Programkereső

Az orosz bárka

Bakancslistához adom
Russkij kovcheg
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott orosz-német fantasy, filmdráma, 99 perc, 2002

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?
10 hozzászólás
Egy kortárs orosz filmrendező váratlanul a szentpétervári Ermitázsban találja magát, ráadásul a XVII. században. Egy francia diplomata társaságában különböző korszakokba cseppen, és mielőtt a viharos események és a sors csavarai visszaengednék a jelenbe, kísérőjével bepillanthatnak az orosz birodalmat egykor markukban tartó uralkodók életébe. Miközben a két férfi szenvedélyesen vitatja meg a látottakat, az egyetlen beállításban, vágás nélkül felvett, elsöprő erejű jelenetekben cárok és cárnék vonulnak végig. A francia diplomata lenézi ugyan az orosz civilizációt, de azért gyakran kimutatja a titokzatos és egzotikus ország iránt érzett csodálatát is. A filmrendező szavaiban pedig az a megosztottság tükröződik, amivel az orosz emberek az európai kultúrát egyszerre elfogadják és elutasítják.
Bemutató dátuma: 2004. január 15. Forgalmazó: SPI

Stáblista:

Szereplők

Aleksandr Chaban profilképe Aleksandr Chaban
Borisz Pjotrovszkij
David Giorgobiani
Orbeli
Sergei Dontsov
Idegen
Leonid Mozgovoy
Kém
Marija Kuznyecova
Nagy Katalin
Maksim Sergeyev
Nagy Péter

Alkotók

Linkek:

Kapcsolódó cikkek:

Díjak és jelölések

  • Európai Filmdíj

    2002
    Legjobb rendező jelölés

  • Európai Filmdíj

    2002
    Legjobb operatőr jelölés: Tilman Büttner

  • Európai Filmdíj

    2002
    Legjobb rendező jelölés: Alekszandr Szokurov

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
picipc 2015 ápr. 19. - 11:04:54
Érdekes, de fárasztó. (SPOILER)
Húsz perc után a festményekhez érkezve leül a film és újabb 50 percig nem is kel fel félhalott állapotból (szürke monológok sorozata). 70 perc után úgy éreztem, hogy a báli sokaság ismét behozza a lendületet és elõhangot ad az ismert tragikus befejezésre. A bálozók közül még senki nem sejti, hogy odakint az erõszakos halál pokla fogja õket várni. A zárás gyönyörû.
0-20, majd 70-90 perceket összevágva ínyenceknek ajánlom.
A teljes filmet inkább mûvészettörténészek és történelmi vájtfülûek számára.
Válasz
1/10
Manda 2011 aug. 30. - 19:51:57 1/10
Fárasztó és meglehetõsen agyrohasztó halk történelmi nyöszörgés. Nem ajánlom.
Válasz
10/10
Elmondom mi van! 2011 jan. 04. - 18:21:50 10/10
Hosszú snitt. Az Orosz bárka egyetlen, másfél órás snittbõl áll, Alekszandr Szokurov rendezõ egyszer sem vág bele a képfolyamba. A videokamerák korában nem mondható egyedülállónak az egyetlen beállításban felvett nagyjátékfilm (elég csak arra gondolnunk, hogy Tarr Béla vágás nélkül rögzítette a Macbethet), de az Orosz bárka egy kétségkívül monumentális alkotás lett, amely bizonyos mértékig feltétlenül lenyûgözi a nézõt. A vágás, az egyes snittek hossza viszont csak eszköz a rendezõk kezében, nem lehet a film egyedüli célja.

A hosszú snitt egymással teljesen ellentétes tartalmakat hordozhat. A szereplõk egymáshoz való helyzetét, a játékteret jobban átlátjuk, ha kevesebb a vágás, általában jobban el is fogadjuk valóságosnak az egy beállításban megmutatott helyszínt. Ugyanakkor szimbolikus tartalmakat is hordozhat, hogy miket köt össze egymással a kameramozgás, elég, ha csak a New York bandái igencsak mesterkéltnek ható többperces jelenetére gondolunk, amelyben az Újvilágba érkezõ bevándorlók kerültek egy képbe a hajóra szálló koporsókkal. A hosszú snitt Tarr Bélánál a monotóniát, a pusztulást, az anyagi világ mögött lévõ semmit mutatja, ami egy pillanatig sem mond ellent annak, hogy Tarkovszkijnál a metafizika, a szellem, az öröklét szolgálatában áll. A sor persze hosszan folytatható, más eredményre jutunk attól függõen, hogy Michelangelo Antonioni, Takeshi Kitano, vagy a vágást egyszerûen technikai okokból kerülõ amatõrfilmesek hosszú beállításait nézzük.

Szokurov sem csupán a kihívás miatt dönthetett amellett, hogy nem vág. Egész filmje egyetlen szubjektív beállítás, az Ermitázs múzeumban kóborló szellem látószöge, aki korokon és termeken áthaladva keresi a kiutat. Azon túl, hogy a vágás megtörné a szubjektív szemszöget, ez egy érdekes idõutazás-kísérlet is. Hiszen az idõváltást általában vágással oldják meg a filmesek (persze láttuk már az ellenkezõjét is: Angelopulosz filmjei, A nap vége, vagy David Cronenberg Pókja), Szokurov viszont megtartja a folytonosságot, kihangsúlyozva az orosz történelem organikusságát. Természetesen a helyszínválasztás sem véletlen, hiszen a szentpétervári múzeum Téli Palota néven volt ismert a cári idõkben. Az pedig külön jól jött Szokurovnak, hogy az Orosz bárkával Eizenstein a híres – kitalált – ostromról készült, Október címû montázsfilmjének bizonyos értelemben vett ellenfilmjét készíthette el. A legfõbb érv viszont a ritmus lehetett. A lassan hömpölygõ kamera egy nosztalgikus hangulatot teremt, amely a XIX. századi orosz világnak hivatott emléket állítani.

Sokrétûsége ellenére az Orosz bárka nem jó film. Talán egy hatalmas festményhez, vagy épülethez hasonlíthatnánk, amelynek mindössze nagysága nyûgöz le. Az érdeklõdés nem tart ki a film végéig, az pedig sovány vigasz, hogy a film vállaltan feszültségnélküli. Talán jobban jártunk volna, ha Szokurov több energiát fordít a dramaturgiára és kevesebbet a képekre.
Válasz
10/10
Elmondom mi van! 2011 jan. 04. - 18:15:56 10/10
Érdekes film.
Csodálatos utazás a múltba.
Költõi fogalmakkal találkozhatunk.
Nem semmi pézbe kerülhetett,de a kamerák miatt nem kellet aggódniuk.
Válasz
feketevipera 2010 nov. 17. - 20:29:35
Nyilvánvalóan háttértudás nélkül is nézhetõ a film, de aki kicsit jobban benne mozog a témában, az könnyebben meg tudja érteni. Tény, hogy a vontatottsága miatt nem könnyen befogadható, jómagam is csak másodjára tudtam végignézni. Véleményem szerint a film egyfajta mûvészettörténeti-társadalomtörténeti kalauz kívánt lenni, valamiféle lexikon, ugyanakkor töprengés is az orosz emberek mivoltáról. Talán nem árt, ha tudjuk, hogy az orosz történeti, történetfilozófiai gondolkodásban pár évszázada az egyik központi téma az oroszok önreflexiója (hogy csak Csaadajevet említsem, de még jó pár nevet felsorolhatnék): ti. az a kérdés, hogy õk mitõl oroszok, Oroszország része-e Európának - nem földrajzi értelemben -, mennyire sajátos az orosz történelem, Nagy Péter jót tett-e a modernizálással és az europaizálással stb. Nem állítom, hogy aki ilyen kérdéseken elgondolkodik, az élvezetesebbnek fogja találni az amúgy kissé unalmasra sikeredett múzeumi sétát, a sok elmélkedést, mindenesetre talán kicsit könnyebben fogja tudni értelmezni a filmet.
Válasz
baribarany 2010 nov. 16. - 21:04:40
Van benne vágás, csak rejtve. Egyébként szerintem szörnyen unalmas.
Válasz
Elsie Beckman 2010 nov. 16. - 20:39:48
Tarr Béla már készített korábban egy snittes filmet igaz, az rövidebb.
Válasz
Coleman 2010 jan. 05. - 18:00:13 Előzmény ryood
Pontosan így gondolom én is! Páratlan élmény a film, különösebb történelmi tudás nélkül is teljese mértékben élvezhetõ. Az orosz lélek egyébként is valami felfoghatatlanul izgalmas és szép, utoljára Chagall írásánál éreztem ennyire elvarázsolva magam. Szokurovnál gyakran emlegetik Tarkovszkijt, pillanatokra már éreztem más filmjeinél is, de itt elõször, hogy igen: ilyen megejtõ költeményre csak Õ volt képes ezelõtt. A film vége meg solaris-i élmény volt. Egyedülálló utazás!
Válasz
10/10
ryood 2007 dec. 24. - 20:54:27 10/10 Előzmény efes
sztem pont az a zsenialis ebben a filmben, hogy ha ugy nezi az ember, hogy semmirol se tud semmi hatterinfot, amit lat, hall, ugy is egy fantasztikus esztetikai élményt ad, mind vizualisan, mind hangban, egyfajta hipnotikus hatasaa van a nezore, es teljesen megnyugtat.
Válasz
efes 2007 nov. 14. - 13:34:22
a történelem elsõ egyetlen snittbõl álló filmje, ha a home-szupernyolcasokat, homevideókat nem számítjuk. ötletnek érdekesebb, mint filmnek, eléggé speciális lelkiállapot kell teljes végignézéséhez, bár nem lehetetlen vállalkozás. azonban jobb beleszörfölni valami mocsokból, kicsit merengeni, majd vissza a mocsokba..:)

azt hiszem, elejétõl a végéig végignézni amúgy is csak az orosz kultúrtörténetben és történelemben jártasaknak érdemes, õk tudják igazán értelmezni is, amit látnak.
Válasz