Jajj igen ezt én is olyan sokat hallom Jókairól, hogy érthetetlen nyelvezet, meg fekete-fehér karakter ábrázolás stb-stb. ki vagyok én, hogy ezzel szembeszálljak, csak egy kis irodalom tagozatos történelemért rajongó gimnazista, nem is ez a lényeg.

Tavaly el kellett olvastam Victor Hugo Nyomorultakját, õ is rendkívüli író és kiváló a nyomorultak, DE akitõl még egyszer meghallom, hogy érthetetlen a nyelvezete és a leíró részek hosszúak Jókainál, ahhoz hozzá fogom vágni a 2000 oldalas nyomorultakat, a kõszívû ember fiai (ami az egyik kedvencem) egy felüdülés volt ahhoz képest, pedig én tényleg szeretek olvasni érdekelt is a nyomorultak, de egyszerûen néhol a hajam téptem rajta.

Jókai Mór életének rövid szerkezeti vázlata

1.Születése:1825.Révkomárom,apja:Jókay József ügyvéd (az író a márciusi forradalomban az y-t lecserélte i-re ezzel jelezte hogy nem akar élni a nemesi elõnnyel)
2.Gyermekkora:12 éves volt amikor meghalt az édesapja,betegeskedett.Utána kemény tanulás (jogi tanulmányok Pápám és Kecskeméten barátkozás Petõfivel)
3.Elsõ sikerek:-1846.Hétköznapok címû regény
-Lap szerkesztõ az Életképeknél
-Barátokat talál a Tízek Társaságában
4.Házasság:Felesége Laborfalvy Róza
5.Szabadság harc idején:Újságíró
6.Bujdosás:Felesége Komáromi menetlevelet szerez neki.
7.Termékeny évtizedek:-50-es években Sajó álnéven írogat.
-regények,novellák,újságírás
8.Utolsó évek:-Meghalt felesége
-jó mûvek sorozata véget ér
-50 éves jubileum
-1904.halála

Sokszor értetlenûl állunk a mai kor kegyetlenségei elõtt, az ember kiszolgáltatottsága a társadalomnak, a haszonért, a profitért mindenre képes rétegeknek. Jókait szoktam ajánlani, ha figyelmesen olvasod ott van benne minden, az összes szemétségre felnyitja a szemünket ha tudjuk olvasni. De ezt az oldalát nem nagyon propagálják. Nagyszerû író. Mindenkinek javasolható, mert mindenkihez szól.

Jókai Mór (1825-1904)


Rév-Komáromban született 1825. február 18-án. Apja Ásvay-Jókay József ügyvéd és árvagyám, édesanyja Paulay Mária. Az elemi iskola elvégzése után cseregyermekként Pozsonyba került két tanévre németet tanulni. Pozsonyból hazatérve szülõvárosában végzi a gimnáziumi osztályokat. Szabadidejében nyelveket tanul tanárától és a késõbbi sógorától, Valy Ferenctõl.

1837 októberében meghal apja. A súlyos csapás következtében maga is megbetegszik. Ekkor Valy Ferenc veszi át nevelését. Jókai sokat köszönhet sógorának, aki minden hajnalban öt órakor lakására rendeli, és rendszeresen tanítja nyelvekre, stilisztikai és retorikai ismeretekre. Valy felismeri tanítványa tehetséget, és elhatározza írót nevel belõle. De Jókai meg nem döntött: kitûnõen rajzol és fest, ekkor még jobban csábítja a képzõmûvészet. Tizenhat éves korában a pápai kollégium diákja lesz. A szórakozástól, könnyelmûsködéstõl elzárja az igényesség, a versengés szelleme, amely egész környezetét áthatja. Keményen meg kell küzdenie az elismerésért, hiszen a tanárokon kívül olyan diákok hallgatják a felolvasásokat, mint Petõfi (akkor még Petrovics) Sándor, Orlai Petrics Soma, a késõbbi jeles festõ. 1842-ben Kecskemétre megy jogot tanulni. Az itt töltött két évrõl írja: Kecskemét tett engem íróvá, testben-lélekben itt frissültem fel, itt erosödtem meg. Itt erõsödött meg barátsága Petõfivel, itt érte az elsõ irodalmi siker A zsidó fiú címû drámájával. A drámát idegen kézírással kellett beküldenie a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) pályázatára. Kérésére Petõfi elvállalta a megbízást, és gyöngybetûivel lemásolta a darabot. Ez az epizód kitûnõen jellemzi a két barátot. Jókai azért kéri meg Petõfit erre a munkára, hogy szûkölködõ barátjának pénzt juttathasson. Petõfi pedig elvégzi a munkát barátságból, ugyan hogy is fogadhatna el pénzt az õ Marcijától? Különben is minél nagyobb ínségben él, annál önérzetesebb. Jókai Komáromban, majd Pesten folytatott jogi gyakorlatot 1846 végéig. Az Életképek címû lapot szerkesztette annak 1848-as megszûnéséig.

1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezetõ alakja. Március 15-én este szövõdik kapcsolata Laborfalvi Róza színésznõvel, a Nemzeti Színház örömmámorban úszó Bánk Bán elõadásán. Augusztusban kötnek házasságot.

1849 után õt is halál fenyegeti, bujdosni kényszerül. Felesége belopódzik a körülzárt és megadásra készülõ Komárom várába, ahol férje nevén, férfiruhába öltözve jelentkezik a várvédõknek járó, késõbb bántatlanságot biztosító igazolásért. Jókai szívósan és szakadatlanul ír. Felidézi szinte az egész nemzeti történelmet. Képzelete kiapadhatatlan, meseszövése bravúros, stílusa gördülékeny szellemes. Lapokat alapít és szerkeszt. A Vasárnapi Újság, majd az Igazmondó szerkesztõje, az Üstökös, a Hon alapítója.

Jókai hetvenöt éves korában újra nõsül, fiatal lányt vesz feleségül. Ezért országszerte támadják, meghasonlik rokonságával.

1900-ban feleségével megtekintette a párizsi világkiállítást. A kiállítás egyik termében Jókai díszalbumait, emléktárgyait és mûveinek kiadását mutatták be. A francia írók meleg ünnepléssel fogadták.

1904. május 5-én tüdõgyulladásban halt meg Budapesten. A Nemzeti Múzeum elõcsarnokában ravatalozták föl, ott, ahol Kossuthot néhány évvel azelõtt.

Ízelítõ mûveibõl:
A kõszívû ember fiai
Az arany ember
És mégis mozog a föld

ebben teljesen igazad van és örülök hogy valakinek ez is az eszébe jut mert egy nagyon jó író-ról beszélünk az ember ha teheti olvasson tõle de ne csak a kötelezõ olvasmányokat mert nem az az egyetlen jó regénye létezik hanem a többit is. A magyar irodalom és regényírás egyik legkiemelkedõbb alakjának tartom. :)))))))))