Átütő, bensőséges, néhol derűs beszámoló egy jeruzsálemi nyugdíjas klubról, ahol Lengyelországból áttelepült zsidók jönnek össze péntekenként ünnepi vacsorára és az élet dolgainak megvitatására. A klub a Herzl Tivadar nevét viselő nemzeti sírkertben, az izraeli vezetők temetkezési helyén van. A 80 éves, zsarnoki Lena (ügyvéd és bíró volt) és 85 éves sógornője, a szelíd természetű Minia (egykori munkásnő), lódzi gyerekkoruk óta ismerik egymást. Mindketten holokauszt túlélők, rokoni szálak és családi titkok fűzik össze őket, de eltérő értékeket vallanak - szoros, néha civódó kapcsolatukat a közös sors határozza meg. Az egyik idős hölgy a rendező nagymamája... Több mint húsz éve Lena ott volt a "Herzl-hegyi Akadémia" alapítói között, amelyet azért hoztak létre, hogy enyhítse az öregkori magányt, társságot és kölcsönös segítséget nyújtson a tagoknak. Az alapító okirat szerint akkor is megtartják a találkozókat, ha csökken a tagság, márpedig ez a szomorú helyzet: a forgatás öt éve alatt többen is meghaltak és romló egészségük végül arra kényszerítette a megmaradt tagokat, hogy egy jeruzsálemi védett lakóparkba tegyék át a találkozókat.