Korrekt film, érdemes megnézni mindenkinek!

Eddig csak a Fahrenheit 9/11-et láttam tõle, ami nagyon bejött és szerintem ez sem volt annyira rossz dokufilm. Mondjuk az a bank elviszi a házat jelenet óriási volt. Ahogy ott táncolnak, mint az idióták. :) Majd beiktatunk több filmet is tõle.


8/10

:) Szerintem azt a mondatát nem szó szerint kellene venni.Szerintem ezzel azt akarta mondani,hogy nem akar ilyen társadalomban élni,de õ tovább fog "harcolni" nem hagyja annyiban,nem menekül el az országból.Nem szó szerint kell venni azt hogy "én nem fogok elmenni."

Ibacs:

Neked mi a pöcsöm bajod van? Vegyél nagy levegõt okoska. Lehet, hogy a kérdezõ anyád korabeli és fogalma nincs róla, hogy mit kell tennie. Egyébként sem feliratot keres hanem feliratos, vagy szinkronos filmet. Jó, hogy egybõl okádod a hülyeséget, holott még a kérdést sem értelmezted rendesen. Magát a filmet pedig nem fogja megtalálni google-al. Szerintem szeretné ha valaki küldene neki egy mûködõ torrent file-t, ennyi.

Számolj el tízig, vagy vegyél ki szabadságot!

Tud valaki bármilyen netes elérhetõséget a filmrõl? magyar nyelven vagy legalább flirattal. Torrent, video megosztó vagy bármi.

Nem tudom te hogyan gondolkodsz, de szerintem nem értetted pontosan ezt a mondatát. Elmagyarázom kicsit:)
Mikor Budapesten az emberek fellázadtak pár évvel ezelõtt akkor azért tették mert nem tûrték azt ami a hazájukkal történik. Ugyanakkor nem választották a menekülés útját, nem mentek nyugatra és nem hagyták cserben a hazájukat. Harcoltak és tettek valamit a közjó érdekében...erre akar felszólitani a filmben is amikor azt mondja:nem akar ilyen helyen élni, de el sem megy.

A filmrõl elemzés itt:

http://vasihazafi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=338:kapitalizmus-szeretem-egy-szar-film-vagy-megsem&catid=5:filmboncasztal&Itemid=8

De ha a Love story magyar címe Love story, akkor ezt megint mér kellett átírni? Amúgy jó film!

Nekem tetszik a film. Ahogy egy átlag ember szembeszáll a rendszerrel és hülyének nézik mert fel mer szólalni, de talán többen is eszbe kapnak még remélhetõleg idõben, mivel az ottani dolgok erõsen kihatnak ide is. Képzeljük, már, hogy viselkednénk, mi toleráns és kultúrált? magyarok ha bemennénk egy kórházba és mondván nincs tb-d nem foglalkozunk veled mehetsz haza alapon elküldenének. Mi akik a 300 Ft-os brutál kemény vizitdíjon kiaakdtunk és "Kati néni" aki egy héten 80 órát passzíóból ott tölt a kórházba. Ezek nekünk európában azért úgy ahogy biztosítottak, az mr más kérdés, hogy az utóbbi idõben mi is leszakadtunk, és hogy nálunk is kezdenek már anarchisztikus állapotok kialakulni, és talán már nem is demokrácia ez a demokrácia. A filmben ez is jó, hogy megragad talán olyan közhelyeket amivel mindenki egyet tud érteni, hiszen ki szeretné a bankokat mikor mindig csak pénzt szednek ki belõlünk.
Mindenképpen lehet azonosulni a filmmel. ezért és a "Jöttema pénzért!!" jeéenetért nálam
10/10

Persze képi és dramaturgiai eszközein lehet vitatkozni, de akkor is elkapja lényeget. Rendszer szinten támadni a kapitalizmust és bemutatni a visszázságait. Nagyon jó film nálam 9.

A történelem folyamán rengetegféle rendszer mûködött/mûködik, mind felemelkedett, virágzott, végül megbukott. Mibõl gondolod, hogy pont a kapitalizmus lesz a kivétel? :D Nem kell ehhez prófétának lenni, elég a történelem ismerete. Én legalábbis hiszek benne, hogy lehet olyan rendszert kitalálni, hogy ha nem is mindenki egyenlõ, de legalább mindenkinek jó legyen. Amúgy kicsit eltértem a témától bocsánat ;)

Rögtön az elején leszögezném, hogy nem láttam az említett alkotást, viszont Mike többi filmjét megnéztem.
Senki sem vitatja, hogy nem objektíven készíti a filmjeit, hanem szubjektíven a saját véleménye alapján. De szerintem ez egyáltalán nem baj, mert pontosan ettõl lesz emberi, és jó. De ha megnézed magadat, semmivel nem vagy különb nála, nagy eltökéltséggel (szemellenzõsen) utasítasz el minden filmjét, ráadásul ugye te magad írtad, hogy a kóla, puska... után meg sem nézted õket, szíved joga. Azt mindenki tudja szerintem, hogy a "kapitalizmus sz@ar", hogy a szavaiddal éljek (nyilván nem az eszmérõl beszélek, hanem a valóságról). Szerintem 2 csoport nem osztja ezt a véleményt, a felsõ tízezerhez tartozó ûbergazdagok, és az ostobák. Nem tudom melyik csoportba tartozol, nincs is közöm hozzá, de ha mindenki beletörõdne, a dologba, akkor az emberiség még mindíg törzsközösségben élne. Nyilván van jobb rendszer jelenleg utópiának nevezik, de majd egyszer jön egy forradalom, ahogy már sokszor az emberiség történelmében, és lecserélik a kapitalizmust is valami jo(bb)ra.

demagógia a demagóg szóval vagdalkozni :(

kritika a rednews.hu-ról:

"Michael Moore & Me: a Love-Hate Story

Milyen érzéssel menjen az ember Michael Moore új filmjének megtekintésére, ha - egyrészt - annak címében most már kerek perec szerepel a "kapitalizmus" szó, másrészt, ha ismeri a rendezõ társadalomelméleti (...) kifinomultságát korábbi munkái alapján? Félelemmel? Már elõre leforrázva? Várakozással? Reménykedéssel? Basszus, elõre égni kell...ugyan mit fog írni a Magyar Narancs (mielõtt még lekapcsolnák az NKA-zsét)...?
Ahogy végigmegy a szorongó nézõ a plázán (csak itt adják késõ este), útban a multiplex felé, bizony fölmerül benne, van-e egyáltalán értelme ennek az egésznek. Lehet ütõs morális kritikát gyakorolni ebben a neonfényben úszó, langyos popzenével és illatosítóval elárasztott mûmárvány-térben, egy Avatar és egy Farkasember között? Meg fogja ez gyõzni az MKB-s banktisztviselõ volt osztálytársunkat vagy egy T-mobilos informatikust...? Hát...nem mernénk rá megesküdni.
Mike-nek egyszerû a taktikája: annyi borzalmas esetet önt a nézõre, amíg meg nem gyõzi: "a kapitalizmus gonosz". Na most ennek több veszélye is van: elõször is, az emberben önkéntelenül is fölmerül pár perc múltán, hogy Moore "egyoldalú" és "túlzó". Persze, jelenleg sorjáznak a kilakoltatások és a tömeges elbocsátások az USA-ban, miközben a Goldman Sachs igazgatótanácsa újabb magánrepülõgépeket vesz - de az amerikai kapitalizmus kétségtelenül nem csak ez, nem csak nyomor és õrületes gazdagság (bár mintha valóban errefelé tartana). A moralizáló mennydörgésnek mindig megvan az a pszichológiai hátulütõje, hogy a "szubalternek" nem akarják (akarjuk) magukat passzív, tehetetlen (habár aranyos) áldozatoknak érezni, akiken - természetesen - senki sem segíthet, kivéve talán a nagy-nagy szívû baloldali rendezõt és hollywood-i barátait. Másrészt az is kétségtelen: a kapitalizmus szüntelen reprodukciója magában foglalja az "alávetettek" hozzájárulását is a dologhoz és ebben a folyamatban azért a "használati érték" aspektusa sem huny ki egészen soha, legyen szó akár a munkafolyamatról (vö. Michael Burawoy munkásságát), akár a shoppingoló citoyen-rõl. Másrészt: jó taktika-e a démonizálás? Moore alapján azt gondolhatnánk, Ronald Reagan maga volt az ördög, aki bevezette a bankárok diktatúráját, bezzeg addig minden olyan szép és jó volt. Na most, mi is utáljuk az öreg Gippert, aki kétségtelenül kulcsszerepet játszott a nyolcvanas évek brutális kapitalista offenzívájában (bár inkább csak mint bohóc, valószínûleg személy szerint nem igazán látta át, mi is történik), de azért azt se feledjük, hogy Paul Volcker-t mintha egy Jimmy Carter nevû ember nevezte volna ki (most pedig - újra! - Barack Obama). De az még rendben is van, hogy Reagan-t és a gonosz bankárokat Moore sátáni alakoknak ábrázolja, persze a megfelelõ Wagner stb. zenei aláfestéssel, az igazán kínos rész akkor következik, amikor a rendezõ szinte a sírásig meghatódik (F. D.) Roosevelt és persze Obama nép- és munkásbarát arany szívén. Már megbocsássék, de tény ami tény: a demokrata párt általában hatékonyabb az amerikai kapitalizmus menedzselésében (és annak "neoliberalizálásában", vö. a Clinton-korszak gazdaság- és szociálpolitikai mérlegét), mint a republikánusok, akikkel mindig elszalad a (miltarista, korrupciós, vallási fundamentalista stb.) ló. Ugyanez vonatkozik Moore kritikátlan rajongására az Egyesült Államok politikai alapintézményei (alkotmány stb.), és - ami még kínosabb - Nyugat-Európa irányában: ez utóbbi Moore szerint amolyan szocialista paradicsom ugyanis.
Moore szerint úgy tûnik a kapitalizmus = lopás, csalás, sikkasztás. Azaz már megint visszatértünk Proudhon-hoz, úgy tûnik hiába lett megírva a Filozófia nyomorúsága, vagy a Széljegyzetek Adolph Wagner "Lehrbuch der politischen Ökonomie"-jához. Így aztán alighanem elveszik az, ami a kapitalizmus valódi lényege, a társadalmi-termelési viszonyok összességén keresztül érvényesülõ anonim kényszer és az ebbõl adódó, kétségtelenül nagyon is valós (nem csalás, nem ámítás) és kivételes, ugyanakkor rendkívül destruktív társadalmi dinamika. Mindezt filmre vinni persze nyilván kissé nehezebb lenne, habár szerintünk nem lenne lehetetlen (vö. pl. a Darwin rémálma c. dokumentumfilmmel)
Persze az is lehet, hogy ha ezt követelnénk, akkor elrontanánk a sorrendet: Moore elõször skandalizálni, földühíteni akar, aztán majd - talán így gondolja - jöhet a megértés késõbb is. Talán neki van igaza. Nyilván az erkölcsi dimenziót sem kell eltávolítani az antikapitalista érzületbõl, még akkor sem, ha tudjuk, ha innen indulunk, könnyen a jakobinizmusnál kötünk ki a marxi kapitalizmuskritika helyett - ennek minden veszélyével.
De mégis, ne is tagadjuk, megdobban a szív, amikor Moore filmje végén besötétített filmvászonnál azt mondja: "Visszautasítom, hogy egy ilyen társadalomban éljek - és én nem fogok elmenni." Aztán változik a kép, Mike mégegyszer körbetekeri a tõzsde épületét ("itt bûntény történt") és azt mondja: "A kapitalizmus gonosz, a gonoszt pedig nem lehet szabályozni - meg kell szüntetni. De ez egyedül nem fog nekem menni, ezért kérlek titeket csatlakozzatok hozzám...de ne túl sokára."*
Majd újra elsötétül a vászon és jöhet az Internacionálé, swing-változatban.

Arise, ye workers from your slumber.

-

*nem szó szerinti idézet, emlékezetbõl."

Szenzációs, mindenkinek látnia kell!
Fõleg még a választások elõtt.

"...ne az utókor cinizmusával ítélkezzünk elõdeink felett."
Ez (is) jó. Sõt, nagyon jó!
Érdemes lenne (lett volna) ezt tudniuk nálunk a sok utólag okosnak és bátornak!
Moore viszont NEM utólag okos, és NEM utólag bátor! (Hogy visszakanyarodjunk a filmhez!)
A film egyik legelképesztõbb jelenete, ill. dokumentuma, amikor Reagan (már mint amerikai elnök!) szónokol és mellette álló pasas (nevezzük, némi eufemizmussal: szponzornak!) rászól, hogy tempósabban beszéljen! (Színészünk, ill. az USA elnöke pedig tempósabbra kapcsol!)