Kim Ki-duk tizenkettedik játékfilmje elégikus példázat egy 60 éves öregember plátói szerelméről, aki egy nyílt tengeren horgonyzó hajón él. Az idős tengerésznek egy vonzó 16 éves lány a társa, akit kiskorában talált meg, maga nevelt fel, majd beleszeretett. A férfi tehetséges íjász, és türelmesen számolja a lány tizenhetedik születésnapjáig hátralévő napokat, amikor tervei szerint elveszi őt feleségül. Egy nap jóképű fiatal srác érkezik az öreg hajóra. A nevelőapa csalódottan látja, hogy fiatal menyasszonyának a fiú tetszik. Az öreg számára, aki ősi szertartások tisztelője, íjának három lényeges szerepköre van: gyors és biztos fegyver, amivel megvédheti önállóságát, ami megmondja a jövőt, továbbá hangszerként lehet rajta játszani. Az íjhoz tartozó hegyes nyilak férfiasságának, erejének szimbólumai.
Bemutató dátuma: 2006. április 13.
Forgalmazó: Mokép
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
1/10
offtopic
nick név
2019 jan. 25. - 06:05:37
1/10
Nem tudom direkt módon mi köze van a film - témájának, üzenetének - véleményezésének a koreai történelemhez, vagy éppen hogy hogyan jelenik meg benne a történelmi ismeret mibenléte, vagy hogy egyáltalán egy ilyen történettel rendelkező filmnek miben nyilvánul meg a történelmi - erőltetetten analóg? - relevanciája.
A valódi szeretet önzetlen, nem pedig kapzsi és nem beteges. A lány a film végén adott reakciója az öreg zsarnoki mivoltára sajnos sokkal inkább jellemtorzulás, Stockholm-szindróma, mint igaz, önként vallott őszinte szeretet. Tehát egy ilyen reakciónak a fiatal lány részéről nem felemelőnek, inkább tragikusnak kellene hatnia, ha persze empatikusan, felelősen akarjuk ábrázolni az emberi lelket. A rendező viszont ezt másképpen gondolta és a művészfilm elhasznált fogalmának égisze alatt közönséget is talált ehhez neki.
Egészen sok jó, illetve nagyszerű Dél-korai film létezik, ez számomra közelről sem tartozik közéjük, sőt lesújtó üzenete, konzekvenciája miatt a legrosszabb Dél-koreai alkotásnak tartom, amit eddig láttam.
Az öreg férfi a hajón az apaság tekintetében határozottan hajaz Woody Allen-re, ami azért eléggé kérdõjeles, sõt... Emberileg egy rettentõen nagy kérdõjel. Immorális, aki a felnevelés elõjogánál fogva "különös", nem létezõ járandóságokat követelne magának. Konkrétan olyan, mint egy türelmesebb liliomtipró, és most nagyon finom voltam.
A film maga borzasztó.
De a naptár ixelgetõs jelenet egyébként azon túl, hogy szánalmas volt, valahol a groteszkségében nagyon is vicces volt. Nyomorúságosan vicces.
Folyton arra gondoltam a film nézése közben, hogy amellett, hogy az öreg mennyire erkölcstelen és perverz, a 16-17 éves lány mennyire aranyos és tündéri. Egyrészt, amikor forgatták a filmet én is csak 15 éves lehettem, így valahol kortárs a filmben szereplõ lány karaktere, másrészt nem tudom, hogy mit kezdenék azzal, aki sokkal idõsebb emberként 16-17 éves forma lányokat akar feleségül venni, ilyen ártatlan és még kiforratlan személyiségeket.
Végül is, az öreg úgymond arra tartotta a lányt, hogy végtelenül önzõ módon majd egyszer az életben tapasztalatlan feleségként elvehesse, hogy ne kaphasson kosarat és hogy egy hajón ne hagyhassa el, hogy biztos legyen számára a párválasztás és kapcsolat kérdése.
Azért ez határozottan gusztustalan, erre tartani, ezért felnevelni egy gyereket, mint végül is saját gyereket, hogy aztán saját feleség lehessen belõle. A gyerek, mint tulajdon, a gyerek, mint rab.
Olyan az öreg, mint aki egy egyszemélyes háremdiktatúrát tart fent. Szánalmas, sötét alak.
Spojler - Az öreg öngyilkossági kísérlete kicsit sem tudott meghatni a tények ismeretében. - Spojler vége
A film végkicsengése volt az igazán borzasztó. Hogy legalizálja saját szándéka szerint az egész történetet. Spojler - A valós családon belüli gyerek-felnõtt házasságot. - Spojler vége
Itt nem a genetikával van a baj elsõdlegesen, hanem az erkölccsel.
Nem ez a mûvészfilm kérem, csak annak van hazudva. A mûvészfilm eredendõen nem ilyen. Ilyen köntösben még sosem láttam a mindent relativizálás elvét, ha lehet ezt egyáltalán elvnek nevezni. Irányzatát. Hát ez valami borzalmas, sõt, förtelmes. Az ember lánya nem a párja, ez azt hiszem evidencia.
A bõgõ zene és a szép tengeren úszó képek velem köszönöm, de nem etetik meg a totális relativizmus és ez esetben a pedofília fogalmának helyességét és elfogadhatóságát. A mûvészfilm nem ilyen. Igényes és minõségi, de nem erkölcstelen és képtelen. Megkérdõjelezhet dolgokat természetesen, de nem az emberséget.
Avagy de, és az a rossz mûvészfilm, íme. Pont az ellenkezõjét hirdeti. Az áldozat pedig az érzelmeitõl megzavarodottan... Élvez. Spojler - Miután összeházasodott a saját nevelõapjával és az csodálatosan a vízbe ugrott (nem mintha ez egyébként bármiben is igazolná õt). - Spojler vége
Akinek tetszett ez a film, nem tudom, hogy mennyire értette a filmet a zenén, a hullámzó tengeren, a nagyon megindító és rendkívül igaz alapokon fekvõ sírásokon és az élvezésen kívül...
De tényleg, figyelt egyébként magára a történetre is és összerakta, konstatálta azt, vagy csak a nagy habos-szagos - olykor bizony kétes alapú - érzelmek jöttek át meghatóan a képernyõn?
Amikor az öreg elkezdte rendre húzni a' cziteráját, azt mindig fölöttébb mulatságosnak találtam. Humoros effektus, mondhatnám, holott a film komoly. Kedves kis film, de nem egy egetrengetõ alkotás.
Annyira tetszett, hogy egymás után kétszer néztem meg. Kim Ki-duk bámulatosan bánik a szimbólumokkal, õ mûvésze az ilyen fajta filmkészítésnek, ez nem vitás. Hogy mégis megosztja a nézõket a mûvészete, az azért van, mert nem vagyunk egyformán befogadóak, illetve egy-egy filmtõl mást és mást vár mindenki. Akinek tetszett a Lopakodó lelkek, vagy az Idõ c. film, annak ez is nagyon fog tetszeni! 10/10
nekem nagyon tetszett. Neha egy kicsit elvesztette az erdekesseget, de aztan ujra es ujra sikerult valami erdekeset mutatnia. A vegen az a szuzesseg-elvesztos jelenet nem jo asszem
szeretem ezt a filmet.
a hangulatát ,imádom,hogy nem kell egy szót sem szólni a két fõszereplõnek,mégis érthetõ minden érzés.
Kim Ki-duktól még két filmet láttam ,az idõt és a lopakodó lelkeket de talán ez volt a legjobb.10/7-8
Az eszmecseréhez hozzászólnék annyit hogy az igazi szeretet nem arról szól hogy megfojtjuk a másikat a birtoklási vágyunkkal. Ez az utóbbi volt itt a jellemzõbb. Az igazi szépség az önzetlen atyai szeretetben lett volna, szerintem.
-
Egyre rosszabbak Kim Ki-duk filmjei ahogy nézem õket sorban... Eddig jóindulatú voltam, az értékeit néztem és elsiklottam a kisebb hibák fölött. Java részében ez is mûködik, de a befejezéssel már tényleg "szar". A vége idétlen.
Bõven jó lett volna ha a kötélfojtásba belehal, az a kép még tetszett is, de ez a misztikus baromságok a végére...
Másodszor nézve sokkal egységesebb és „összetartóbb” volt.
Nem is értem, mit nem értetem a múltkor azon, hogy az öreg a nyakára tekeri a kötelet. Ui, hogy azt a kötelet, amelynek a másik végén a távozni óhajtó pár hajója volt, ami aztán az öreg nyakán „fönnakadt”.
Érzésem szerint a jóslási algoritmus légbõlkapott lehet(ezen azt értem, hogy a rendezõ a film céljára kitalálta, persze érdekes lehetne tudni, hogy gyökerezik ez a távolkeleti jóslási ritusokban – melyeket a rendezõ ismerhet.
Az égbõl visszapottyanó nyílvesszõ odaszegezi a lány ruháját, aztán mégis vér jelenik meg a lába között.
Ezt valaki mint szimbólumot, úgy magyarázta, hogy a szüzesség elvesztése. Ez annyira nyilvánvaló, hogy szinte érdektelen.
Hanem mi a jelentése a két esküvõi baromfinak?
Az egyik lábán kék, a másikén piros szalag, a fiú valami keres a tollazatukban(mit? s mit talál?), a piros szalagost ez elõtt még meglehetõsen „meg is pofozza” Érzésem szerint ezt nem a rendezõ találta ki, sztem létezõ esküvõi rituson alapulnak, Ha valaki errõl konkrét felvilágosítást adna, örülnék.
sokat kerestem, de nem találtam a film teljes zenéjét. ki van adva egyáltalán? azért egy 6 perces részt sikerült szereznem. ha valakinek kell, írjon üzit.
Hm, most néztem meg ezt a filmet ,és nagyon megfogott.Teljesen megnyugtatott ,nem fõként a történet ,inkább a film hangulata.Kevés ázsiai filmet láttam eddig ,de ez nagyon felkeltette az érdeklõdésemet.Utánanéztem kicsit Kim Ki-duk filmjeinek ,és kivétel nélkül mindegyik érdekelne.
A lány reakcióit és tetteit nagyjából értettem ,lévén én is 16éves vagyok.Az öreg ember rajongását viszont nehezebben tudtam felfogni ,és ezért néhol nyomasztó volt a film számomra.A fiú szemszögébõl is érdekesek lehettek az események.Összességében nagyon tetszett.Az ilyen filmeket tudom értékelni igazán ,amik különbözõ korosztályokat egyaránt eltudnak gondolkodtatni.Minél több ilyen filmet szeretnék még látni ,ha valaki esetleg ajánlana hasonlót ,szívesen fogadom :)
*SPOILER* A vége nekem tetszett ,kifejezetten megnyugtatott,hogy a lány végül mégis visszatérhet a normális életbe ,ugyanakkor 10 éves 'barátság' után békésen váltak el az öreggel,hiszen annyi érzelem volt köztük,hogy megérteni is nehéz volt.Azt hiszem pont így kellett alakulnia:)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások