A kölyök

Bakancslistához adom

The Kid

amerikai vígjáték, 104 perc, 2000

Értékelés:

252 szavazatból

Szerinted?

77 hozzászólás

Ha az ember negyvenéves, agglegény, sikeres és elegáns, de naponta legalább négyen nevezik szemét alaknak, elbizonytalanodhat kicsit. Russ Duritz, imidzsügyi tanácsadó azonban nem bizonytalanodik el, mindenkiről megvan a véleménye – és mindenkinek el is mondja. Ám negyvenedik születésnapja közeledtével furcsa dolgok történnek vele: beköltözik hozzá egy kisfiú, aki kétballábas, elűzhetetlen, Rustynak hívják, és zavarba ejtően hasonlít nem túl lelkes szállásadójára. Hősünk hamarosan rájön a hasonlatosság okára és arra, hogy mind a ketten nagyon nagy bajban vannak...

Forgalmazó: InterCom

Stáblista:

Szereplők

Bruce Willis profilképe

Russ Duritz

Emily Mortimer profilképe

Amy

Lily Tomlin profilképe

Janet

Spencer Breslin profilképe

Spencer Breslin

Rusty Duritz

Chi McBride profilképe

Kenny

Jean Smart profilképe

Deirdre

Josh

Melissa McCarthy profilképe

Melissa McCarthy

Sky King

Alkotók

rendező: Jon Turteltaub
forgatókönyvíró: Audrey Wells
operatőr: Peter Menzies Jr.
jelmeztervező: Gloria Gresham
zene: Marc Shaiman
producer: Jon Turteltaub Christina Steinberg
vágó: Peter Honess David Rennie

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

4/10

Bruce Willis eddigi filmográfiájában a legjobb karakterét hozza az iszákos zsarukon kívül, mégis egy erőtlen lötty ez a film. Egészen addig, míg a srác felfedi kilétét, egész élvezhető, aztán sem nem vicces, se nem aranyos. Willis cinikussága kifullad, a dagadt gyerek rettenet tehetségtelen és fáj nézni a próbálkozását, a cukifaktor túl van tolva, plusz még erőltetett zenékkel is meg akarják mondani, mikor mit kell érezni. A csaj az elején szimpatikus volt, de nála is ez a "majd én megmondom, mit érezz"-stílus sok. A végét már csak a finálé miatt néztem meg, de az sem egy nagy szám. Pedig az alaptéma elgondolkodtató, mégis alig tudott megérinteni a film.
Ha jól tudom, Turteltaub rendezte A csodabogár c. filmet is, ott ugyanez volt a gondom, majd később A nemzet aranyaiból is hiányzott a plusz. A jég veled! viszont sikerült neki.

4/10

Válasz

Szeretem.BRUCE WILLIST a mosolyát és mindent ami ő.Szerintem nagyon sokoldalú színèsz és jó színész Egyik szívem csücske a 6 dik elem.De ezt is nagyon szeretem.A mosolya számomra az első.Kicsit cinikus kicsit kisfiús és ettől Ő Bruc Willis.És van minden benne azaz a jàtèkàban.Humor tragédia akció .Szeretem úgy ahogy van ennyi.
.

Válasz

10/10

Péterrrrrr 2020 febr. 15. - 14:19:00 10/10 Előzmény gregga

Ez a film tele van szívvel. És szívvel kell meglátni...

Válasz

Aranyos, ámde elgondolkoztató vígjáték, ami a vége felé átcsap drámába. :) Még VHS-en is megvan. :) 10/10

Válasz

3/10

Ez de rossz volt! Helyenként nagyon erõlködik, hogy vicces legyen, de számomra nem az. A dráma pedig csak egy harmatgyenge giccs.

Válasz

9/10

Aranyos kis film.

Válasz

Én egyébként is úgy vagyok vele, hogy aki évek óta ismer, mégsem vett észre úgy, az valószínûleg nem azért van, mert annyira az esete lennék. Én is vagy az elsõ pillanattól vonzódom valakihez, vagy egy kis ismeretség után, vagy sohasem fogok, nem évek múlva jövök rá, hogy jé, mindig is szerelmes voltam belé. Ezért bosszant mindig az ilyen majd én eldöntöm, mit akarsz-leereszkedés, és szurkolok mindig, hogy a szíve választottja dobja már ki a francba ezt a zaklatót. Ebbõl a 9-es ponttal nagyjából egyetértek, de a többi sem rossz:
http://www.feministe.us/blog/archives/2011/09/20/what-romantic-comedies-can-teach-us-about-ourselves/

Válasz

Olvastam is sok oldalon, hogy ami egy filmben romantikus, az a valóságban már bõven zaklatás lenne :D De az nagyon is leereszkedõ, hogy akár a legéretlenebb ember ne legyen tisztában a saját érzelmeivel. Ne is titkolja az ember, ha valaki tetszik neki. Az is gyerekesség, fõleg, ha aztán hirtelen kiborul, hogy miért nem szeretsz már belém :D Az tetszett, ahogy Anna és Bates csinálta: találkoznak, kölcsönös szimpátia, megismerkednek, randizgatnak, aztán kialakul a románc.

Válasz

A példáid alapján is látszik, hogy ezt a "ráerõltetés" dolgot inkább a nõk csinálják. Sztem egyszerûen az az oka, hogy a férfiak közt több az érzelmileg "mamlasz", mint a nõk között, ezért sokszor noszogatni kell minket. A filmben is, ha nem akad ki egy csöppet a csaj, a szerencsétlen Willis papa észre se vette volna, mi a helyzet. Csak észre akarja vetetni magát, nem ráerõltetni. Ez azért elég sokszor így van a való életben is. Aztán ha esetleg magától észrevette volna valamikor, az valszeg már túl késõ lett volna (ezt gondolom mindenki tapasztalta már legalább egyszer).
Aki meg hagyja magát ráerõltetni olyan dolgokra, amiket nem akar, az meg is érdemli :) tovább is lehet ám sétálni, nem kötelezõ igent mondani senkinek sem.
Romantikus filmekben érdekesen festene két erõsen individualista emberke szerelmi évõdése: "Én maximálisan tiszteletben tartom John/Jane szabad akaratát, ezért inkább békén hagyom, nehogy bármi gesztusommal befolyásoljam a döntését. De remélem õ is tiszteletben tartja az én egyéni gondolkodásmódomat és még véletlenül sem akar befolyásolni azzal, hogy tudatja velem, hogy mit érez irántam, akar-e többet a kapcsolatunktól. Majd csak lesz valahogy.." :)

Válasz

Szerintem igenis sok köze van az illetõ neméhez. Nem véletlenül mondják azt sokan, hogy a nõk választanak párt maguknak az esetek többségében, nem fordítva - manapság pedig különösen igaz lehet ez. A fiúk nagyobb hányada tekinthetõ "egyszerûbb lelkületûnek" (érzelmileg) mint a lányoké - én legalábbis ezt tapasztalom, olvasom, látom; nyilván nem releváns infó ilyen kis minta esetén, de lehet benne valami igazság. Ezért írtam, hogy kicsit másképp mûködünk.

Válasz

Lehet, hogy igazatok van, de bennem általában zaklatószerû benyomást kelt az ilyen udvarló, akár férfi, akár nõ, akkor is, ha véletlenül igaza van a leendõ párja érzéseivel kapcsolatban, már csak azért is, mert úgy sürgeti a folyamatot, hogy az nekem kellemetlen lenne az imádottja helyében. Hadd jöjjön rá õ maga, hogy szereti a fõhõst, ne kívülállók rágják a szájába. Mennyien utálják Cameront is a Dr. House-ból, vagy Isobelt a Downton Abbey-bõl, mert másokra akarják erõltetni az elveiket. A férfira is ráerõlteti a nõ, hogy neki szerelem kell, család kell. Ilyenkor engem bosszant, hogy a történetbeli karma igazat ad neki és megjutalmazza, hogy nem tartotta tiszteletben a másik döntéseit és gondolkodásmódját, bármekkorát is téved. Szimpatikusabb az a hozzáállás, hogy szeretem xy-t, törõdöm vele, de õ tudja, mit akar, és nem jelentem ki, hogy neki márpedig rám van szüksége, hiába mondja az ellenkezõjét.

Válasz

Na mégegyszer: Teljesen félreértetted, hogy mirõl beszélt Kashya. Az erkölcsi kötelesség valóban erõs szó, inkább arról szokott szó lenni, hogy a környezet ébreszti rá a fõhõst a saját érzelmeire, amelyek elve adottak. Persze az ember ezt kívülállóként a visszályáról is értelmezheti, azaz hogy a környezete beszéli tele a fõhõs fejét azzal, amit amúgy nem érezne.
Ennek semmi köze ahhoz, hogy az illetõ nõ vagy férfi.

Plussz annyi, hogy a film tényleg jó. :)))

Válasz

Teljesen félreértetted, hogy mirõl beszélt Kashya. Bár az erkölcsi kötelesség valóban erõs szó, és inkább arról szokott szó lenni, hogy a környezet ébreszti rá a fõhõst a saját érzelmeire, amelyek elve adottak. Persze az ember ezt az ember kívülállóként a visszályáról is értelmezheti, azaz hogy a környezete beszéli tele a fõhõs fejét azzal, amit amúgy nem érezne.
Ennek semmi köze ahhoz, hogy az illetõ nõ vagy férfi.

Válasz

Szerintem jó film. 10/10

Válasz

Ahogy belegondolok, nem tetszik az ilyen történetekben, hogy a megtérítendõ fõszereplõnek erkölcsi kötelessége beleszeretni a lányba, aki leereszkedõen eldönti helyette, mit érezzen, mit akarjon. Sõt, azt is a környezete rágja a szájába, hogy szerelmes belé. Ilyenkor úgy átvenném a fõszereplõ helyét, és megmondanám mindenkinek, hogy köszönöm a jószándékot, de nincs joguk kioktatni a saját érzelmeimrõl és beleszólni az életembe, amíg nekik nem ártok. Fõleg a lánynak, hogy tisztességgel tartozom neki, esetleg köszönettel a tanácsaiért, de szerelemmel nem.

Hömm... (off) Vigyázat, hatalmas közhelyek és általánosítások hangzanak el: látszik, hogy nem tudsz férfiaggyal gondolkodni és nem ismered teljesen a férfiak érzelemvilágát. A férfiak se tudnak nõi aggyal (sajnos) és nem ismerjük a lelketek minden titkát. Többek közt ezért is kedveljük egymás társaságát annyira (közhelygyár vége). Nincs itt semmilyen "erkölcsi kötelesség"-rõl szó.
A film nagy kövér 10/10 részemrõl.

Válasz

Ahogy belegondolok, nem tetszik az ilyen történetekben, hogy a megtérítendõ fõszereplõnek erkölcsi kötelessége beleszeretni a lányba, aki leereszkedõen eldönti helyette, mit érezzen, mit akarjon. Sõt, azt is a környezete rágja a szájába, hogy szerelmes belé. Ilyenkor úgy átvenném a fõszereplõ helyét, és megmondanám mindenkinek, hogy köszönöm a jószándékot, de nincs joguk kioktatni a saját érzelmeimrõl és beleszólni az életembe, amíg nekik nem ártok. Fõleg a lánynak, hogy tisztességgel tartozom neki, esetleg köszönettel a tanácsaiért, de szerelemmel nem.

Válasz

Érdekes kritika..nehezen indul, de aztán jó a végkifejlett!:-)

Válasz

10/10

Imadom, most is megnezem :)))) es meg mindig 10/10

Válasz

A gyerek 8 éves maga. Amit halucinál, ettõl még élõ és mások is látják.
Egyszerse bírtam végignézni. Rendkívûl unalmas. Néha láttam belõle részeket, és végül lett egy egész.
Lényegében az üzleti sikeresség és a szexuális sikertelenség egy pozitív jellemfejlõdéssel és kis szürke szerelmi drámákkal jó végkifejlettet hoz mindenkinek.

Válasz

10/10

Nálam ez a film 10/10et érdemel, nagyon jó, szorakoztató, a kis kölyök meg haláli:D kár h manapság nemcsinálnak ilyen filmet:S többszörnézõs film!!

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

252 szavazatból

Szerinted?

77 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon