Téma: Kossuthkifli

4/10
Kábel Ábel 2015 ápr. 13. - 08:48:55 4/10
(350/470)
Hirtelen lefuttatva a könyv és filmélményeimet kettõt találtam, ami határozottan tetszett az elõszöri olvasás és az azután következõ megnézés ellenére is.
Nick Hornbytól a Pop , csajok, satöbbi és az Egy fiúról. Pedig túl sokat nem vártam, nem is kaptam, de annyira pozitívan viszonyultam a regényekhez, hogy ez simán kisugárzott a filmre is.
Gipsz__Jakab 2015 ápr. 13. - 02:39:32
(349/470)
Hülyeség, kb annyi az értelme mint a Petõfizsömlének.
olahmiki1959 2015 ápr. 13. - 01:17:34
(348/470)
Én némileg megengedõbb vagyok Edmonddal szemben, szerintem amely témákban megszólal, azokban nagyon otthon van, mûvelt, (a színházzal meg a komolyzenével kapcsolatos dolgok például a kisujjában vannak), viszont az is igaz, hogy amiben nem egyezik a véleménye másokéval, - például idõnként az enyémmel, - abban olyan isten nincs, hogy bárki meg tudja õt gyõzni.
A saját állásponthoz, foggal-körömmel való ragaszkodás hibájába - sajnos - néha én is bele szoktam esni, de amikor már szinte mindenki érveket sorakoztat fel velem szemben, akkor visszavonulót fújok, még az is megtörtént - na, nem túl gyakran - hogy elnézést kértem valaki(k)tõl, azért, mert elhamarkodottan fogalmaztam, vagy benéztem valamit.

Tudod, - és most vonatkoztassunk el Edmondtól - hihetetlenül groteszk és elgondolkodtató jelenség, amikor egy olyan ember részérõl tapasztalsz merevséget és 0 toleranciát, aki egyébként mindig a toleranciát, a megengedést, a mások véleményének elfogadását, vagy legalábbis meghallgatását hirdeti, közben pedig az észérvek úgy mennek el a füle mellett, mint autópályán robogó 40 tonnás kamion a földútról feltévedt, pöfögõ traktor mellett...
Cordelia 2015 ápr. 12. - 19:55:52 Előzmény Kábel Ábel
(347/470)
nyelvtudás szint fenntartásához remekül fel lehet használni: ha tetszik a film, olvasd el eredeti nyelven a könyvet, nagyon hasznos. Fordítva nem mindig válik be (már alkottál egy képet magadnak).

Megfilmesítésrõl még: az Angol Beteg címû regény majdnem vacak (bár lehet, hogy a film alapján írta meg Ondatje?), a film nagyon tetszett (Edmond Dantes szerint túlértékelt). Akárhányszor meg tudom nézni, sok "gyöngyszem" van benne. Ugyanígy a Csokoládé: a regény elmegy, a film kiváló. A Grisham-regények mindegyikét nagyon jól megcsinálták: Time to Kill, Client, the Firm, Pelican Brief.
6/10
sanderson 2015 ápr. 12. - 14:27:17 6/10 Előzmény olahmiki1959
(346/470)
Örülök a hozzászólásodnak, aminek a végén ott a nagyon lényeges gondolat, ami nem más, mint az elfogultság fontossága. Az általad említett mûvészek, sportolók és nemzeti sajátosságok mellett, ne feledkezzünk meg a magyar tudósokról sem, akikrõl itt a neten is olvashatunk egy jó írást A marslakók legendája címmel.
Még néhány szót ejtve a hozzászólásod utóéletérõl...arról, hogy mi is vita valójában. Azt, hogy kivel, mirõl és meddig akarunk vitatkozni, mindenkinek saját magának kell eldöntenie. Egy vita forrása lehet valami jelentéktelen, vagy nagyon fontos dolog, lehet építõ jellegû, lehet parttalan, de le is zárulhat a vitapartner meggyõzésével, vagy akár örök haraggal is. Amikor valakivel véleménykülönbségen vagyunk, a vita hevében akár észre sem véve, magunkban nem is tudatosulva, de elõfordulhat, hogy megbántjuk beszélgetõtársunkat. Ezt most általánosságban mondom.
Van egy nagyon jó magyar film, Az ötödik pecsét, aminek az elsõ harmada egy kocsmában játszódik, és a szereplõk vitatkoznak. Ez a jelenet valami zseniális, és nagyon tanulságos. Bizony az is elõfordulhat, hogy egy vitának rossz vége van.
A kossuthkiflit még nem láttam. Talán majd egyszerre nézem meg a teljes sorozatot. Ezért a válaszomat szigorúan off topicban küldöm.
offtopic
olahmiki1959 2015 ápr. 12. - 10:06:08
(345/470)
Semmi baj, sõt, nagyon köszönöm (köszönjük) a jó szándékot és a dicsérõ szavakat.:D
Én mindenre nyitott vagyok - mint a jó magyar bicska, hehe! - és bármikor újból fel tudom venni a beszélgetés fonalát. Ha If várának híres lakója újból leereszkedik közénk, máris elkezdõdhet egy újabb, talán még az eddigieknél is élvezetesebb párbeszéd, érvek és ellenérvek szikrázó ütköztetése, mindannyiunk okulására...:)
Te pedig - kérlek - ne dugulj el, olyan Vagy, mint egy jó, virtuális katalizátor, amelyik jórészt kívül marad, de ötleteivel, gondolataival, jókor való beszólásaival elindíthatja a témák kibontásának a folyamatát.:D
offtopic
gladiolus 2015 ápr. 12. - 08:48:21
(344/470)
OFF

Kedves Edmond Dantes és Olahmiki! Bocsássatok meg, hogy csupán egyetlen röpke gondolat erejéig szólok hozzátok, de egy másik topikban éreztem némi vibrálást, amit nem értettem, és most, eme témánál látom az okot.Mivel az elmúlt hetekben nagyon kellemes beszéletõtársakat sikerült megismernem személyetekben, ezért csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy olyan intelligensek, mûveltek, felkészültek vagytok a kultúra és mûvészet számos területén, valamint az egyetemes történelem színterén is,és tényleg remekül tudtok egymás hozzászólásaira reagálni-hogy szerintem eltelik majd pár nap, és visszatértek a rendes kerékvágásba. Én nagyon szurkolok nektek ebben. És most pedig eldugultam. Bocs, kizárólag jó szándék vezérelt, remélem nem baj...:-)
10/10
gézakód 2015 ápr. 11. - 23:08:30 10/10
(343/470)
Az elõzõekben folytatott vitához kapcsolódva....
Azt hiszem az nem vitatható, hogy Rejtõ olyan különlegesség, ami nem hasonlítható, nem mérhetõ más írókhoz. Legyenek bár honiak vagy külföldiek. Eddig nem sikerült filmre vinni, a próbálkozásoknak nem sok köze van Rejtõ szellemiségéhez. Bízom benne, hogy elõbb utóbb sikerülni fog, de akárhogy próbálom körbejárni, igazán csak magyar filmben tudom elképzelni. Arra nem reflektálok, hogy ki mennyit ért más nemzetek humorából, egy valami betonbiztos. Itthon érthetõ Rejtõ humora...:)
A filmre vitelével meg szerintem a probléma a második világháború után kezdõdött. Nem nálunk, hanem Európában és az USA-ban. A filmkészítés új lendületet vett, s kialakultak a nemzeti sajátosságok. Kb az ötvenes évek elejétõl, talán a nyolcvanas évek végéig. Jó filmekrõl, nemzetközi szinten elismert filmekrõl beszélek. A stílus, a téma megközelítése, kibontása alapján könnyen megkülönböztethetõ egy francia, olasz, angol, csehszlovák, szovjet, magyar, USA-beli, NDK, NSzK, spanyol, stb. alkotás. A nyolcvanas évektõl beindul a dömping, s vele együtt a minõségromlás, s ez valóban elsõsorban az USA-beli filmgyártást érinti a legjobban.
Maradjunk itthon... Több irányzat létezett, de egyik sem alkalmas Rejtõ filmrevitelére, a szocreltõl a Kossuth kifliig. Bevállalós rendezõ kellene hozzá, megfelelõ támogatással, s úgy gondolom, hogy bármennyire is istenkáromlásnak tûnik, a megoldás a hollywoodi klasszikus stílus lenne. Ami nem más, mint a mese reál ábrázolása.
Erre, úgy gondolom még sokat kell várni.....
olahmiki1959 2015 ápr. 11. - 15:23:34
(342/470)
Ha az általam felsorolt dolgokat egy kalap alá véve, mind csúsztatásnak minõsíted, akkor nincs más hátra, mint hogy kiszálljak ebbõl az épületes beszélgetésbõl - kissé szomorúan, mert eddig Téged tartottalak az egyik legkeményebb, de egyben legkorrektebb vitapartnernek, aki (többé-kevésbé) észérvekkel operál, és ugyanakkor hajlandó meghallgatni a mások érveit is.
Úgy látszik, ez a korszak most átmenetileg szünetel, én türelmes ember vagyok, megvárom, amíg visszatér(sz).
offtopic
Edmond Dantes 2015 ápr. 11. - 15:07:15
(341/470)
Találtam hszodban két szót, amiben egyetértünk: "felesleges energiapazarlás".
A többi néma csend. (Hamlet finálé és ma is így mondják az újrafordított Örkény Színház-produkcióban, ami nem kis szó!)
A többiben meg annyi a csúsztatás h egy csúsztatott palacsinta se lehetne csúsztatottabb...pedig abban is világelsõk VOGYMUK :) amint somlói galuskában...és persze Kossuthkifliben.
olahmiki1959 2015 ápr. 11. - 07:47:58
(340/470)
"magyar humor" (másutt "pesti zsidó" humorként említed) páratlan. Ahogy pl a chilei, piréz...és pl az amerikai humor is az." - most én kérdezem Tõled, hogy ez ugye, csak vicc?
Ha például leírom, hogy a magyar cigányzene páratlan, akkor arra is azt fogod válaszolni, hogy a norvég, az indonéz, a piréz, és az alaszkai cigányzene is az???
Valamiféle (nagyon) rosszul értelmezett tolerancia jegyében?

Én azt nem értem, hogy ha van néhány dolog, amire büszkék lehetünk - a zenénk, a humorunk, a gasztronómiánk, az irodalmunk, bizonyos sportágakban elért eredményeink, stb. - akkor az miért zavar téged?
Miért érzed úgy, hogy abban a pillanatban le kell szólnod ezeket a dolgokat, és ha valaki dicsér bármit, amit sikerült elérnünk, vagy felmutatnunk pl. a kultúra terén, akkor Te azt rögtön a felsõbbrendûség hirdetésének veszed.
Nem kell, felesleges energiapazarlás, akkor emeld fel a hangodat bárminek a védelmében, ha arra VALÓBAN szükség van - ha elfogadsz egy baráti tanácsot tõlem.:D

"Ezt az amerikaiak nem érthetik meg" elmélet egyáltalán nem vicc. Számtalanszor érvekkel támasztottam alá ezt a véleményemet, - itt is, - ismételni nem akarom magam.
Más kultúra, más történelmi háttér, soha nem voltak évtizedekig-évszázadokig elnyomva, soha nem terelték be õket tömegesen a gázkamrákba, soha nem lõtték bele õket semmilyen folyóba, soha nem verték nyomorékká a szüleiket sötét pincékben, kihallgatás közben - feltûnt, hogy a SAJÁT történelmünk epizódjait sorolgatom itt?... - és nem folytatom.
Az a nép, amelyik ezeket a borzalmakat nem élte át, az nem értheti meg azoknak a népeknek az életérzését, akik viszont átélték ezeket.

Én sem tudom átérezni - még ha kultúremberként sajnálkozom is a híradóban látottak alapján - az afrikai éhezõk mindennapos ezrével történõ éhenhalását, az indiai nyomortelepeken élõk iszonyatos körülményeit, az izraeli hétköznapi emberek idegállapotát, akik minden nap úgy szállnak fel egy buszra, hogy nem tudhatják, nem robban-e fel az a busz velük együtt néhány perc múlva, stb.

A mostani amerikai vígjátékok trailerjét is tökéletesen elég megnéznem, - az esetek nagy részében - hogy tudjam, köszönöm, ebbõl nem kérek. (Vannak kivételek, pl. a "Lesz ez még így se" kifejezetten tetszett...:)

Sok országnak megvan a Rejtõje?
Mondjál már néhányat, légyszi!...

Felsõbbrendûség hirdetése? - csapongok, annyi mindent írtál, elnézést.

József Attila a világ (egyik) legnagyobb költõje, Liszt Ferenc a zenetörténet legzseniálisabb zongoradarabjait írta meg, Karinthy Frigyes az egyik, ha nem a legnagyobb humorista a világirodalomban, Krúdy Gyula - szerintem - a legnagyobb novellisták egyike, a Szindbád a filmtörténet egyik legzseniálisabb filmje, a magyar operettirodalom a leggazdagabb, mint mennyiségét, mind minõségét tekintve a világon, a két háború közötti pezsgõ magyar irodalmi élet pedig valószínûleg páratlan volt Európában, a somlói galuska pedig a világ legfinomabb desszertje, még csak hasonló sincs sehol a Föld nevû bolygón - és most is csak mazsolázgattam, ahogy éppen eszembe jutott.

Amire nincs okunk, arra nem legyünk büszkék, mert nevetségessé vál(hat)unk.

Amiben viszont jók, vagy esetleg a legjobbak vagyunk, azt ne titkoljuk el, hanem legyünk rá büszkék, mert ha kisebbítjük az érdemeinket, azzal nem a toleranciánkat fejezzük ki, hanem az ostobaságunkról teszünk tanúbizonyságot.:D
offtopic
Edmond Dantes 2015 ápr. 10. - 22:57:28
(339/470)
"ismersz, imádok viccelõdni, ironizálni,.." Ismerlek. Igaz. Csak más ne tegye ugyanezt (veled) :)
"magyar humor" (másutt "pesti zsidó" humorként említed) páratlan. Ahogy pl a chilei, piréz...és pl az amerikai humor is az.

illusztáció-intermezzo a témához:
http://www.port.hu/baratsag_extrakkal_friends_with_benefits/pls/w/films.film_page?i_film_id=117605
történetesen az imént néztem meg (másodszor!ami nálam ritka+alig emlékeztem 1-2 kockájára)..."páratlan" a humora (is)!

vissza hozzád:
ez az "amerikaiak-nem-érthetik-meg" elmélet ugye csak vicc? (költõi kérdés!)...a fordítottja is vicc lenne.
rossz amerikai vígjátékok: ki kell kerülni õket, tetszés szerinti arányban: 1/2, 1/10, 1/50, 1/100, nálam mint tudod, erre igen alacsony hányados jön ki, (ld kommentjeim), ám zéró tolerancia ("nem nézek kb. 20 éve amerikai vígjátékokat"):nem jó. Vmit NEM csinálni: nem nagy dolog. Vmit JÓL csinálni, pl amerikai filmeket ki-/beszelektálni, az meg mûvészet.
Rejtõ: dettó. Összes jelzõd igaz lehet. Sok országnak megvan a maga Rejtõje (is), meg Fehér Bélája is (legfeljebb a "kifli" nem Kossuth nevét viseli), csak mi nem ismerjük õket, ahogy õk Rejtõt nem ismerik. Értsük már végre meg: mi se vagyunk, meg Rejtõ se bokréta Isten kalapján. Legfeljebb más országok Rejtõi szerencsésebbek az életútjukat tekintve...de ez nem, ez SEM Rejtõ "érdeme", még kevésbé a magyaroké, sõt...
Amerikát+Afrikát, Ázsiát te hoztad ide, tán Rejtõt is, én tutira nem: én azt a toleranciát "hozom", némelyek utálkozása (némelyek egyetértése) közepette, ami egyebek között abban nyilvánul meg h ugyan má' ne hirdessünk felsõbbrendûséget, se magyart, se európait, se pirézt...se amerikait, se semmilyent. "amerikaiak-nem-érthetik-meg" és effélék...muhaha és piha :)
4/10
Kábel Ábel 2015 ápr. 10. - 20:49:01 4/10
(338/470)
Túl sok példát nem tudnék mondani, de mondjuk a Rejtõ képregények a legjobbak, ha azt nézzük, hogy egy feldolgozás mennyit tud hozzátenni az eredeti mûhöz. Ott messze nem arról van szó, hogy próbáljunk valamit csinálni, ami azért valamennyire hasonlít a regényre. A Korcsmáros Pál által teremtett képi világ tökéletesen kiegészíti a rejtõi nyelvi leleményt.

Szerintem azért egy igényesen megcsinált rajzfilm lényegesen drágább, mint egy élõszereplõs bénázás.
olahmiki1959 2015 ápr. 10. - 19:07:28
(337/470)
Drága Ed barátom, nagyon komolyan kérlek, - ismersz, imádok viccelõdni, ironizálni, - hogy ezt most ne!
Ezt most tényleg ne!
A sündisznóállásból való írás az álmoskönyvek szerint nem sok jót jelent...
MOST nem kell megvédened tõlem-tõlünk az amerikai filmet, - többszáz darabos filmgyûjteményem döntõ többsége amerikai, és az életem folyamán látott több ezer! film nagy része szintén amerikai - tehát én pontosan tudom, mikor kell felhívni a figyelmet amerikai filmek hibáira, vagy éppen erényeire.
Ez most nem az az eset.
Amikor a magyar humor páratlanságáról írtam, egy szóval sem említettem az amerikai filmeket, - Rejtõ könyveinek megfilmesítése kapcsán nem is lett volna okom rá, - az amerikai ember világlátásáról, szemléletérõl mentalitásáról pedig csak azért tettem említést, mert egy, azon a kontinensen felnõtt, teljesen más kulturális, történelmi és gazdasági helyzetben élõ ember nem értheti meg, és nem érezheti át egy európai ember zsigerekben hordott reflexeit, beidegzõdéseit, magában hordozott történelmi terheit.

De ha kiprovokáltad belõlem - nem erõszakosan, csak éppen oly módon, hogy az ember kényszert érez, hogy válaszoljon rá - a klasszikus, színvonalas amerikai vígjátékokhoz képest (Legénylakás, Furcsa pár, Irma, te édes, Óvakodj a törpétõl, Van, aki forrón..., stb.) a mai, gatyaletolásos, tortát egymás arcába vágós, altesti poénokkal operáló vígjátékok olyan színvonalbeli esést mutatnak, hogy én például ezért nem nézek kb. 20 éve amerikai vígjátékokat...

(Ezzel együtt, TÕLEM olyan minõsítéseket, mint amilyeneket leírtál az amerikai filmrõl, - példaként - soha nem olvashattál úgy általánosságban...:)

Rejtõ humora egy külön kategória, - azt valóban sajnálom, ill. sajnálhatod, hogy a munkásságát nem ismered jobban, (szerintem soha nem késõ elkezdeni), elképesztõ mélységek vannak benne, egyszerre röhögtetõ és szívszorító, nagyon magas színvonalon tudott írni, néhány mondattal olyan plasztikusan felrajzolja neked egy afrikai kikötõ színes forgatagát, vagy az arab negyed zegzugos utcáinak a hangulatát, hogy miközben olvasod, szabályosan megjelenik elõtted egy film.
Rejtõ egész életmûve a kisujjamban van, egyszer egy gimnazista barátommal játszottunk egy olyat, hogy bármelyik általa kiválasztott Rejtõ könyvbõl felolvashatott egy oldalt - azzal nehezítve a feladatot, hogy a jellegzetes neveket kihagyta a szövegbõl, - és meg tudtam mondani, hogy melyik könyvrõl van szó.
De nem ez a lényeg.
Rejtõ ismerete - szerintem - hozzánk tartozik, szegényebbek lennénk nélküle, és a munkásságának, életmûvének semmi köze az amerikaiakhoz, felesleges összehasonlítgatni õket.:D
Mara60 2015 ápr. 10. - 18:20:30 Előzmény 4427
(336/470)
Nahát! Végre valaki hallgatott rám! :) Mióta mondom, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a Rejtõ képregényekbõl készítenék el a regények rajzfilmváltozatát. Megoldódna az anyagi probléma, és a színészvezetési nehézség. Rajzfilmet szinkronizálni pedig még mindig eléggé jól tudunk. A figurák már évtizedek óta bejáratódtak, úgyhogy az elfogadásuk sem okozna gondot.
Remélem nem rontják el! Mert ha sikeres lenne, akkor a többit is meg lehetne csinálni.
Mara60 2015 ápr. 10. - 18:14:00 Előzmény olahmiki1959
(335/470)
Ami azt illeti én is pont ide akartam kilyukadni. :)
Csakhogy ezeknek a remek humoristáknak egy része épp a tengeren túlra menekült, és ott eresztett gyökeret. Ezekbõl a gyökerekbõl pedig felnõtt egy új nemzedék, aki ugyanezt a stílust viszi tovább.
Edmond Dantes 2015 ápr. 10. - 17:51:15 Előzmény olahmiki1959
(334/470)
Ha kell, én bocsánatot kérek az afrikai, ázsiai, amerikai emberek nevében h nem ért(ékel)ik Rejtõt és világát...vagy éppenséggel a Kossuthkiflit, bár utóbbit sztem már (divatos kifejezéssel) a Nagykörúton BÉVÜL is kevesen ért(ékel)ik, azon KÍVÜL meg pláne. Mondhatnám, je ne suis pas de Rejtõ-fan: valszeg rosszkor, rosszhoz nyúltam anno és fiatalon búcsút is intettem neki. Ám ha ennyire magasra értékeljük az európai nemzeteket és filmjeiket meg Rejtõ abszurdériáját: "amerikai embernek fogalma sincs errõl a mentalitásról, abszurd humorról", akkor ez legyen kölcsönös! Próbáljuk mi is elhinni h pl az amerikai (keményen dolgozó kis)embereknek is van mentalitásuk, humoruk stb. A fórumos hszok zöme másként "vélekedik" sõt ítélkezik: valahogy nagyon sok hszónak jólesik leírni h "pfúj, sz*r amerikai film", "hollywoodi mocsok" s hasonlók...miközben persze milliónyian nézik a paplany alatt meg mindenhol..."picit" többen mint az agyondicsért, "elnyomott" európai filmeket. És jól tudod: én aztán igazán örömmel nézek értékes európai filmeket (tegnapelõtt a Srácot/belga, tegnap a Szentivánéjt/svéd)...ahogyan értékes amerikaiakat is.
A megfejtés valahol ott lehet: van-e egyetemes jelentése, "üzenete" egy filmnek v legalább "regionális kisugárzása" avagy "helyi kedvenc" v még az se. A Kossuthkifli biztosan nem az elsõ két kategóriába tartozik.
olahmiki1959 2015 ápr. 10. - 14:24:40
(333/470)
Viszont abban nem értek egyet, hogy Rejtõ humorát ne tudnák átérezni más nemzetek. Amilyen könnyen mi megértjük Svejket vagy Tevjét, õk is ugyanolyan könnyen azonosulnak Vanek úrral.

Persze, de csak ha európai nemzetekrõl van szó.
Egy ázsiai, afrikai, de fõleg, amerikai embernek fogalma sincs errõl a mentalitásról, abszurd humorról, - ami teljesen különbözik például a legendás angol humortól, - ahhoz itt kell élni, ebben a légkörben, ezzel a történelmi háttérrel, a zsigereinkben lévõ, mindent túlélési ösztönnel, groteszk világlátással, - amirõl már írtam - és a rengeteg, jobbnál jobb humorista hagyományával, életmûvével a hátunk mögött.
Sehol a világon még egy népnek nem volt ennyi zseniális kabarészerzõje, írója, újságírója, mint nekünk, - Heltay Jenõ, Nagy Endre, Szõke Szakáll, Karinthy Frigyes, Rejtõ Jenõ, vagy a tragikusan fiatalon, 33 évesen, munkaszolgálatosként meghalt Kockás Pierre,(Nagy Károly), Békeffi István, Tabi László, Peterdi Pál, Török Rezsõ, Vaszary Gábor, Darvas Szilárd - és ezek csak azok, akik hirtelen eszembe jutottak...

A humor, sõt, nyugodtan ki lehet mondani, a pesti zsidó humor páratlan a világon, és ezt JÓL filmre vinni, embert próbáló vállalkozás.
4427 2015 ápr. 10. - 09:15:51
(332/470)
A többségi véleményt osztom: az elsõ rész fogott meg a legkevésbé (lehet, hogy a botrányos hangminõség is bele játszott).
4427 2015 ápr. 10. - 09:12:46
(331/470)