A vihar kapujában

Bakancslistához adom

Rashomon

japán filmdráma, 83 perc, 1950

Értékelés:

62 szavazatból

Szerinted?

22 hozzászólás

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Toshirô Mifune profilképe

Toshirô Mifune

Tajomaru

Machiko Kyô profilképe

Masako, a feleség

Takehiro, a férj

Takashi Shimura

a favágó

buddhista pap

Alkotók

rendező: Akira Kurosawa
író: Ryunosuke Akutagawa
forgatókönyvíró: Akira Kurosawa Shinobu Hashimoto
zeneszerző: Fumio Hayasaka
operatőr: Kazuo Miyagawa
vágó: Akira Kurosawa

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

10/10

Az egyik legjobb japán film! Aki egyszer látta, sose felejti el. Érdekes, egyedi történet, remek színészek, szuper rendezés, plusz egy filmtörténeti érdekesség: először ebben a filmben fordították a kamerát bele a napba.

Válasz

10/10

Elképesztően jó film.

A legjobb benne, hogy

nem rágják a szádba mi az igazság, hisz minden szemtanú hazudik, szubjektíven, torzítva, önmagát fényezve, sajnáltatva, vagy védve meséli el a történetet. (ahogy az lenni szokott igazából is)

Azt, hogy mi történhetett valójában, neked magadnak kell összerakni.

Vannak benne elrejtve nyomok ehhez, pl. a fatörzsön átszúrt kard, aminek az élére nagy valószínűséggel a harc közben hátrálva felnyársalódik a szamuráj, ezért hiszi, hogy elárulta a felesége, és leszúrta. Stb. Ezek mint jelentéktelen részletek szerepelnek a filmben, pedig ezek a kulcsai a valóságos történetnek.

Szóval abszolút egyedi használata ez a filmes kereteknek.

Válasz

Valahogy már fáraszt a távol-keletiek hanghordozása, a felhorkanó mély hangok tivornyája. Pedig A hét szamuráj, A homok asszonya és az Onibaba évtizedekre nyújtott meghatározó élményt: a szocialista filmmûvészet tengerébõl kiemelkedõ ismeretlen, vadregényes szigetek voltak.
Az Onibabára úgy kellett belógni a Ságvári filmszínházba, mert még nem voltam 18 éves. Hiányoznak azok a régi szûk, kényelmetlen, levegõtlen kis mozik ahol pár forintért lehetett rácsodálkozni a világra. Ha nem éreztem a szomszédom dohánybûzös öltönyének és az olcsó pacsuliknak a szagát, ha nem hallottam a székek nyikorgását, ha nem zsibbadt el a lábam és a fenekem, akkor tudtam, hogy jó filmet látok. Ma már csak kóválygok a filmdzsungelben fától fáig és nem biztos, hogy észreveszem a kolibriket.

Válasz

Hát igen 18 évesen láttam elõször, hihetetlenül jó alkotás, az is látszik, hogy a színészek és a "stáb" együtt van általában Kuroszava és Ozu is adott színészekkel forgatta filmjei jelentõs részét, bár asszem Kobayashi,Suzuki,Nakashima,Koreeda,Mizoguchi,Oishi is hasonlóan filmezett.

Válasz

8/10

Érdekesen hatott rám, annyi szent. Az utolsó 5 perc különösen erõs volt, leginkább az arckifejezések miatt. Hihetetlen mennyi érzelem tükrözõdött azon a 3 karakteren a végén, de úgy ám blokk a többi szereplõén is. Jó nosztalgia volt.....

8/10

Válasz

9/10

A bandita szeretne k*rva félelmetesnek tûnni, ezért röhög olyan erõltetetten, és nem azért mert a színész túljátssza a szerepét. Valahogy hátborzongató, hogy a nevetésével hogy próbálja maga elõtt is takargatni a valóságot. És persze a többi szereplõre is igaz ez. Szóval a túljátszás ebben a filmben szerintem tudatos rendezõi eszköz.

Egyébként összetett, elgondolkodtató film szép képi világgal, aminek az egyetlen hibája, hogy a nõ, már bocsánat, de borzasztó csúnya azzal a pufók fejével és rondán vágott hajával. Így aztán nehéz elhinni, hogy érte vannak így oda a férfiak.

Válasz

Jajj, nem merem leírni, hogy szerintem ki a gyilkos. Annyit talán írhatok, hogy már elõzõleg arra tippeltem, aki az irodalmi forrás szerint egyértelmûen az.
A másik táppont, hogy valaki minél kevésbé érdekelt a történetben, annál objektívebben tudja elmondani...bár a hiúság még ilyenkor is befolyásolhatja az igazságot.
Én egyébként hiszek az objektív igazságban.

Válasz

10/10

Dudlicsek 2010 aug. 09. - 13:03:50 10/10 Előzmény feketevipera

"A történet jó volt, csak rám pl. zavaróan hatott az, hogy néhány ponton számomra eléggé túlzónak tûnt a színészi játék."

A hagyományos japán színjátszás amúgy is jóval vehemensebb és teátrálisabb, dühösebb mint az európai.
Az ilyen maszkok mindent elmondanak errõl:
http://www.noh-masks.com/noh_men_images/noh_mask_angry_man_2.jpg

Válasz

A történet jó volt, csak rám pl. zavaróan hatott az, hogy néhány ponton számomra eléggé túlzónak tûnt a színészi játék. A mondanivaló annyira sokrétû, hogy nehéz pár szóban összefoglalni. Az egyik vonulat az, hogy az emberek vajon alapvetõen jók-e vagy rosszak. A szerzetes az utóbbi felé hajlik, elvesztette az emberekbe vetett hitét. Sajnos a kor nem kedvez a reménykedésnek, éppen harcok dúlnak, és elképzelhetjük a helyzet súlyosságát, ha még egy szerzetes is ekkora pesszimizmussal áll hozzá a dolgokhoz. De a favágó hazaviszi a talált csecsemõt, és a szerzetesben újra helyreállni látszik a pozitív hozzáállás. Ezzel a rendezõ hitet tesz az élet és a megújulás mellett, hiszen a halál mellett ott van párhuzamként az élet is egy gyerek személyében, s a kimondatlan remény, hogy egy felnövekvõ generáció egy új, jobb világot építhet.
A másik kérdéskör az igazság és a hazugság problémája. Ahány szereplõ meséli el a történteket, annyiféleképpen mondják el. A nézõ megpróbálja kideríteni, hogy mi is történhetett valójában, de csak egy vázat tud összetákolni, a valóságot nem tudjuk meg 100%-osan (ez egyben talán ismeretelméleti probléma is lehet, hiszen Kuroszava esetleg azt sugallhatja, hogy a teljes igazság megismerhetetlen - sõt talán nem is létezik). Csak nézõpontok vannak, viszont nincs egységes nézõpont. Mindenki a saját igazát próbálja bizonygatni, sõt mentegetni igyekszik magát. Valószínûleg gyilkosság történt (talán még nemi erõszak is), de szinte mindenki áldozatnak akarja beállítani magát, illetve azt próbálják hangoztatni, hogy õk ártatlanok, csak a körülmények kényszerítõ hatására tették azt, amit tettek (ez egyben a becsület, az erény kérdésére is rámutat, ami Japánban oly fontos szerepet töltött és tölt be). A filmbõl lassan kiderül, hogy egy eltorzult értékrendû, dekadens világban járunk, ahol látszólag nem is fog megváltozni egyhamar a helyzet. Ennek nagyszerû ellentételezése a befejezés, ami halvány reménysugár ugyan, de hangsúlyos szerephez jut.

Válasz

10/10

Micsoda film, micsoda film! Elajultam tole, nem szamitottam ennyire jora, meg ugy sem hogy tudtam hogy egyik kedvenc irom tortenetein alapszik. Megfogott a szineszi jatek, kulonosen a feleseget alakito no jateka, egyszeruen lenyugozo volt, de igazabol a favago es Toshiro Mifune is, nekem igazan csak szep es jo volt, es nagyon meghato is, egyszeruen nem talalok benne kivetnivalot, tenyleg csak magasztalni fogom mindenkinek, ha szoba kerul.

Válasz

10/10

Dudlicsek 2009 dec. 27. - 14:37:57 10/10 Előzmény Redfield

Szerintem nagyon nagy film!
És alapanyaga, az Akutagava novella nemkülönben.
A cserjésben.
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/akutagava2.html#5

Válasz

helyesbítek: az SEM hozta a várt hatást. A rendezés persze remek volt, szóval ahogy írtam, ezzel még nincs vége.

Válasz

Jó film, tetszett, de annyira mélyen azért nem fogott meg. Azt vártam, hogy legalább a vége majd letaglóz, az itteni hozzászólások alapján, de különösebben az hozta a várt hatást. Még majd nézek a "mester"-tõl mást is, hátha.

Válasz

És ismét csak mellesleg: 1952 legjobb külföldi film Oscar- díjasa...

Válasz

Fantasztikus film, imádom Kurosawa-mester alkotásait. XD

Válasz

A film forgatókönyve egy Akutagawa Ryunoszúke nevû japán író két novellájából (A vihar kapujában, Bozótmélyben) lett összegyúrva.
És mégis sokkal többet ad náluk, hiszen Akutagawa az igazság létét kérdõjelezi meg a megoldhatatlan bûntény kapcsán, míg a film kiutat talál ebbõl a reménytelen helyzetbõl.
A szerzetes újra bízni kezd az emberekben, mert látja, hogy a favágó magához veszi a csecsemõt. A pusztuláson gyõz az új Élet.
Ezért olyan fontos és aktuális ez a film. Mindenkinek szeretettel ajánlom.

Válasz

hát azért ezt így kicsit cinkes kijelenteni, hogy a hét mesterlövész értéktelen vacak! ember!

kurosawa maga nagy rajongója volt john fordnak, az egyik legnagyobb western-rendezõnek, és magának a western mûfajának. e mûfaj motívumainak és a japán hagyományoknak mesterfokú elegyítése a hét szamuráj címû remekmû, ami alapján john sturges elkészítette a hét mesterlövészt. amely önmagában is a western egyik klasszikusa, s mint ilyen egyáltalán nem értéktelen fércmû. (lehet, hogy neked nem tetszik, attól még az.) a kör azonban így teljes: ford->kurosawa->sturges. tessék tájékozódni, mielõtt badarságokkal hozakodsz elõ...

ezenkívül tudni illik azt is, hogy kurosawa nem volt kifejezeten szeretett alkotó japánban, éppen nyugat felé forduló tiszteletteljes figyelme miatt. kvázi végrendelete, az álmok is amerikai (ha jól emlékszem coppola) pénzbõl készült el...

Válasz

Nagyon jó film, megfogott már akkor, mikor csak egy részletet láttam belõle. Nem olyan rég néztem meg a teljes filmet és lenyûgözött!
Volt ebben akció, moralizálás, gondolkodás sokmindenrõl. De legfõképp a japán atmoszféra az, ami nagyon tetszett! Becsület, emberség, gyönyörû környezet. Ezek jutnak eszembe a filmrõl legfõképp, ha japán mivoltát nézem.
Kár, hogy Kurosawa kissé szuicid hajlamú volt, pedig nagyon szimpatikus rendezõ. Hét szamurája meg ugye filmlegenda.

Arigato, Kurosawa! XD

Válasz

9/10

valóban gyönyörû film a világról, a becsületességrõl és az emberi értékekrõl A történet menetének megoldása, a mesélés, és a Rashomonhoz való sok visszatérés is fantasztikusra sikerült A záró jelenet különösen megható Szóval elsõ Kurosawa filmem nagyon nagyon tetszett

Válasz

Értékelés:

62 szavazatból

Szerinted?

22 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon