Tulajdonképpen igazad van, legalábbis részben.
Az természetesen igaz, hogy a távoli jövőben egy távoli bolygón meghibásodhat valami, akár egy robot is, s e meghibásodás szélsőséges esetben az emberekre rátámadásig fajulhat. Az is igaz, hogy Lem akár ismerhette a robotika törvényeit (amiket Asimov talált ki és alkalmazott a műveiben szereplő robotokra), de mégha ismerte is, teljesen jogos a felvetés, hogy nem volt köteles figyelembe venni azokat.
Ami a robotrepülőket illeti, tudtommal a robotika törvényei csak Asimov műveiben léteznek, de a valóságban jogi erejük nincs tehát senki sem köteles alkalmazni őket, sem repülőkre, sem más robotokra. Egyébként meg a robotrepülőt alapvetően gyilkolásra tervezték, míg Lem robotját nem, tehát nem is lehet összemérni a kettőt.

Valószínű, hogy így lesz... Az önmérséklet nem éppen az ember legnagyobb erénye. Mondjuk az atomkatasztrófát elkerültük (eddig?). Az emberi génmódosítás már a küszöbön áll (bár "hivatalosan" tilos mindenütt). A "gépek" várhatóan nem ilyen látványosan fognak teret nyerni, inkább fokozatosan, szinte észrevétlenül. Lásd a sok-sok sci-fi-ben szereplő humanoidok... (Szárnyas fejvadász, stb.).

OFF
Ja. Mondjuk azért ezek nagyon messze álltak a Terminátor-szerű, "tudatukra ébredt" gépektől. Asimov talán kissé idelista volt a törvényekkel. Egyrészt alapvetően az ember programoz ("harci robot"), másrészt a mesterséges intelligenciával (robot "öntanulása") nem számolt eléggé. Talán ez lesz az egyik legnagyobb kérdés/veszély már a közeljövőben (pl. automatizált harci drónok, stb.)....

OFF
A V2 (ballisztikus) rakéta volt. A V1 inkább a "robotrepülő" (elődje). De mai szemmel mindkettő eléggé pontatlan irányítószerkezettel, ami azért eléggé távol áll a "robottól". Ha csak nem az "önműködő" jellegét tekintjük...

ON
Pirx gyermekkorunk sci-fi-je. A lánctalpas terepjáró nekem is megvolt, nem beszélve a különféle ezüstre fújt citromfacsaróktól a Mos6-os tubusokig...

És miért kéne egy írónak igazodnia egy másik író által kitalált "törvényhez"?

Amit leírsz, tulajdonképpen jogos is lenne, ha ez a "lengyel szerző" akárki más volna.
De ő pont az a S. Lem, aki egyébként elismert sci-fi író, tudós és filozófus volt, akinek művei az amerikai sci-fivel összemérhető hatásúak. Így aztán nem valószínű, hogy az eredeti könyv írásakor ne ismerte volna a robotika törvényeit.
Ezért is írtam, hogy a szerző bizonyára arra gondol: egy idõ után már képtelenek leszünk ellenõrzés alatt tartani a gépeket.

"Az Asimov-féle törvények, amik tiltják, hogy robot emberre támadjon, 1940-ben keletkeztek. A film alapjául szolgáló könyv 1968-ban íródott. Ezzel együtt a robot mégis embert öl :-( "

Már ne haragudj, de miért kéne egy lengyel szerzőnek 1968-ban egy amerikai szerző 1940-es novelláihoz igazodnia? Két külön univerzumról beszélünk.

"Igazából olyan rossz ez a film, hogy az már jó."
Ha őszinték akarunk lenni, a film csapnivaló.

Népszerűségében számos tényező közrejátszik, ezt filmesztéták és hasonlók már elemezték, vagy ha nem, akkor bizonyára fogják:
Az adott korszakban (1970-es évek eleje) topon volt a tudományos-fantasztikus irodalomnak az az ága, ami a technikára és az űrhajózásra helyezi a hangsúlyt. Ennek valószínűleg ideológiai okai voltak: a kommunizmus eljövetelét részben a technikai fejlődéstől meg a gépesítéstől várták.
A szocialista országokban kevés ilyen jellegű film készült.
Még a vasfüggöny mögött voltunk, így az egyébként szép számban gyártott nyugati sci-fi filmek csak korlátozott számban jutottak el hozzánk. Ami eljutott, az igen népszerű lett, lásd pld. az Orion űrhajó kalandjairől szóló filmet.
Megjelent a blue box technika, amivel korábban elképzelhetetlen látványokat lehetett létrehozni (ne feledjük, a számítógépes animáció akkor még nem létezett!)
Csak egy hazai TV csatorna működött, így a választék eléggé korlátozott volt: vagy ezt nézték a népek vagy semmit.

Ekkor elkészült és vetítésre került a hazai gyártású Pirx sorozat, a maga nevében az első, ami az űrhajózást és világűrt helyezte a középpontba. Természetesen falták a filmet az erre fogékony nézők. Ugyanezen nézők közben felnőttek (elvégre bő 40 év telt el) és nosztalgiával tekintenek a filmsorozatra. Olyannyira, hogy mostanra kultuszfilmmé lett.

A film alapját névlegesen S. Lem magyarul is elérhető, hasonló című könyve adta. A film alkotói meglehetősen eltértek tőle a könnyebb emészthetőség, ha tetszik, a népszerűség irányába.

A film egyébként tele van logikai bukfencekkel.
**** SPOILER ****
Mint utóbb kiderült, Pirx pilótavizsgája egy szimulátorban zajlott. Ennek ellenére a súlytalanság állapota lépett fel. A súlytalanságot hogyan lehet szimulálni?
Szintén az 1ső részben a főhős úgy jut be az űrhajó vezérlőtermébe, hogy egy tükörrel fényt vetít az ajtaja melletti fotocellára. Amikor a parancsnok meglátja az illetőt, egyből tudja, hogy a tükör trükkel dolgozott. Mennyire biztonságos az az űrhajó, aminek a beléptető rendszerét egyrészt ilyen primitív módon be lehet csapni másrészt a módszert mindenki ismeri?
Szintén ugyanitt Pirx szkafandert ölt, hogy megmentse a másik űrhajó személyzetét. A szkafander sárga, de Pirx két karján továbbra is az űrhajónövendékek piros öltözékét látjuk. A szkafander vállban tömített?
A személyzet megmentéséhez lézerrel ki kell vágni a keszon acélajtaját, mert az ajtót nyitó automatika meghibásodott. Vajon hogyan áll ellen a világűr megpróbáltatásainak az az ajtó, amit egy vacak lézerpisztollyal át lehet lyukasztani? És milyen automatika az, aminek nincs vésznyitó funkciója? Könyörgöm, még egy motorizált garázsajtónak is van kézi működtetési módja, áramszünet esetére.
**** SPOILER ****
A sort ki-ki folytathatja a további részek elemzésével.

Igazából olyan rossz ez a film, hogy az már jó.

*** SPOILER ***
A 3. részben egy meghibásodott robot megrongál mindenféléket, sõt még embert is öl. Nekem errõl a mai kor IoT kütyüinek megbízhatatlansága jut eszembe. A szerzõ eredetileg bizonyára nem erre gondolt, hanem egyszerûen arra, hogy egy idõ után már képtelenek leszünk ellenõrzés alatt tartani a gépeket (esetleg más teremtményeinket).
(Az Asimov-féle törvények, amik tiltják, hogy robot emberre támadjon, 1940-ben keletkeztek. A film alapjául szolgáló könyv 1968-ban íródott. Ezzel együtt a robot mégis embert öl :-( )
*** SPOILER ***