Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A játéknak vége

Point Blank
amerikai krimi, 92 perc, 1967

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?
5 hozzászólás
+ 2 kép

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?
5 hozzászólás
A Point Blank rögtön az első képkockáktól kezdve messze túllép műfaja korlátain, s elsősorban ihletett látványvilágával és stílusával. A film első jelenetei váratlanul erőszakosak: Walkert (Lee Marvin) leteríti egy lövés, s mivel arccal lefelé fekszik a földön, "barátja", Mal (John Vernon) kereket old a lopott pénzzel és Walker feleségével, Lynne-nel (Sharon Acker) együtt. A film azonban pereg tovább, így megtudhatjuk, hogyan áll Walker bosszút, s ennek érdekében hogyan hajlandó bárkit felhasználni, beleértve Lynne húgát, Christ is (Angie Dickinson).

Stáblista

Szereplők

Lee Marvin profilképe Lee Marvin
Walker
Angie Dickinson profilképe Angie Dickinson
Chris
Keenan Wynn
Yost
Carroll O'Connor
Brewster
Lloyd Bochner
Frederick Carter
John Vernon
Mal Reese

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Mel Gibson MINDENT visszafizet

Mel Gibson MINDENT visszafizet

Bár a Visszavágó tulajdonképpen a Point Blank című klasszikus remake-je, de mivel Mel Gibson lett...

További cikkek mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
8/10
adamnagysweetmovie 2011 okt. 10. - 17:01:18 8/10 Előzmény adamnagysweetmovie
Egy újabb magyar címváltozat...
Válasz
8/10
adamnagysweetmovie 2011 febr. 26. - 09:52:44 8/10
SPOILER:
Mintha "érzelmileg" halt volna meg Walker még az elején, a hadjáratában talán kevésbé a személyes bosszú (hisz nincsenek érzelmei) vagy a rendõri zsarolás, mint a szimplán a pénz mozgatta, amit csak a olyan áron kaphatott meg, ha lemond a becsületérõl. Ez talán a végén a levegõben maradó dilemma (?) Vagyis mégsem halt meg teljesen érzelmileg...
Válasz
8/10
adamnagysweetmovie 2011 febr. 26. - 09:35:55 8/10
Mintha Resnais-t felkérte volna az álomgyár (pontosabban a szegénysora), hogy rendezzen egy krimit. Hát ez lett, hála istennek, így a vájtszemûek is élvezhetik. Egy csomó izgalmas formai és dramaturgiai truvájt tarogat, a lentebb írtak mellett még a történet idõugrásait emelném ki, fõleg az elsõ 20 percben érdekes eszköz. Noés ott a hipnotikus filmzene, hangkuliszza.
Ha mainstream krimi, akkor ez az egyik legjobb - bár én talán a még szikárabb Get Carterre (vagy a még pszichologizálóbb Vertigora) szavaznék.
Válasz
wim 2011 jan. 22. - 14:27:21
Értelmetlen és fölösleges remake-elni. Több, mint 40 éve készült, de látatlanban megtippelem, hogy modernebb, mint a Mel Gibson-féle (vsz. üzleti) vállalkozás. Érdemes megnézni!
Válasz
Coleman 2009 szept. 02. - 10:23:37
Hú, ez aztán a film!

1999-ben készült belõle egy remake, amiben Mel Gibson a fõszereplõ, egy nem kifejezetten rossz krimirõl beszélünk, de ha megnézzük az eredetit, akkor nagyot fogunk nézni, mert ehhez képest Gibsonék produktuma egy nulla.

A játéknak vége pont olyan film, amilyenre nem igen számíthat a nézõ. Boorman kvázi mûvészfilmet készített egy meglehetõsen olcsó történetbõl. A hangok használatával, az emlékek összesúrlódásával, a valóság és a képzelet összemosásával, a kietlen képkompozíciókkal egyenesen szilánkosra zúzza a zsáner kereteit. Az egész álomszerû látomás, ami egy kemény, hideg, számító világot mutat be. Ez egy nagyon férfias film, ami a nõkkel való bánásmódban is megmutatkozik, itt bizony többnyire csak a célok eléréséhez szükséges tárgyak, vagy pusztán a vágyak kielégítését szolgálják. A film szembeállítja a régi vágású, idejétmúlt fõszereplõt, az új, személytelen, gépezetként mûködõ nagyvállalattal. A végén senki nem nyerhet, ezt sugallja a homályos befejezés. Mestermunka!
Válasz