Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Kossuthkifli

Spoiler
4427 2015 márc. 26. - 14:33:48
(210/470)
Ugye nem Kossuth, Széchenyi, Petõfi, Görgey, de még csak nem is az osztrák császár a Kossuthkifli fõhõsei. Hanem egy cukrász és leánya, ill. udvarlója, egy õrnagy és apja, a titkosrendõr. Továbbá egy elszegényedett grófnõ meg egy kocsihajtó. Aztán parasztok, zarándokok, útonállók és mindenféle népek.
Válasz
10/10
gézakód 2015 márc. 26. - 14:27:49 10/10
(209/470)
Szerintem:
Szász Endre képeit nagyon sokan látták, messze nem rétegközönség.
Komolyzenét sokan hallgatnak, messze nem rétegközönség.
"Mûvészfilmeket" viszont nagyon kevesen néznek, s azon kevesek egy része sznobizmusból.
Maradjunk Magyarországon egyelõre. Ha tízmillió embert veszünk alapul, s ennek a tízmilliónak mondjuk tíz százaléka ismeri Szász Endrét (képügynöki tapasztalataim kiterjesztése), kb tíz százaléka hallgat komolyzenét (nekem pl. Morricne is ebbe a kategóriába tartozik), akkor nem rétegközönségrõl van szó. A jóval nagyobb rész pedig megmarad a szappanoperák sorozatainál.
Mondhatnám azt, hogy a jóval nagyobb résznek teljesen mindegy mennyire színvonalas egy alkotás, mennyi benne az engedmény, úgysem jut el hozzá.... de nem mondom, mert nem így van. Pl. filmek háttérzenéjében eljuthat hozzá a komolyzene, s ehhez nem kell, hogy a film maga különösebb értéket képviseljen. Eljuthat hozzá a jégtánc zenéjeként is.
Szász Endre alkotásai nagyon sok helyen megjelentek, sokan ismerik akkor is ha esetleg nem tudják ki az alkotó).
A "mûvészfilmeket" viszont csak néhány száz, maximum néhány ezer ember nézi meg, s a többiekhez eljuttatni képtelenség. Bármennyire is istenkáromlásnak tûnik számodra, fenntartom a véleményem, hogy ezek nem sokat érnek.
Egy érdekesség: Valamikor színháznál dolgoztam, s a festõmûhelybe kerestek egy embert. feltétel volt valami képzõmûvészeti (festészeti, szobrászati elõélet. A nagy nonfiguratív divat idõszakában történt. Jöttek is a jelentkezõk szakállasan vagy anélkül, s a nonfiguratív "mûveik" a hónuk alatt. S mikor a festõmûhely vezetõje elégedettségének adott hangot, de még egy "apróságot" kért: rajzoljanak le egy emberi kezet.... egyiküknek sem sikerült.
Tiszteletben tartom a véleményed, de nem egyezik az enyémmel.
A tõlem idézett mondatod messze nem azt jelenti, hogy ami sokaknak, a legtöbbnek tetszik az a jó. Feltételezem félreérthetted.
Válasz
olahmiki1959 2015 márc. 26. - 13:58:02
(208/470)
Szerintem nézz meg belõle egy-két részt. Nagyon tanulságos lesz - mindenféle szempontból...
Válasz
offtopic
cellasto 2015 márc. 26. - 12:19:37
(207/470)
ez szép gondolat volt :)

más:

ez a film akkora sláger lenne,hogy lépten-nyomon(bkv-n plakátkon)a reklámjába fusson az ember?
vagy rájöttek,hogy reklám nélkül a kutya se fogja megnézni? :)

laikusként kérdezem ezt,mert még nem volt hozzá szerencsém(illetve szerencsétlenségem) :)
Válasz
2/10
offtopic
-csengõzoli-- 2015 márc. 26. - 12:08:31 2/10
(206/470)
"Szerintem lehet bármilyen színvonalas egy alkotás, pláne egy film, ha csak rétegközönséget tud megszólítani, akkor az egyszerûen nem jó. "

Szerinted hány ember ismeri,látta pl Szász Endre képeit, hányan hallgatnak komolyzenét, hányan néznek mûvészfilmeket?
Ezeket te mindmind az "egyszerûen nem jó" kategóriába sorolod, hisz csak egy réteg közönséget szólítanak meg.
Szegény Szász Endrének szólhattak volna,hogy fessen édibédi, gombolyaggal játszó kiscicákat, hogy széles közönséghez eljusson.
Ha egy mûvész, alkotás közben azon gondolkodik,hogy mit kéne még tennie,hogy széles közönségnek is tetszen,amit létrehoz,az már régesrég rossz.
Vastag Csaba producere..., õ ezen gondolkodik !
Õ ha kell átíratja a "kismadár" szót "szerelem"re,hogy az repüljön a tinihordák szívébe.
Õ megmondja meddig gombolja ki fellépéskor az ingét,hogy széles tömegek kedveljék.
Õ a hamburger.
A mûvészet természeténél fogva sosem lesz könnyen befogadható, habkönnyû és ismertségét tekintve sosem versenyezhet, az érzelmekre, ösztöneinkre ható giccsel.
Válasz
1/10
Anna.C. 2015 márc. 26. - 12:04:57 1/10
(205/470)
Légy szíves mondj már egy kisembert is, akinek ebben a filmben megismerted a mindennapi életét, mert én egy darabot nem láttam idáig, pedig már lement a harmada ennek a sorozatnak.
Válasz
4427 2015 márc. 26. - 10:55:47 Előzmény Kovács kolléga
(204/470)
Ha az átlagnézõ egy pörgõ ritmusú és akciódús történetet vár, váratlan fordulatokkal, bûnügyi és thriller elemekkel, akkor - feltételezem -, hogy egy bûnügyi filmet vagy thrillert néz. Ez nem az!
Ez a történet attól rendkívül érdekes, hogy a szabadságharc hátországát, hétköznapjait, a történelem kisembereit mutatja be. Némi mese-szerûséggel megspékelve.
Válasz
10/10
gézakód 2015 márc. 26. - 09:13:06 10/10
(203/470)
Köszönöm a megfejtést...:)
Igazából elõszörre egy pillanatig eszembe jutott, hogy erre gondolhatott, de elhessegettem, mert nem állítottam olyant (mégcsak nem is gondoltam), hogy ami népszerû az jó, vagy értékes... természetesen azt sem, hogy hogy ami népszerû, az rossz vagy értéktelen.
A mûvészetekkel kicsit behatóbban foglalkozó emberek egy részénél elsõdleges szempont az érték, függetlenül attól, hogy az hány emberhez jut el, egy része meg úgy gondolja, hogy a a mûvészet értéke, ereje elválaszthatatlan attól, hogy hány emberhez jut el. A két szélsõ érték: Ha egy alkotást az alkotóján kívül senki sem lát, vs Rómeó és Júlia.
A minap olvastam, hogy a Gettómilliomos hajszál híján csak DVD-re került... Sokkal kevesebben látták volna, sokkal kevesebb emberhez jutott volna el. Én hiszek abban, hogy a mûvészeteknek fontos és pótolhatatlan szerepe van az ember, az emberiség fejlõdésében, és ezért tartom fontosnak, hogy minél szélesebb körben legyen ismert.... még akkor is, ha ehhez néha kisebb engedményeket kell tenni az érték rovására.
Válasz
olahmiki1959 2015 márc. 26. - 01:33:18 Előzmény gézakód
(202/470)
Pedig szerintem nem annyira bonyolult a megfejtés.
(Csengõ ritkán szólal meg, de olyankor általában jó dolgokat szokott mondani...)
Nagyon leegyszerûsítve, a hamburger - természetesen egy bizonyos logika alapján - a világ legszínvonalasabb étele, mert a legnépszerûbb, és ezek szerint a legjobb minõségû is. (Nem mintha a két dolognak bármi köze lenne egymáshoz...:)

Hiszen naponta több száz millió, de lehet, hogy egy milliárdnál is több adag fogy el belõle, a Föld nevû bolygón mindenki ismeri, az összes földrészen kapható, - talán még az Antarktiszon is készítenek maguknak a sarkkutatók, - tehát joggal nevezhetnénk a legszínvonalasabb ételnek.
Aztán, hogy ez mennyire igaz - természetesen, mi mindnyájan tudjuk, hogy errõl szó sincs, - az már más kérdés...:)
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 márc. 25. - 15:45:12 4/10
(201/470)
Szerintem csak szimpla költségkímélõ bénázás. Más filmekben, klipekben is feltûnik ez háttér.

Nem csak a ház korával van baj, fontosabb, hogy stílusjegyei alapján egyáltalán nem illik a Kárpát-medencébe.
19. századi magyar kocsma, egy pár száz évvel korábbi holland épületben...
Válasz
csincsilla72 2015 márc. 25. - 11:47:07 Előzmény Kábel Ábel
(200/470)
A középkori fogadó a meseelemet jól illusztrálja. Egyébként ma, a 21.században mindenki 21. századi házban él?
Válasz
10/10
gézakód 2015 márc. 24. - 23:15:29 10/10
(199/470)
Törtem a fejem, de mindhiába, nem tudom mi indíthatta el ezt az asszociációt benned... pedig van fantáziám..:)
Válasz
10/10
gézakód 2015 márc. 24. - 23:09:23 10/10
(198/470)
Szerencsére nem lehetetlent kívánok. Sok filmben teljesül ez az elvárás. Mondok egy példát: Oscar. Biztos vagyok benne, hogy a díjazott filmek minimum 50%-a akármilyen ízléssel megáldott embernek bejön, s jó részük nívós is, értékes is, mûvészi is és közönségsiker is egyben. Ha nem is ezen a szinten, de vannak jó, színvonalas magyar filmek amelyek közönségsikert értek el. Címeket szándékosan nem mondok, csak értelmetlen vitát generálna.
De tudok mondani sorozatot is, amelyik igényes és közönségsiker is egyben. Magyar sorozat. Abigél.
Tehát nem megoldhatatlan... de nem könnyû, az biztos.
Ha számodra az a mérvadó, hogy van olyan fórumozó akinek adsz a véleményére és olyan is akinek a véleményét komolytalannak tartod, akkor nincs kifogásom a szóhasználat ellen, magam is így mûxöm.....
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 márc. 24. - 20:59:57 4/10
(197/470)
http://beszedirok.blog.hu/2015/03/16/odakozmalt_kossuthkifli

Idézet:
Komolyan fel lehet azt vállalni egy filmrendezõnek 2015-ben, hogy a nagyközönségnek készült TV-filmsorozatának (6 rész) a tempója iszonyatosan lassú, jelenetezése unalmas, ahol a hangminõség azt jelenti, hogy nem volt utószinkron, vagy ha volt, az észrevehetetlen? Ahol a látvány lesújtó? Hiszen Magyarország (Magyar Királyság) akkori fõvárosát üres utcák, statisztéria nélkül bemutatott kihalt terek jellemzik. A XIX. századi fogadót pedig egy középkori, talán egy másik filmbõl megmaradt tákolmány ábrázolja.
Válasz
Kovács kolléga 2015 márc. 24. - 20:53:44
(196/470)
Amúgy kíváncsi vagyok arra, hogy lesz-e valamilyen izgalmas csavar a történetben, amikor valamelyik fõszereplõrõl kiderül, hogy nem az, akinek hisszük. Sajnos erre kevés az esély, mert az eredeti regényben aligha szerepelt efféle ötlet, és sajnos a történetet nem írták át. Pedig Nagy-Kálózy Eszter karaktere szinte kínálkozik egy rafinált kémnõ szerepére, akirõl menet közben kiderül, hogy valójában nem is öreg, csak annak maszkírozta magát. Vagy hasonló ötlet lehetne, ha több bejglis ládika lenne (az egyikben sütemény, a másikban pedig valóban valami titkosszolgálati f*szság), amelyek állandóan gazdát cserélnek.

Az a probléma, hogy Fehér Béla tényleg egy Jókait parodizáló, elsõsorban az írói nyelvezet miatt értékelhetõ regényt ír, miközben az átlagnézõ egy pörgõ ritmusú és akciódús történetet várna, váratlan fordulatokkal, bûnügyi és thriller elemekkel. Ezek ugyan hellyel-közzel elõfordultak eddig is, de kifejezetten unalmas és béna módon beleépítve a történetbe.
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 márc. 24. - 20:48:24 4/10
(195/470)
A Kossuthkifli elsõ részének forgatási helyszínei:

http://index.hu/urbanista/2015/03/22/kossuthkifli_forgatas_helyszinek/
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 márc. 24. - 20:47:22 4/10
(194/470)
Egyetértek, már én is akartam írni a szerelmesek egymással való viselkedésében nincsen semmi szerelmes. Irtózat hiteltelen. Oké, hogy más volt a korabeli viselkedési norma, mint manapság, de egy mosoly, szemvillanás simán beleférne.

Ami viszont jó, az postakocsi animáció a fõcímben. Egyszerû, de látványosan emblematikus.
Válasz
blacknet 2015 márc. 24. - 20:27:06
(193/470)
Messze nem demagógia, hanem közszolgálati feladat, mint a kisebbségek közéleti mûsorai (mérhetetlen százalékarányos nézettséggel), parlamenti közvetítés (na, azzal most perelni lehetne õket), minden kulturális területet megfelelõen lefedni képes mûsorstruktúra (sokszínûség).
Ezek nem hasraütésszerûen kitalált elvi megkötések, hanem törvénnyel szabályozott kötelezettségek, még a belsõszerveitõl megfosztott új médiatörvényben is.
Mint ahogy közszolgálati feladatokat rónak ki a premizált kereskedelmi frekvenciákat tulajdonló csatornákra is, ezért futott sokáig (hogy ma is így van-e, nem tudom) az rtl fókusza közszolgálati mûsorelemként, kicsit örkényi módon, illetve vertek el nem kevés zsetont szintén õk közönségfilmekre (olyanokra, amilyenekre).
Szóval ezzel kár vitatkoznod, nyilván kell valamilyen elvárást támasztani a nézettséget, az elérést illetõen is, ugyanakkor ha csak innen közelítenénk, akkor magaskultúra, például opera, vagy egyáltalán bármilyen komolyzenei mûsor bele sem kerülhetne a mûsorstruktúrába. Miközben nyilván rétegmûfaj, merítsünk mondjuk százezerbõl, de törvényi kötelezettség az õ kiszolgálásuk. Jó, húzzunk meg itt is egy vonalat, de nyilván nem lehet ötszázezernél, hanem csak a maga határai között, és ha nincs teljesítés, nem hozza a maga közönségébõl a meghatározottat, ki kell dobni az aktuális mûsort, és máshogy próbálkozni. De ha teljesen elfeledkezel valamilyen rétegrõl, a médiahatóság feladata a seggberúgás, az más kérdés, hogy a médiahatóság megfelelõen mûködik-e.
Vitaalap e tekintetben csak az lehet, hogy a ráfordított pénz arányos-e a végeredménnyel, és ennek csak egy, igaz nem elhanyagolható paramétere a nézettség. Ad absurdum az is elõfordulhat, hogy egy igen színvonalas mûsor botrányosan teljesít, de persze azért az elérés aránylag pontosan belövi az értékmutatókat is. De még egyszer, saját szubkulturális közegében kell arányosítani, nem a teljes népességnél, meg nem a 18-49(59) célcsoportban.

A Marslakók azért rossz példa, mert az minden volt, csak nem minõségi, ezt már elõre is lehetett volna látni. Meredek a Kossuthkiflivel összehasonlítani egy teljesen kommersz, szórakoztatóipari cuccot, és maradjunk annyiban, hogy a jól teljesítõ Maradj talpon! is teljesen más súlycsoportban indul. Napi rendszerességû, külföldi formátum, hiánypótló mûveltségi vetélkedõshow, nem érdemes egy mérlegre tenni a birkapörköltet a palacsintával.

A csatorna legnézettebb mûsora titulussal meg még pont nem mennének semmire, amikor egész egyszerûen a tévénézõk 90%-a el is feledkezik arról, hogy vannak közszolgálati csatornái, és maximum csak olyan brandek esetében jut ez eszébe, mint a forma 1, az euróvízió, vagy olimpia, labdarúgó vb.
Amúgy nem belülrõl vagyok, valószínûleg nem is tartana sokáig, hogy kivessen magából az a rendszer, ami most arrafelé uralkodik.
Válasz
Kovács kolléga 2015 márc. 24. - 19:25:03
(192/470)
És még vannak gondolataim (bocsánat, ha bõbeszédû vagyok):

1. Érdekes Schwappach Amadé karaktere, amelyik honvédtisztként gyökeresen az ellentéte annak, ami pl. annak idején Baradlay Richárd volt (mert hogy a mai napig így látjuk az idealizált '48-as honvédtisztek alakját). Nos, szerintem a Kossuthkifli ebbõl a szempontból közelebb van a valósághoz, vagyis a szabadságharcos tisztek minden katonai sikerük ellenére éppen ilyen pökhendi taplók lehettek (tisztelet a kivételeknek). Az a gond, hogy Lengyel Tamás nem elég jó színész egy ilyen karakter megformálásához, ráadásul ripacskodóan túljátssza a szerepet. Egy hozzáértõ rendezõ kezében Stohl András lett volna az ideális színész.
2. Végignéztem a médiaklikken a második részt (most már nem aludtam el), de úgy emlékszem, a bejgliket nem láttuk és nem is beszéltek róluk. Akkor mi értelmük van? Állandóan körülöttük kellene forognia a történteknek, ráadásul ott kellene lebegni a rejtélynek, hogy hátha tényleg nemcsak süteményekrõl van szó? Már csak azért is, mert ízlése van ennek az Elepi Kõszálnak, ha több hete sütött, agyonszáradt bejglit akar enni...
3. Túl lassú a történet menete és sok a sehová nem vezetõ dialógus (pl. Szarvas József és Lengyel Tamás karaktereinek második részbeli politizálása). Ugyanakkor az akciójelenetek megkoreografálása félelmetesen béna.
Válasz
Kovács kolléga 2015 márc. 24. - 19:11:38
(191/470)
Persze hogy vannak fennköltebb, értékközvetítõ produkciók is, amelyeket a nézettségtõl függetlenül fel kell vállalnia a közszolgálati televíziónak, csakhogy ezekre nem biztos, hogy abnormálisan magas összegeket kell költeni. Megjegyzem, nem a Kossuthkiflit tartom a legelrettentõbb példának, hanem a Marslakókat. Ám éppen az a baj, hogy ott a szokásos uram-bátyám-komám-haverom alapon egyszer már beleugrott a köztévé a sz*rba és azóta is csak ordítani tudunk, hogy mennyi pénzt költöttek el értelmetlen hülyeségekre. Miért nem tanultak a saját hibájukból?
Ami pedig a nézettséget illeti, errõl az a véleményem, hogy a populáris mûfajokban ezt igenis mérlegelnie kell a köztévének. A Maradj talpon! címû vetélkedõ sem volt olcsó mulatság, de a nézettségi és tetszési indexe miatt senki nem vonta kétségbe, hogy megérte a befektetés. Én igenis azt mondom, hogy ha az MTVA beletett 816 millió forintot egy produkcióba, akkor annak a csatorna legnézettebb mûsorai között kell lennie!
Amúgy szerintem ezzel az értékteremtõs demagógiával azok a tévések szoktak a legharsányabban elõjönni, akik amúgy lopni járnak a köztévébe.
Válasz