:D :D :D

Ha ennyire nem tetszik a film és ennyire kritizálod, akkor minek nézed? Nekem az a sorozat, ami nem tetszik és 10/2-t adok rá, azt nem nézem és nem írogatok arról, hogy ez se így volt meg az se úgy volt. Ne nézd, jobb lesz a lelki világodnak is!!! :)

Azt már nem láttuk, mikor füstölt a város, mert akkor már mentek haza a szultánék.

Konkrétan mi abban a "történelmi hazugság", hogy bemutatták, ahogy Szulejmán a mohácsi csata után ellenállás nélkül vonulhatott be Budára, ahol szépen felpakolta (a cseh király :D, ) Mátyás könyvtárát, a zsidókat, meg mindent, ami mozdítható volt, és gyõzedelmesen, hatalmas értékû hadizsákmánnyal tért haza?

Na jó, a "Bohémia királya, Mátyás" tényleg erõs volt... :)

A török követ lefejezésérõl valószínûleg soha nem tudjuk meg, hogy igaz volt-e, Istvánffy például tényként közli. Forgách nem tartja valószínûnek. (Vagy fordítva?) Így legyen az ember okos. :)

Az elképzelés, amit említettél Perjés Géza actio radius elmélete, elég elterjedt és népszerû.
Némileg viszont ellentmond neki, hogy ha a törökök felismerték, hogy Magyarország már túl messze van nekik, kiesik az actio radius-ukból, akkor miért tettek többször is kísérletet, hogy elfoglalják a még messzebb fekvõ Bécset, miért próbálták megvetni a lábukat Itáliában, miért ostromolták meg Nizzát, ami mind messzebb van, mint Buda?
Ha viszont mindezek azért történtek, mert ugyan tényleg kötötte õket az actio radiusuk, de õk ezt nem ismerték fel, akkor miért ajánlottak volna vazallusi státuszt a meghódítható Magyarországnak? :)

Persze az actio radius elmélet annyiban mindenképp helytálló, hogy a törökök kényelmes, fázós népek voltak, így csak késõ tavasztól kora õszig szerettek háborúsdit játszani, és ha minden alkalommal Konstantinápolyig húzódtak vissza telelni, akkor nem nagyon lehetett messzire menni hadakozni. A probléma ott van, hogy nem minden alkalommal Konstantinápolyig mentek, hanem volt, amikor Belgrádban teleltek át, hogy a következõ évben gyorsan tudják folytatni a hódítást, tehát õk is tudtak hatékonyak lenni, ha kellett.

Volt már más mediterrán nép is, aki kimerészkedett a zord északra hódítani, akár egészen Britanniáig. Persze a rómaiaknak könnyû volt, õk globális felmelegedés idején terjeszkedtek a meleg északra, a törököknek viszont erre majd két évszázadot kellett volna várni. :)

Kicsit megkésve, de csak válaszolok.

Alapvetõen jó gondolat, hogy ha hátrahúzódunk Budához, akkor talán nagyobb sereggel mérkõzhetünk meg a törökökkel, de azért kiegészíteném pár gondolattal, hogy mi szólhatott ellene.

1. Ezzel feladtuk volna a földrajzi adottságokból eredõ helyzeti elõnyt, a mocsaras területet és az ellátmány nélküli törököket.
2. Persze az ellátmányra Te is kitértél, hogy akkor Szapolyai zárhatta volna el tõle õket, viszont erre találták ki az utóvédet, ami hátulról biztosította a hadsereg vonulását, beleértve ebbe az utánpótlást is. Ráadásul így adott esetben Szapolyainak egyedül kellett volna megküzdenie egy ellene forduló török sereggel, márpedig éppen a magyar haditerv lényege volt, hogy részenként kell megsemmisíteni az ellenség hadseregét, nem pedig a saját, amúgy is létszámhátrányos sereget kellett volna tovább bontani.
3. Az általad említett bekerítés viszont tényleg opció volt, bár nem a horvát rendekkel, mivel õk a Magyar Királysággal perszonálunióban állva Mohácsnál vettek részt a csatában, hanem egy Havasalfölddel és Moldvával való együttes bekerítõ hadmûvelet volt elõzetesen a terítéken, de végül nem emellett tette le Lajos a voksot. Ez viszont annyiban befolyásolhatta a Mohácsnál történteket, hogy így viszont Szapolyai csak késve tudott útnak indulni Erdélybõl, és hiába tette meg Szegedig rekord gyorsasággal az utat a sereg, esély sem volt odaérni Mohácshoz. Ellenben egy esetleges bekerítés esetén szintén Mohács tûnt volna logikus választásnak, hiszen itt a mocsarak miatti szûk terepen egy "sikátorba" szorult volna be a török sereg.
4. Ha Budába visszavonulva a várostromot választjuk, akkor viszont felesleges lett volna bevárni a német, cseh, erdélyi csapatokat, hiszen várvédelemhez már így is túl nagy sereg gyûlt össze, a Mohácsnál megjelent kb. 27-28 ezer embert nem lehetett volna bezsúfolni Budára, várvédéshez bõven elég lett volna 5-10 ezer katona, talán még annyit is nehéz lett volna élelmezni és lõszerrel ellátni egy akár két hónapig is elhúzódó ostrom idején.
5. Van még egy tényezõ, ami a visszavonulás ellen szólt: ha Budán várjuk a törököket, akkor végigdúlhatták volna az ország jelentõs részét, az útba esõ kisebb várakat pedig ha elfoglalják és helyõrséget hátrahagyva távoznak, akkor pedig ugyan úgy éket vernek az ország szívébe, mint tették azt 15 évvel késõbb Buda végleges elfoglalásával. Ezt egy akkori nagyhatalom (már pedig a korabeli Magyar Királyság, fõleg a csehekkel perszonálunióban annak számított Európában) már csak presztízsbõl sem engedhette meg.

Summa summarum, a mai hadtörténészek is általában egyetértenek az akkori katonai vezetéssel abban, hogy egy "kis sereg" a nagy sereg elleni ütközetben Mohács környéke volt az ideális helyszín. Persze a kis sereget igencsak idézõjelesen kell érteni, figyelembe véve, hogy az akkori Európában ez egy hatalmas sereg volt, sehol máshol nem volt jellemzõ a korra, hogy nagyobb hadseregek csaptak volna össze. Sajnos errõl csak a törököknek felejtettek el szólni. :(

Egyetértek,bár nem értem,a zászlóval kapcsolatos hozzászólásomat miért kellett eltüntetni?

Egyébként kétfejû sas elõfordulhatott,hiszen a csatában részt vettek német zsoldosok is.

Moderátor nagyon köszönjük hogy fel figyeltél a durva meg jegyzésekre inteligens emberek emberhez méltóan viselkedjenek és úgy is nyilvánuljanak meg ezen a fórumon.

Reálisan nézve a török hódítás nagyon káros volt.Alaposan elmaradtunk a fejlõdésben.

Ráadásul a török invázió mindenhol megváltoztatta ez etnikai viszonyokat.

A szerbeket feltolta Szegedig,a Bosnyákokat bele a horvát területre,az albánokat meg az õsi Szerbiába,Koszovóba.
A törökök elõl már korában ide menekülõket már meg sem említem.

Még jó, hogy egy török sorozatban törökök játszanak!

Egyébként teljesen egyetértek a MODERÁTOR-ral!!

Kedves Fórumozók!

Kérlek Titeket, hogy a személyeskedést kerüljétek.

köszönettel:
A moderátor

Ezt a megjegyzésed nagyon támogatom :D

:-)

Az még nem lenne baj, hogy utánanéz valaki, hogy is volt a valóságban és megosztja, de azt nem értem mit nem lehet azon megérteni, hogy ez nem dokumentumfilm. Vagyis teljesen felesleges valakinek azon felhúznia magát, hogy nem úgy történnek az események benne, ahogy az a valóságban volt.

Egyáltalán, hogy merészelték a magyarokat török színészek játszani. És, ha már Lajosnál tartunk, az egy dolog, hogy középkorúnak ábrázolták, de még törökösebb az ábrázata, mint magának Szulejmánnak. Hát, hogy lehet ilyet???

Irónia volt, ha valakinek nem tûnt volna fel.

Itt az újabb történelmi hazugság Buda bevételérõl. Mert az épp 15 évvel Mohács után, 1541 aug 29-én történt meg. (Szapolyai János meg már nem is élt akkor) A sorozat nagyvonalúan elõrehozta az eseményt. Szulejmán meg nagyvonalúan a birodalom védelmét és békéjét ígérte a magyaroknak. Érdekes béke és védelem, kihalt a fél ország miatta.
És ez volt Buda vára 1541-ben:

Látom, megy a szópárbaj a sorozatról, meg a történelemrõl. Engem nem különösebben érdekel a Lajos király-féle baki. A törökök ugyanis nemcsak a magyar történelmet hamisították meg, hanem a sajátjukat is. Ezzel ugyanott vagyunk.
Szerintem tök mindegy. A török nézõk fütyültek Lajos királyra, a Mohácsos epizód után már el is felejtették. Õk inkább csak Szulejmánra és Hürremre koncentráltak. Egyébként nemcsak Lajos lett idõsebbnek ábrázolva, hanem Szulejmán és Hürrem is. Ibrahim pasa Hatice iránti szerelme sem egészen fedi a valóságot. Ez a házasság inkább politikai volt, mint szerelmi. Itt meg romantikus szerelmet csináltak belõle.
El kell fogadni, hogy ez a sorozat szappanoperásított történelmi sorozat. Ha a puszta valóságot filmesítették volna meg, senki sem nézné, mert olyan unalmas és hétköznapi lenne.
Engem a bakik nem érdekelnek, még Szulejmán se nagyon. Leginkább Hürrem miatt nézem, mert kíváncsi vagyok a fölemelkedésére. Arra, hogy miként lesz belõle a Török birodalom egyik legbefolyásosabb személyisége.

A "mi lett volna, ha" kérdés nem érdekel. Dózsa Görgy akkor már 12 éve nem élt, így arról ábrándozni, hogy mi lett volna, ha õ él és bármilyen formában befolyásolja 1526 sorsát, nevetséges.
Az viszont tény, hogy a film készítõi nagyon erõsen meghamisítják a történelmi tényeket, amikor itt egy erõsen középkorú magyar királyt mutatnak be. Én ezt nem tekintem a témán való lovaglásnak, habár egyáltalán nem ezt szántam a hozzászólásom központi témájának. Az alkotók - ha akartak volna - biztos találtak volna fiatalabb színészt Lajos szerpére. De nyilván nem akartak.
És hogy jobb lett volna, ha az egész ország a török birodalom része lesz? Az ország egyharmada az lett, és láthattuk, mi lett belõle. Szinte teljesen elpusztult, kipusztult. És nem sok jót lehet hallani azokról a területekrõl sem, ahol a törökök 400 évig "vendégeskedtek". "Balkán", mondják róluk és ez bizony nem túl hízelgõ jelzõ. Bizony nem a magas kulturáltsági fokkal azonosítják az oszmán birodalom által meghódított területeket.
Lehet, hogy a Habsburgoknak is mostohagyerekei voltunk, de valamelyest mégis Európa részei maradhattunk.
Amúgy meg Szent István óta a Vatikán "talpnyalói" voltunk, már ha hallottál róla, meg a feudális rendszerrõl, úgy egyáltalán. (Ki kinek volt a vazallusa, stb.)