az elõzõt neked címeztem, de a porthu fórummotorja sem az igazi.

szóval ha erre osztanak oszkárt, az kár.

100% spoiler.

Egy sor kötözött rabszolga közül Django életszerûtlen párbeszéde Schultzcal.
Schultz (rászegezett pisztoly ellenére) csípõbõl lõ és talál, huzagolatlan revolverrel.
Bravúros céllövészete a filmben még számtalanszor megismétlõdik.

Schultz a faluban lelövi a sheriffet (akiben felismerni vél egy körözött bûnözõt). Ezután a felfegyverzett falusiak hagyják szóhoz jutni, sõt, a rajzolt plakát alapján igazat is adnak neki, sõt, erre hivatkozva kéri a 200 dollárt. A plakát csak Schultznak van meg, a rendõrbírónak nincs, de ez senkit nem zavar.

Megjegyzés: a vérdíjak egyre magasabbra pörgõ összegét már említettem. A sheriffért még csak 200 dollárt kap Schultz - miközben 1850-ben az USA GDP egy fõre jutó összege 20-30 akkori dollár volt - a film végefelé már 11 ezer dollár körüli vérdíjról van szó három másik banditáért.

A Brittle-k kivégése után van az ominózus jelenet, kinek a felesége varrta a ku-klux-klanos sapkákat (és persze minek, hisz a csapat tagjai ismerik egymást), se füle se farka. Schultz a csapatos üldözést is elõre látta, így felrobbantja bevált postakocsiját, hogy halomra gyilkolja az üldözõket, akik ellen egyébként nincsen dead or alive plakátja, vagyis de fakto többszörös gyilkos lesz maga is, sebaj.

Közben kiderül, hogy Django mesterlövész, vadászpuskával még csak hagyján, de ezután a kor béna revolvereivel gyakorolva is mesterlövész.

A bejutás di Capriohoz teljesen elnagyolt és összecsapott, nem tudom, hogy lett Django hirtelen szakértõje a pankrációnak, amirõl a filmben addig szó sem volt.

A pankráció és a kutyás széttépõs rész Tarantino öncélú brutalitása [di Caprio valóban nagyszerûen alakítja a pszichopatát, talán õ az egyetlen koherens karakter az egész filmben]. A szökött és elfogott nõ a szikkasztó nevû helyrõl, ami inkább egy vizesgödörnek látszik, hamar a konyhába kerül, kész a lebukás, di Caprio ismét nagyszerûen játszik, a bakugrás a sztoriban ott van, hogy ennek ellenére tovább tárgyal Schultzcal, minek. Schultz ismét villámgyorsan és pontosan célozva lelövi a pszichopatát egy minipisztollyal, ez is varázslatos.

Az ezután kezdõdõ vérfürdõ maga a kabaré, Kill Bill 1-bõl ollózott jelenet, folyamatosan áramlanak az addig sehol sem látott cowboykalapos öngyilkosjelöltek, Djangot senki nem találja el miközben õ mindenkit azonnal lelõ, látványosan fröccsennek a húscafatok, Django egy könnyû, vékony szekrény alatt lel menedékre, de nem ölik meg azonnal, hanem (bárányok hallgatnak) maszkban fejjel lefelé lógatják. A meggyilkolt di Caprio nõvére az utolsó percben megmenti a kínzástól, hogy ehelyett valami megfoghatatlan és távoli bányába kényszermunkára vihessék. Az addig buta és szadista cowboykalapos emberek bámulatos önfegyelemmel engednek a nõ akaratának.

Útközben Django különös mesét ad elõ, miszerint neki van három holttest a birtokában, amelyekre kitûzött vérdíj közel 12 ezer dollár (ismétlem, a GDP per fõ 20-30 akkori dollár), a sztorit a kísérõk egy inkoherens vallomás *ellenére* elhiszik (azzal a fehér emberrel érkezett di Caprióhoz, aki aztán lelõtte di Capriót - hogy ez miért meggyõzõ...?) Django kiszabadul, mindenkit meggyilkol, beleértve di Caprio nõvérét is, akinek a heréit és az életét köszönheti.

Két mondat volt a filmben, ami megragadott, az egyik, amikor a dombtetõrõl lelõtt szántogató farmer fia szólítgatja halott apját, a másik di Capriotól, "eddig csak érdeklõdtem, de most már figyelek", bár itt a környezet inkoherens, 12 ezer dollár neki nem akkora pénz.

Összességében: a filmben számtalan esetben jelenik meg, hogy válságos helyzetbõl orbitális túlzások, a történet menetétõl, a környezettõl idegen ugrással, szabadulnak meg, vagy olyan eszközt, információt használnak, amibe mi nézõk nem voltunk korábban beavatva. Ez a B-kategóriás akciófilmek jellemzõje, hogy elõvesszük a szuperautót, szuperfegyvert, szuperpáncélt, és minden rosszembert lekaszálunk, akik egyébként mindig buták és célozni sem tudnak. Ugyanaz a vérben tunkoló szadista kéj, amelyet di Caprio figurájánál lenézünk, ha a mi oldalunkon van, teljesen oké.

szerintem.

Valahol megértelek, de a színészek jók, fõleg Leo, legalább 5 filmet tudnék felsorolni amiért kijárna neki az Oscar.

"Te nem láttad az eredeti "Django"-t. Honnan tudom? Mert akkor értenéd, miért került bele ez a jelenet, ebbe a filmbe."

... mire is kapott oszkárt ez a film? legjobb eredeti forgatókönyv?
lehet, hogy az általad hivatkozott eredeti Django fogatókönyve a legjobb.

Na mindegy, jobb lesz mielõbb elfelejteni, hogy láttam ezt a filmet. Elég, ha az megmarad, hogy Tarantino gyenge filmeket csinál. Mondjuk ezt már megjegyeztem a négy szoba után is, amiben közepesen gyengén rekonstruált egy Roald Dalh-sztorit, csak valamiért abban bíztam, hogy oszkárt csak nem kaphat nagyon gyenge film, de úgy látszik, kaphat.

úgy látszik, nem ugyanazt a filmet láttuk :-)

Azt szeretem a Tarantino filmekben, hogy akkor is szórakoztató, ha rossz. Ez ráadásul, jó, mint a legtöbb filmje.
A filmben három Oscart érõ férfi alakítás volt, nem is emlékszem hasonlóra.

Nekem nagyon tetszett. Eleve sokat vártam tõle, mikor megtudtam h Tarantino-film, és persze a színészgárda is csillagos 5-öst érdemel. Christoph Waltz játéka nyûgözött le leginkább, parádés. Többiek is kiválóan hozták saját szerepüket, Di Caprio ismét megmutatta, hogy egy Oscar igazán kijárna már neki.Jó történet, remek színészek, fantasztikus kivitelezés. 10/9.5

Nem csípem Tarantino filmjeit de ez tetszett. Christoph Waltz valóban jól hozta a figurát ahogy Jamie Foxx is, na de amit DiCaprio lemûvelt hát ... jézusom valaki már adjon egy Oscart annak a fickónak mert tényleg megérdemli ! 10/10

sok helyütt olyan hangulata volt a filmnek, mint egy szürreális paródia, például ez is. de paródiának is szar.

***

minek írogatok? kb mint amikor az ember rácsap az ujjára a kalapáccsal és elered a nyelve. na azért.

Ha ennyire rossz film, akkor minek írogatsz?:)

"fejükre vászonzsákot húzva"

Látod pont itt a baj. Te nem láttad az eredeti "Django"-t. Honnan tudom?
Mert akkor értenéd, miért került bele ez a jelenet, ebbe a filmbe. ;)

Bénaságok tömege voltak a filmben, és ezek egy része szándékos.

- A filmben szereplõ, dollárban kifejezett összegek folyamatosan növekszenek, de legtöbbször távol állnak a valóságtól. Egy kis iránymutató: 1850-ben az USA nemzeti össztermék egy fõre jutó összege 100 dollár körül volt.

- Amikor elõször veszik õket üldözõbe tömegesen, fejükre vászonzsákot húzva, a bugyuta párbeszéd a Bud Spencer - Terence Hill verekedõs filmek rosszfiúit idézte, de abból is a gyengébbeket. Innentõl kezdve végigvonult a filmen az a szál, hogy vannak a "rosszak", akik egyébként szadisták és többnyire éttermi fogyatékosak, és nem tudnak célozni, továbbá van néhány jó, akiknek vág az esze mint a villám és kilométerrõl is pontosan lõnek (az 1850-es évek lõfegyvereivel :-)

Eh, csak bosszantom magam már azzal is, ha próbálom felidézni.

"összedobott egy se füle se farka történetet"?

Mert? Mit nem értettél benne? ;)

Irigylem azokat, akiknek csak a címmel volt bajuk, miközben a film egy fostalicska.

Mondjuk tök más film is a kettõ!!!

Így van, az Ördög jobb és bal kezében nem volt mûfaji keveredés. Egy börleszkfilm legyen börleszkfilm, nem pedig (túlzottan) golyószaggatta sebekbõl (túlzottan) fröccsenõ véres hús. Tínó viszont nem tudta mit csinál, összedobott egy se füle se farka történetet, amelyben volt néhány, önmagában ütõs, de a történethez nem kapcsolódó jelenet.

Lehet akármilyen brilliáns színészi játék, ha a film ócska, ne dobjunk már neki oszkárt.
A "legjobb eredeti forgatókönyv" meg paródia, mint a film pár jelenete, de annak is ócska.

Persze, hogy nem "plagizálás".
Ilyen alapon akkor Franco Nero-t is "beleplagizálták" a filmbe? :)