annyiból nem, amennyiből a végén a nyomozó el is mondja

eszében sem volt cáfolni, ellenben teljesen logikus volt a levelezetés; illetve a végén ő is kétségbe esik, amikor rámondják, hogy beismerte, hogy megölte - lehet, hogy a szinkronfordítás nem pontos

azaz képes ölni - nincs az az esküdtszék, aki előtt ezután bizonyítani lehetne, hogy Frannel nem ő végzett, és hát van egy szemtanú is (Martha), akinek Fran elárulta a gyilkosa nevét.

Poirot-nak is mondtak olyasmit, amit Christie nem kötött az orrunkra, de ettől még elhangzott - így megy ez a regényekben és a filmekben. A dédmama egész hosszan is elbeszélgethetett a nyomozóval, amiből épp csak annyit tudunk meg és akkor, amennyinek és akkor annak ott van az ideje

hiszen elég hosszan ülnek a kocsiban visszafelé úton, aminek az elején nem titkoltan elkezd mesélni a csaj

miközben ott ültek a kórházi váróban, mondja, hogy megadta a kórháznak a számát, akik hívni fogják, ha Frannek változik az állapota. Itt mondja azt is a nyomozónak, hogy mindent kitálal. Ezeket a mondatokat mondja vissza a végén a nyomozó, innen tudja, a lány beszámolójából

ennek csak annyi volt a jelentősége, hogy nem is volt rajta semmi különös, mint ahogy a vérminta is bizonyította volna, ha megmaradt volna - csak fejléc látható

magánnyomozó, akit valaki felfogadott, de ez tudható az elején, közepén, végén is, de ez nem "szerep a gyilkosságban" - először nem is értettem, mire gondolsz, de most már sejtem

a MAGÁNnyomozók általában ilyenek a krimikben, és itt a "rendes" nyomozó és járőr illemtudó is volt, és nem bocsátkozott spekulációba, kvázi statisztáltak végig

néha tipizál (lásd a végén, amikor belső-monológot nyom Ransom helyett), ami ebben a szakmában általában be is jön, lásd kriminálpszichológia - nem kell szó szerint úgy megtörténnie, de pl. ami a buli estéjén elhangzik az öreg dolgozószobájában, annak ugye volt fültanúja, aminek a szó szerinti és teljes átadásáról a kihallgatás közben szintén nem tudunk mindent abban a pillanatban.

A film fura műfajú, mert a whodunit krimi műfajon belül nem tudok olyat mondani, ami egy rossz eredménnyel záruló nyomozást mutatna meg a nézőnek. Mondjuk: Fake result whodunit.
Az első megtekintés után gondolkoztam néhány eseményen a filmben, és arra jutottam, hogy nem tiszta egy jó pár dolog abban, ahogy zárult a nyomozás.
A második film után abban biztos vagyok, hogy a rendező a bolondját járatta nézővel, mert biztos, hogy nem az történt, amire a nyomozó a végén megoldásként összegzett. Nagyon sok történésre a második megtekintést követően figyeltem fel, és most a második megtekintést követően sem látom tisztán, hogy kinek milyen szerepe volt az öreg és a szolgálója halálában.
Marta biztos, hogy nem patyolat, Ransom egy barom, akinek Fren halálában lehetett része, de ez sem biztos, az öreg halálához viszont nincs köze. Csak annyit tudunk róla, hogy olyan indulatos, hogy gond nélkül beleböki a tőrt Martába.
néhány újabb nyom: ha Fran meghalt attól, amit belefecskendeztek, akkor az nem passzol azzal, ami a táskában volt, ez pedig megbuktatja az egész sztorit az elcserélt fiolákról.
Az öreg anyukája csak Ransomot ejti ki a száján, és az elején mondja, hogy elmész, nem akkor, amikor újra visszajött
Ransom, ha jó a teória, akkor egyszerre gyógyszerész v. kémikus, illetve jogász, amit nehezen lehet elhinni egy aranyifjútól.
Benoit Blanc több olyan dolgot is kimond a filmben szó szerint idézve, amikor nem volt ott, tehát valakitől tudnia kellett, valószínűleg Martától, eszerint viszont több dialógusuk volt, mint amennyi feltűnt a filmben.
Korábban portos cikkben szerepelt, hogy a végrendelet felolvasása nem volt jogszerű. Azt hiszem azt kizárhatjuk, hogy a filmkészítő egy ilyen ordas hibát vétsen, annak is volt valamilyen funkciója.
A telefonokra is külön figyelmet kellett szentelni az iphone-os megjegyzés miatt. Ezzel nem is foglalkoztam volna, de ezt is a második megtekintéskor vettem észre, hogy Marta telója az elején ép, majd azt követően, hogy Fren már nem jelenik meg, törött a kijelzője. Marta telefonjában benne volt Maybe Benoit Blanc száma, ami érdekes, ahogy az is, hogy a kórház száma is benne volt.
A toxikológiai jelentést kétszer is mutatják, de semmi értelmeset nem lehet leolvasni róla.
Nem egyértelmű, hogy mi Benoit Blanc szerepe a gyilkosságban. Irritáló ripacs, aki még véletlenül sem tárgyszerű, kedve szerint értékeli a bizonyítékokat, és olyanokat enged meg magának, amit más krimikben nem láttunk, valamint olyan ismeretei vannak beszélgetésekről, amiknél nem volt jelen.
Harlan könyveiből idéznek egy részt, amit orvosszakértő is megerősített: van arra lehetőség, hogy valakit addig mérgezzenek, hogy végül öngyilkos legyen.

Neki fogok még ugrani jegyzetfüzettel ennek a filmnek, mert még sok minden nem egyértelmű. lehet harmadjára sem lesz az.