(A 2. évad végét ismerve írom ezeket. Elvileg jövőre jön a 3.)

Asimov a hidegháborúban, az atom- és űrkorszak elején írta a legnépszerűbb regényeit és novelláit. Ezért sok ötlete már az ő életében elavult saját bevallása szerint is (pl. a pozitronagy is csak egy marketingfogás volt). A 90-es években olvastam a regényeit, novelláit, sok dolog összességében már akkor is idejétmúltnak hatott. (Ma már vicces például, hogy az ezredfordulóra sok szerző valamiféle tech-utópiát várt, ez alól Asimov se volt kivétel.)

Ahogy itt valaki említette, ami szövegesen, leírva működik, az audiovizuálisan nem feltétlenül fog. Ma otthon bárki kipróbálhatja a telefonjával is. A sorozatot ezért nem lehet hibáztatni. Asimovnál amúgy is a cselekmény nagy része párbeszédekben zajlik.

Amit sokan nem tudnak: ami a sorozatban egy „univerzumként" jelenik meg (ahogy ma mondják, de én kifejezetten utálom ezt a kifejezést), az Asimovnál csak az életmű során lett összedolgozva. A Galaktikus Birodalom, az Alapítvány és a robotika külön-külön tematika volt eredetileg a novelláiban és regényeiben, és csak úgy-ahogy lettek összekapcsolva. A SF-antológusok szerint inkább kevesebb, mint több sikerrel. Szóval ez nem egy előre megtervezett regényciklus.

Asimov néha zseniálisan oldotta meg a filozófiai kérdéseket, pl. a nulladik törvény is úgy jött létre, hogy a pozitronagy működésébe kódolt (tehát megváltoztathatatlan - nála enélkül nincs működő robot) „három törvényből" logikusan következett az évszázadok folyamán a robotok számára, hogy az emberiség érdekében viszont feláldozható kell, hogy legyen egy-egy emberélet - a dilemma, hogy ez egy adott pillanatban hogyan állapítható meg? Ez a dilemma szerintem nagyon is jól kibontakozik Demerzel és a genetikai dinasztia történetében. (Hogy ne szpojlerezzek sokat.)

Amiben viszont teljesen szembementek Asimovval, azt már az első hozzászóló megállapította: a Galaktikus Birodalom nem a római birodalmi mintákat másoló gonosz náczyak c. lerágott csont és naiv sztereotípia volt. Seldon épp azért hozta létre a pszichohistóriát (majd az Alapítványt), hogy a 10 ezer éves Birodalomra váró 30 ezer év sötétséget (káoszt, barbárságot) mindössze egy évezredre rövidítse le, ami után létrejöhet az új birodalom (Asimov ezt már soha nem írta meg). Sajnos bevett sztereotípia a sci-fikben is, hogy Birodalom = Mindenkit Elnyomó Gonosz (talán a Star Trekben a Föderáció az egyetlen kivétel).

Ami az egyéb divatos trendeket, sztereotípiákat illeti (gender-swap, race-swap): itt van szerepe is, hogy pl. Gaal nő lett, nem csak egyszerű kvótanő. Egyébként még a kvóta-homoszexuális karakter is meglepően „korhű", hogy képzavarral éljek, mivel ez tényleg így működött az ókori Rómában is: csak magasabb rangú lehetett ilyen kapcsolatban egy alacsonyabb rangúval.

Ami meg a tech-blabla aktuális trendjét illeti, pl. nanorobotok, kriofülke, kvantumtechnológia, géntechnológia, elmemanipuláció... szerintem itt ezek hozzáadtak a történethez. Az ősradiáns is eredetileg csak egy matematikusok számára érthető képlethalmaz, konkrétan nem is túl érdekes, mert Asimov nem is magyarázta túl - itt viszont él az egész. Mint ahogy az időkripta is. A periféria tudomány-vallásának kibontakozása pedig hűen követi az eredeti asimovi elképzelést.

A sorozatot szerintem a remek színészek mentik meg. Végre nem csak zöld háttér előtt futkározást és CGI-orgiát látunk...

Ui.: szintén szembemegy Asimovval, hogy a műveiben szándékosan nem szerepelnek földönkívüliek, idegen lények (talán egy regénye van, de az egy párhuzamos univerzumról szól). Ha jól emlékszem, még állatok formájában sem írt bele ilyesmit a regényeibe - de javítsatok ki, ha tévedek. Egyébként ilyen szempontból a magyarra több szóval fordított spacer-ek, űrjárók is kilógnak kicsit a sorozatból. Eredetileg ők lakták az első gyarmatosított bolygókat még a Galaktikus Birodalom kora előtt, több száz évig éltek, de a Birodalom idejére már kihaltak. A sorozatban kurtán-furcsán megmagyarázatlanul vannak ott, hogy a hipertérugráshoz kellenek, de amúgy semmit se tudni róluk.

Nagyon béna, kommersz amerikai filmsorozat adaptáció lett a méltán fantasztikusan jó, mi több, eszement jó Isaac Asimov Alapítvány sorozatból!
Nagy csalódás, még úgy is, ha félreteszem magamban a könyvet, és egyszerűen jó SCI-FI filmet akarok látni.
Ami viszont nekem nagyon tetszett az Apple új SCI filmjeiből, és ajánlom megnézésre Nektek, az a
' Dark matter ' ! 👍🏼

Teljesen rendben van a sorozat. Visz magával a cselekmény! Nem unalmas. Igaz nrm egy az egyben a könyv, de ezt itt el lehet engedni. Nekem nagyon tetszik.

Nos, a második évad már nagy csalódás volt. Pörgetve tudtam csak megnézni. Kissé unalmas, hogy folyton megölnek valakit, aki aztán 10 perc múlva újra él. Az első évadra 8 pontot adtam, erre 4-et.

Örülök, hogy csak utólag olvastam el a fanyalgó véleményeket. Másfél nap alatt ledaráltam az első évadot. Nálam egy a lényeg sci-fiben: amíg nézem, addig legyek egy másik világban, ne zökkentsen ki semmi. Engem beszippantott ez a világ. Egymás után habzsoltam a részeket. Ugyanakkor 40es pasiként engem is zavar a hollywoodi woke-fajvédelem, és nem csodálkozom, ha sokaknak már elege van ebből. Eleve röhejes (minden scifitől), hogy a jövő emberiségében még lesz férfi és nő. Ez a földhözragadt dolog valszeg a scifi írók nyelve (angol-orosz, stb) miatt alakulhatott így. Kizártnak tartom, hogy a gépesítés, tudatátmentés, vagyis az örökélet korában ilyen kőkorszaki "burokban" akarna létezni egy ember. Maximum valami hagyományörző szerepjáték keretében. Na mindegy, ez már messzire vezet. Sajnos még nem találtam olyan scifit, ami szakít az emberi hülyeségekkel, pl a társadalom szükségszerűségével.

+1

Utánaolvastam, nincs olyan sok novella, mint gondoltam. Egy évad kb. 2 novella, tehát csak ennyiszer kellene lecserélni a szereplőket. Sőt, van némi átfedés is. Persze az úgy tényleg furcsa lenne, ha minden évad közepén jönne egy tök új szereplőgárda. De valahogy meg lehetne ezt oldani szerintem úgy, hogy ne írják át teljesen az eredeti történtet, mint ahogy most történik.

Én alapvetően annak vagyok a híve, hogy egy regényadaptáció a lehető legteljesebb mértékben legyen hű ez eredeti műhöz, legalább is amennyire a filmes eszközök ezt lehetővé teszik. Sokan vannak, akik nem szeretnék ugyanazt viszontlátani, amit már olvastak, mert az úgy unalmas. Én viszont azt gondolom, ha már egyszer valami jól meg van írva, azt nem érdemes átírni. Épp ezért bosszantott nagyon pl. a Vaják első két évada. És ezért voltam elnézőbb a harmadikkal, mert a hibái ellenére, az a korábbiakhoz képest viszonylag regényhűre sikerült. Vagy ezért van az, hogy amikor először láttam az orosz Éjjeli őrség filmet, annyira tetszett, hogy annak hatására olvastam el a könyveket. Majd amikor az olvasás után újra meg akartam nézni a filmet, képtelen voltam végignézni, annyira bosszantott. Ezért van az ilyen esetben, ha egy olyan könyvből készül film/sorozat, ami érdekes lehet ugyan, de még nem olvastam, akkor előbb megnézem a filmet és csak utána olvasom el.
Ezek után leszögezem, hogy az Alapítvány könyveket nem olvastam. Ha olvastam volna, valószínűleg iszonyúan bosszantana ez a sorozat, és lehet, hogy már az első évadot közepén félbehagytam volna a nézését. Így viszont nekem tetszik a sorozat. Vannak benne kusza, logikátlan dolgok, de összességében azért szerintem nem rossz. Mivel ritkán készül manapság értékelhető sci-fi, el tudom engedni a hibáit, és jól szórakozom rajta.
Tudtommal az is megnehezíti az alapművek megfilmesítését, hogy Assimovnál a különböző időpontokban játszódó történeteknek nem azonosak a szereplői. De szerintem ennek nem kellett volna, hogy akadályt szabjanak a készítőknek. Vannak olyan sorozatok, ahol minden részben mások a szereplők. A krimikben pl. a nyomozókon kívül részről-részre minden szereplőt lecserélnek. A modern, Helyszínelők típusú krimikben persze egy egész stáb nyomoz. De a Columbóban pl. csak a főszereplő volt visszatérő karakter. De tovább megyek, van olyan, ráadásul modern sorozat is, ahol minden epizódban tök más a szereplőgárda, pl. a Black Mirror. Persze, könnyebb úgy követni, megszeretni egy sorozatot, ha van egy-két állandó karakter, akit ismerünk. De Ilyen esetben, ha indokolt, szerintem simán lehettet volna egy-két részenként teljes szereplőcsere.

Bár Cleon így gondolja, a robotika törvényeire ő sincs hatással. Assimov alaptétele, hogy a robotika törvényeinek megszegése nem egyeztethető össze a pozitronagy működésvel. Az "Assimov-univerzumban" több ízben is történt robot általi emberölés (gyilkosság), de mindig a törvényeknek a robotok általi átértelmezése tette ezt lehetővé. PL a solariai robotok csak a Solarián született embereket tekintették embernek. Demerzel még R. Daneel Olivaw-ként (több ezer éve) szakított a "hagyományos" 3 törvénnyel, ahogy írtam: válasz a Robotok és Birodalom regényben.

sziasztok! lehet tudni mikor jön a 3.évad? köszi

Tegnap néztem meg a 2. évad befejező részét. Hát ez az utolsó rész totál káosz lett. Próbáltam elvonatkoztatni a könyvektől, hogy esetleg úgy egy élvezhető sci-fi sorozat lesz ez, de egyszerűen önmagában is gyenge lett. Voltak a sorozatnak jó elemei, de ez az utolsó rész akkora katyvasz, hogy már nem tudtam túltenni magam rajta. Van egy következetesen, jól megírt regényfolyam, és elköltenek egy rakat pénzt arra, hogy valami sokkal gagyibb, zagyva sztorit írjanak. Pedig szinte minden rendelkezésükre állt, hogy akár jó is lehessen a sorozat, de mintha szándékosan azon dolgoztak volna, hogy szétbarmolják. Nagy kár érte.

Ja! és ez lemaradt. Javaslom az alkotóknak, hogy nézzék meg a The expanse c. sorozatot, amely szintén egy regényfolyam alapján készült. Az évtized legnagyobb alkotása lett. Üt, mint az atom.

Nálam ez egy gyenge 1-es. De csak azért, mert felfelé kerekítettem. Jellemzően azok vannak többen, a magasabb pontszámra értékelőkből, akik nem olvasták a regényeket. Lehet, hogy így jobban jártak. Számomra ez a sorozat űbergáz, és ezen véleményemen még 3 öszvér sem tudna változtatni.. :)

Ennek semmi köze az eredeti regény történetéhez és hangulatához.Egyszerűen szar.

Én úgy emlékszem, hogy a magyarázat erre nem az Alapítvány történetében gyökerezik. Olvastad esetleg a Robotok és Birodalom regényt is? Abban R. Giskart Rentelov megalkotja a nulladik törvényt, mely átdefiniálja az ember fogalmát emberiséggé (ez így eléggé leegyszerűsített, de valami hasonló történik), majd hagyja radioaktívvitásal "megfertőzni" a Földet, hogy kolonizálásra bírja az emberiséget. Az ő pozitrinagya ebbe belesül, de társa, Olivaw (az Alapítványban Demerzel Eto) sikeresen magáévá teszi a nulladik törvényt, melyben az ember gond nélkül feládozható az emeriség érdekében. Ezt a csattanót "lőtték el" Proyas fimjénen is.

Most, hogy már a 2. évadot nézem, magyarázatot kaptam arra, hogyan képes egy robot embert ölni a sorozatban.
Mivel kevés jó sci-fi készül, így elnéző vagyok ezzel, és várom, mit hoznak még ki belőle.

Szerintem nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy egy ekkora volumenű történetet (R Daneel Olivaw plédául ha jól emlékszem 19270 évet "élt") nem lehet feldolgozni 10 részben 3 évadban. Sajnos ma ez a trend, nincsenek 15 évadot megért, évadonkénti 22 részes sorozatok. A filmes szakmára van bízva, hogy a rendelkezésre álló időben mégis élvezhető legyen a történet, kvázi eladható. Senki sem szeretne egy 240 órás hangoskönyvet a TV-n hallgatni, ugyanennyi színészkedéshez, látványhoz meg rengeteg pénz kell. Emiatt lett Demerzel (Oliwaw) féfi helyett szőke bombázó, Salvor meg politikus helyett harcos. A sorozat nézése nem zárja ki a könyv olvasását, bármilyen sorrendben. Én mindkettőt élveztem.
Alex Proyas - Én a Robot című filmje is csak az alapokat kölcsönzi, és egy ütős 2 óra szerintem.
A Két évszázados ember pedig szerintem jobban sikerült filmen, mint a novella.
Szerintem megfelelő mértékkel külön is kell kezelni a különféle megoldásokat.

Jó kis sci-fi ez, komolyan nem értem a fanyalgást. A könyveket 70 éve írta a mester, nem értem miért kellene szórol szóra ragaszkodni hozzájuk. Tessék haladni a korral. Így most két sci-fink is van butuskák.

ha elolvasod a könyveket (van belőle legalább 7db), akkor rájössz. (a legelső talán kicsit szárazabb, de aztán egyre érdekesebbek, hála a női karaktereknek is.) a sorozat a női szereplők dacára is unalmas a könyvhöz képest és teljesen kiábrándító módon. mintha az lett volna a cél, hogy kiheréljék az alapanyagot, és valami alapítványszerű üres látványpékséget gyártsanak, alig van köszönő viszonyban a kettő. Asimov és a forgatókönyv írok szellemi szintje között túlzottan nagy a differencia. nagy kár ezért a lehetőségért.