu, Csekov és Scotty, azaz a palacsintasütő alakú Enterprise űrhajó legénységének kalandjait – mi, magyarok pedig  még a '90-es években is a jó öreg Videoton Color Starokon néztük a Star Trek tévésorozatokat (no persze a rendszerváltás nyerteseinek ekkor már ITT Nokia tévéje volt). Épp ezért lenyűgöző látvány még ma is az, hogy a széria atyja, Gene Roddenberry már a '60-as években kitalálta az egész űrhajófalakat beterítő, leheletvékony monitorokat (amiken videóhívásokat is bonyolítottak a szereplők!), melyekhez hasonlót mi csak évtizedekkel később tudtunk vásárolni, plazmatévé néven... És miközben az ős-Star Trek előre megjósolta a tenyérben elférő mobiltelefonokat és a tableteket (ezekről a látnoki kütyükről itt írtunk bővebben),

abban is úttörőnek számított a sorozat, hogy itt csókolózott a televíziózás történetében először fehér férfi és fekete nő, Kirk kapitány és Uhura hadnagy,

akiket William Shatner és a 89 éves korában tavaly elhunyt Nichelle Nichols alakítottak. 

2. Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai

A Derrick, a Tetthely és Cobra 11 mellett minden kétséget kizáróan az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai a legnépszerűbb német tévésorozat. A hét epizódból álló kultikus szériát 1966-ban mutatták be az NSZK-ban, de már 1968-ban eljutott Magyarországra, és olyan hatalmas sikert aratott, hogy komolyan felmerült a Magyar Televízióban egy hazai gyártású sci-fi sorozat ötlete (ez lett végül a híres-hírhedt Pirx kalandjai – lásd alább). No de miért bólintott rá ilyen könnyedén a pártállami vezetőség az imperialista NSZK népbutító szórakoztató termékére?

Azért, mert tökéletesen illett a világforradalom végső győzelmét hirdető kommunista jövőképbe: a 3000-es években játszódó sorozatban ugyanis a Föld lakossága már egyetlen nagy közösséget alkot, amelyet egy világkormány irányít.

A bolygóközi űrflotta egyik legjobb hajója, a címbéli Orion űrcirkáló Cliff Allister McLane parancsnok vezetésével teljesít járőrszolgálatot, mely során összecsapnak a varangyoknak nevezett idegen lényekkel is... Érdekesség, hogy a sorozat futurisztikus jelmezeit, ideértve a női főszereplők jellegzetes frizuráját és a miniszoknya-divatot évekkel(!) megelőző kurta uniformist, a magyar származású Bárdy Margit tervezte, aki a '60-as években a Bavaria filmstúdió alkalmazottja volt.

3. Pirx kalandjai

Az első magyar sci-fi sorozat már a megszületésekor, 1973-ban is röhejes volt. Kollégánk tavaly áprilisban részletesen felsorolta egy kiváló cikkben ennek okait: már a kortársak, a hetvenes évek magyar nézői is röhögtek rajta, és állítólag a tévé előtt ülve azzal szórakoztak, hogy ki tud több háztartási eszközt, alkatrészt és gyerekjátékot megnevezni a látványelemek közül.

Kávéfőző, citromfacsaró, kenyereskosár, gyerekbicikli, üvegpoharak, vécékefe és talált lomok alkották a XXI. század végének futurisztikusnak remélt világát.

4. Látogatók

Ahhoz képest, hogy ez egy 1983-as csehszlovák ifjúsági sorozat, az első rész rögtön Dagmar Patrasová meztelen testével nyitott,

és a béketábor legendás szexszimbóluma a további részekben sem szégyellősködött!

Rajta kívül persze Karel Svoboda fülbemászó zenéje és a föld alatt is közlekedő, hiper-szuper Lada Niva miatt is emlékezetes volt Jindřich Polák szériája, amelyben 2485-ben óriási katasztrófa fenyegeti a Földet: a központi mesterséges intelligenca szerint egy meteor közeledik bolygónk felé, és ha becsapódik, megsemmisíti a fejlett, békés emberi (és delfin) civilizációt. Az egyetlen megoldás, ha megszerzik a legendás tudós, Adam Bernau matematikai képletét, melynek felhasználásával elmozdíthatják a kontinenseket. Csakhogy a szuper Lada Nivával közlekedő Adam-84 expedíció tagjai hamar rájönnek, hogy az 1984-ben még csak 13 éves, majdani Nagy Tanító javíthatatlan csirkefogó! Ahogy ebben 2018-as PORT.hucikkben is írtuk:

A trükkök bár megmosolyogtatóak, de hangulatosak, a szereplők viccesek, és a remek történetben van egy jó adag egészséges trógerség, például, amikor a jövőből tévedésből száz évvel korábbi pénzt küldenek, és a szállodai tartozásukat úgy fizetik ki, hogy visszaváltják az alkesz Drchlík bácsi üres üvegeit.

5. Kincses sziget az űrben

Robert Louis Stevenson legismertebb kalandregénye, minden elásott kincsekkel és félszemű kalózokkal teli történet ősapja, a Kincses sziget több mint 140 éve ragadja meg a képzeletét minden gyereknek és gyereklelkű felnőttnek. Megannyi mozifilmes és tévés adaptáció készült már belőle az elmúlt évtizedekben, és mindegyik nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kalózokat ne részeges, rossz arcú bűnözőkként tartsa számon a kollektív emlékezet, hanem szabadságszerető, romantikus hősökként tekintsünk rájuk.

Az egyik legizgalmasabb feldolgozás az 1987-es Kincses sziget az űrben című hétrészes olasz minisorozat volt, amit a '90-es évek Magyarországon is nagy sikerrel vetített a tévé.

A történet lényegében ugyanaz, mint az összes többi adaptációban, annyi különbséggel, hogy itt Billy Bonest Ernest Borgnine alakítja, Long John Silvert Anthony Quinn, a Flint kapitány kincsét kereső csapat pedig nem a Hispaniola nevű bárkával, hanem egy űrhajóval vág bele a nagy kalandba.

6. Power kapitány és a jövő katonái

Ezt az 1987 és 1988 között futó, B-kategóriás sci-fi sorozatot idehaza a szép emlékű Szív TV sugározta a '90-es években. Tipikusan az „olyan rossz, hogy az már jó”-kategória gyöngyszeme volt, olyan megmosolyogtató alakításokkal és béna CGI-effektekkel, amelyek már 30 évvel ezelőtt is cikinek számítottak – különösen a hasonló tematikára épülő, 1991-es Terminátor 2. – Az ítélet napja árnyékában, ahol szintén a gépek rémuralma ellen harcoló maroknyi ellenállón múlt a világ sorsa. A Power kapitány sztorija ugyanis dióhéjban csak annyi, hogy (és itt most idéznénk kollégánk frappáns tartalmi összefoglalóját)

2147-et írunk, az emberiség elvesztette a gépekkel vívott küzdelmet, immár öntudatra ébredt Hajdu-bojlerek, kávéfőzők és lábmasszírozók rabigájában sínylődik.

Lázadók egy maroknyi csoportja azonban a címbéli Power kapitány vezetésével igyekszik megtörni a masinák uralmát. Jelen sorok írója nagyon szerette gyerekként ezt a sorozatot, különösen a fém madárembert, aki teátrális mozdulatokkal akarta folyton folyvást mindenkit digitalizálni (azaz kitörölni a létezésből).

7. A jövőből jött lány

Ez az 1990-es ausztrál ifjúsági sorozat viszonylag hamar, 1992-ben eljutott a magyar tévénéző fiatalsághoz is. Nagy kedvencnek számított akkoriban (nem véletlenül emlegettük a '92-es esztendő karácsonyi és szilveszteri tévéműsorát bemutató PORT.hu-cikkekben).

Olyannyira, hogy akinek csak volt hajráfja 30 évvel ezelőtt, az mind a homlokára tolva hordta,

pont mint a címbéli főhősnő (Katharine Cullen), aki mindenféle csuda dolgokat tudott művelni az 1990-es években ezzel a 3000-es évekből származó ketyerével.

8. Űrgammák

A '90-es évek leggrandiózusabb, de egyben leggagyibb hazai gyártású sci-fi projektje egyértelműen  az Űrgammák volt amelyben olyan nagy nevű sztárok ripacskodtak, mint a két űrháborús hőst, Dextert és Szinisztert alakító Sörös Sándor és Szombathy Gyula, akik egy csapatnyi földi gyerek segítségével akarták legyőzni a gonosz drakvúfokat és a galaxis zsarnokát, Szulák Andrea kancellárasszonyt. Jelen cikkünk kereteit szétfeszítené, ha részletesbe menően kiveséznénk ezt a hírhedten színvonaltalan köztévés produktumot, úgyhogy ezt majd inkább megejtjük máskor itt a PORT.hu hasábjain.

9. Imperium Galactica

Bár nem sci-fi tévésorozat, hanem hazai fejlesztésű számítógépes játék, mindenképpen helye van a listában a Digital Reality boszorkánykonyháján készült, 1997-es Imperium Galacticának is, ami egy egész generáció fejében úgy él a mai napig, mint a '90-es évek legjobb és leghangulatosabb űrstratégiája (nem csoda, hogy később két folytatást is kapott Imperium Galactica 2 illetve Haegemonia címmel). Jelen sorok írójának ez volt élete legelső legálisan megvásárolt játéka (hozzácsomagolták az egyik PC Guruhoz dupla CD-mellékletként), ami nagy szó volt, mert akkoriban még fénykorát élte a másolgatás. A játékos Dave Johnson bőrébe bújva, az emberiség nagy reménységeként vághatott bele a 3200-as esztendőben a látványos űrcsatákba és felszíni harcokba, valamint a bonyolult bolygómenedzsmentbe (máig emlegetett poén az adószedés „a' la Bokros”-fokozata), a kutatás-fejlesztésbe, az űrhajógyártásba és az idegen civilizációk képviselőivel folytatott diplomáciába.

Bár a játékos által alakított főszereplő hangját a korszak jól ismert szinkronhangja, Minárovits Péter keltette életre (a doktornő pedig Györgyi Anna hangján szólalt meg)

több profi színész szerződtetésére már nem jutott pénz, így barátok és ismerősök keltették életre egy amatőr iskolai színjátszókör tagjainak átélésével az amúgy kimondottan izgalmas történet szereplőit...

Különösen viccesre sikeredett Schneider Albert alakítása, aki a játékost a küldetések sikerétől függően megdicsérő vagy a sárga földbe döngölő Douglas ezredesként mára internet-szerte ismert és kedvelt mémmé vált:

Támogatott tartalom.