A magyar népesség száma folyamatosan csökken, egyes becslések szerint évente 50 000 fővel. A folyamat megállítása nemzeti kérdés, róla gondolkodni, érte tenni kell. Koltay Gábor dokumentumfilmjében neves személyiségek mondják el véleményüket a számukra lehetséges megoldási módokról: az ember fogalmának definiálásától, az abortusz rettenetes következményein át a gyermekvállalás pozitív aspektusáig. Megszólalók: Barsi Balázs ferences atya, Dr. Bolberitz Pál teológus, Dr. Hegedűs Lóránt református püspök, Dr. Jobbágyi Gábor jogász, Dr. Kellermayer Miklós orvos, Dr. Paksy Mária pszichiáter és Dr. Téglásy Imre tanár.
Bemutató dátuma: 2006. május 11.
Forgalmazó: Korona Film
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A másikat kikacagni értelmes emberre vall? - az alázat nem sokkal inkább? hisz az tudja, hogy az értelem határai végtelennek és mi még mindig csak az úton járunk, jó esetben is legfeljebb előre haladunk a megismerésben, a logikus gondolkodásunk is e korlátok között képes mozogni.
A mórickás vicced is csak téged minõsít. Primitív, szánalmasan humortalan, hazug, és egyébként is a viccmondás a beszélgetés halála, tehát részemrõl itt vége a diskurzusnak.
Az probléma veletek keresztényekkel, hogy mindent egy oldalról közelítetek meg, a hit felõl. És aki egy oldalról néz valamit, pl. csak elölrõl, és felülrõl, oldalról, alulról ...stb nem, az könnyen zsákutcába megy, ahogyan te is. Élj boldogan a szûk világodban, és ne próbálj meggyõzni engem, mert ahogyan kakast sem lehet lebeszélni arról, hogy kukorékoljon, engem sem tudsz meggyõzni arról, hogy az ész trónfosztását valamilyen szinten is komolyan vegyem. Úgy legyen, ÓMEN!
Az ész Isten nélkül pusztítja el az emberiséget. Az egoizmus. Az, hogy nincs erkölcs. Pontosabban az, amirõl annyiszor írtam, hogy az erkölcs relatívvá vált, egyik embernek ez az erkölcsös, a másiknak meg az, a személyes érdekeitõl, ízlésétõl, elképzeléseitõl függõen. Az embernek a saját esendõ mivoltához igazítani az erkölcsöt, nem erkölcs. Erkölcs az „archimédeszi Fix Pont”: Isten nélkül nem létezik.
Hogy mennyire relatív az erkölcs, arra itt van például az abortusz kérdése. A méhen belül elpusztítani az emberi életet sokaknak nem bûn, viszont a megszületése után kikukázni egy újszülöttet már közfelháborodást kelt. Pedig a két cselekmény között csupán helyrajzi különbség van.
A probléma az, hogy az ember Isten nélkül akar olyan lenni, mint az Isten. (Ádám Éva története is errõl szólt, amibõl az emberiség azóta sem tanult.) Az abortusz pedig egy tipikusan olyan dolog, amelyben az ember Istent játszik, élet-halál urának képzeli magát. Holott az életet nem õ adja, hanem kapja. A sajátját is kapta, és azt az életet is, aki õbenne fogant.
Szerintem az a szûklátókörû, aki néhány évtized, jó esetben 70-80 év távlatában gondolkodik, és boldogtalan az az élet, aminek a legvégsõ értelme az enyészet. A keresztény ember tudja felülrõl, az örökkévalóság távlataiból nézni a világ eseményeit, ezért igazán nem is tudja semmi megzavarni. Az örökkévalósság távlataiban gondolkodik. Sõt, már most az örökkévalóságban él. :)
Ez is hazugság, illetve csúsztatás. Nem az ész fogja elpusztítani az emberiséget, hanem a kedves világpolitikai hatalom az egyházzal karöltve, a bezsebelendõ bankjegykötegek reményében, mit sem törõdve azzal, hogy mi történik körülöttük (éhínség, háborúk, klímaváltozás, állatfajok kipusztulása, stb). És ha már itt tartunk: Nem az emberiség fog kipusztulni elõször az állatvilágon belül, hanem a TÖBBI ÁLLATFAJ, akiket TI keresztények kevesebbre tartotok magatoknál, de akik - IGEN: akik és nem amik - nélkül nem létezhetünk mi emberek sem. Lehet, hogy te elutasítod a darwinizmust a gyermekkorodban beléd táplált téveszmék miatt, de akkor is csak szõrtelen majmok vagyunk, én is, te is. Bár te inkább strucc vagy, aki egy olyan homokba dugod a fejedet, amit vallásnak, kereszténységnek hívnak.
Nietzsche fiktív prófétája Zarathusztra imígyen szólott az õt körülvevõ tömeghez: egykor majmok voltatok, most majmabbak vagytok minden majomnál.
És ez sajnos igaz.
Sajnos úgy tûnik, hogy az emberi ész mostanra odáig jutott, hogy képes elpusztítani az emberiséget. Ha van valami, ami napjainkban az észt megvédheti önmagától, az a hit.
a megszületett gyermekek is megérnének egy picike requiemet. Látok az utcánkban zombiként tántorgó kisgyerekeket, akik a kis iskolatáskájukat sem bírják el. Az arcukról pedig hiányzik az életöröm legkisebb morzsája is.
Egyébként a szûklátókörûség vagy inkább a csõlátás szintén a kereszténység és általában a vallások attribútuma. A hit megöli az észt. De ha neked ez jó, ám tedd! Csak ne próbálj nálad okosabb emberekkel vitába elegyedni, mert kikacagnak!
Igen! Nietzsche halott mint élõlény, miként Jézus is halott mint élõlény, ha létezett egyáltalán. A történetírás gyerekcipõben jár és mindenféle hazugságokkal terhelt. Nietzsche még csak a múlt század elején halt meg. Az idõ valóban mindent a helyére tesz. MAJD
A mondat elsõ felével egyetértek, a második fele viszont baromság. Egy élõlénynek mi más perspektívája lehet a halálon kívül? A sokkal fejlettebb keleti kultúrákban ezt a "haláldolgot" megoldották már a "nirvána" terminus megalkotásával, ami sem mennyország, sem pokol, hanem a nagy, illatos semmi és EZ minden buddhista végsõ célja. Az élet szenvedés, a nirvána megvilágosodás, megnyugvás. Csak a kereszténység fenyegetõzik örök kárhozattal és egyéb sületlenségekkel.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások