A Lumiére! című film utazás a filmművészet megteremtőinek univerzumába: a Lumiére-fivérek által forgatott felvételek fennmaradt képkockáit a cannes-i filmfesztivál igazgatója, Thierry Frémaux állította össze egyetlen filmalkotássá. Az archív felvételek hátterében Frémaux páratlan szenvedéllyel és humorral mesél a modern kor hajnalának világáról és Franciaországáról, valamint a mozgókép megszületéséről.
Bemutató dátuma: 2017. november 16.
Forgalmazó: Cirko Film
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
Yuliusz
2022 jan. 25. - 16:40:21
Az összeállítás lenyűgöző, egy költői időutazás.
A vége pedig megható, a „Le Village de Namo” 1900-ban Vietnamban (látható a YouTube-on is).
A kislány boldog arca, ahogy szalad a kamera után, 50 másodperc és az örökkévalóság.
Vajon mi lett vele? Boldog élete volt? Ha megélte, 70 év körül lehetett a vietnami háború idején, és talán túlélte azt is.
Történjen bármi, az élet szép, üzenték nekünk.
Csúcs. :) 108 db mini filmremek.
Ha nem azt kérdezzük, hogy ki készített előbb mozgóképet, hanem hogy ki találta fel a filmművészetet, akkor az a válasz, hogy a Lumiére-ek. A filmművészet európai. :)
Nagyon örültem, hogy nem felirattal ment, részben mert László Zsolt nagyszerűen mondta a szöveget, részben pedig azért, hogy így 100%-ban átadhattam magam a képkompozícióknak, és nem a szöveget kellett közben nézegetni. (Az előzetesben még felirattal láttam...)
2015-ben Párizsban a Grand Palaisban láttam a (valószínűleg) valaha volt legnagyobb Lumiére kiállítást. Az első film (az a bizonyos kutyás, ahol a munkások kiözönlenek a Lumiére gyárból). Számos műszaki relikvia (korabeli kamerák, vetítők, stb.) mellett sok száz korabeli filmet lehetett végignézni a nem kevés vetítő szerkezet segítségével.
A filmtörténet 19. századvégi kezdőlépései, a mozgás megörökítésének máig átérezhető egykori, rácsodálkozó eredetiségű élménye; a témáikban, továbbá technikailag és kompozíciósan is bámulatos kor-, technika-, és kultúrtörténeti műremekek 50 másodperces alkotásokba sűrítve! Néhányat már láttam ezek közül, de mégis mindegyiknél az volt az elfogódott érzésem, hogy talán mégis az, amit épp néztem, a legjobb az összes közül. Szerintem ezek még ma is bármelyik filmesnek, több szempontból is a dicsőségére válhatnának.
Mondjuk én egyáltalán nem éreztem szenvedélyesnek, de egyébként tényleg szellemesen remek a narráció is, ami folyamatosan fontos háttérinformációkkal segíti a nézőt, és abban is, hogy mire érdemes külön is figyelni.
Én pedig felvéve, egyes pillanatokat időnként meg-megállítva, vissza-visszajátszva, csak néztem lenyűgözve az oly régen élt emberek zseniálisan megfilmesített, muzeális életképeit.
Egyébként a mozi megszületésének eseményeként, a Lumiére fivérek nevéhez kötődik az első nyilvános fimvetítés is 1895. december 28-án, 33 fizető nézővel.
kár, hogy nem szinkronosan láttuk, mert nagyon sokat (sokszor szerintem feleslegesen, máskor hasznosan) és nagyon gyorsan beszél a narrátor... illetve azt reméltük, kicsit kitekintõbben bemutatja a kort, a közeget, amiben ezek a filmek készültek, vagy akár a mai hatásukat, mai rendezõket megszólítani, stb. A 16-odik \"utcarészlet sétáló emberekkel\" film helyett kicsit lehetett volna ilyesmikkel színezni, és akkor kicsit hosszabb is lett volna a dokumentumfilm (nincs 90 perc, szerintem ez fent elírás), és mindenekfelett - igényesebb, magára adó alkotás. Sajnálatos, hogy a franciáknak ennyire futotta a megemlékezésre, pedig többször megemlítik, mekkora francia találmány.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások