m.me/netflexh

Fél órát bírtam belőle, pedig szimpi Miss Marple.

nagyon gyenge feldolgozás.., a szinkron is borzalom 1/10

»A láthatatlan kéz« címen szinkronizálták, ill. sugározták, minthogy a HUNGAlibri kiadásában is ez volt a címe…

A »Gyilkosság a paplakban« a másik, a „Moving finger” /új könyvfordítás szerinti cím:»Nem zörög a haraszt«/ még a tv-ben ment néhányszor anno, azt „csupán” dvd-n nem bocsátották ki. ( pff :((( de miért is nem…??)

Itt a 12-es Hickson/MM-lista: https://en.wikipedia.org/wiki/Joan_Hickson#Miss_Marple_filmography
Melyik másik kettõt nem adták le? Már olyan régen mentek és az új MM-ok felülírják az emlékezetet...

12 a teljes sorozat, de Magyarhonban ebbõl 9-et adtak ki/forgalmaztak. Egyik hiányzó (ahogy lentebb egy korábbi hsz-mban is utaltam rá) épp ez a regényadaptáció.

Ez uncsi feldolgozás, színtelen színész alakításokkal és újra meg újra leülõ dramaturgiával, de ez szinte az összes korabeli AC feldolgozásra igaz. A 2009-es filmben pont jó arányban van jelen minden, amitõl élvezhetõ a történet.

Megmondom, hol "piszkáltak bele a sztoriba" (spoilerek nélkül):
Miss Marple-ot nem barátnõje küldi le egykori iskolatársnõjéhez Stonygatesbe, hanem a késõbbi áldozat. Ez dramaturgiailag nem változtat a lényegen, viszont megspórolnak egy szereplõt.
A másik az orvos szerepének hangsúlyozása. Ezzel cselekményesebbé és izgalmasabbá teszik a történetet.

Mindahhoz képest, amiket AC leír az önéletrajzában arról, hogy a filmesek és dramaturgok milyen merényleteket követtek el vagy próbáltak elkövetni mûvei ellen, ezek szolid és a lényeget nem befolyásoló változtatások.

A film kiemelkedõ alakja Bette Davis, akit szinte AC álmodott meg Carrie Louise szerepére. Helen Hayes pedig az egyik legjobb Miss Marple: kívül-belül azonos a szereppel. Kiemelendõ, hogy a figurának nem csak a jóságát, de egyéni humorát és kisebb-nagyobb gonoszságait is pontosan ábrázolni tudja (és meri).

Sajnos az ebbõl a regénybõl készült legjobb filmfeldolgozást nálunk sosem adták le: a Joan Hickson (mint Miss Marple) fémjelezte sorozatról beszélek, ami az összes valódi MM-regényt igen magas színvonalon, abszolút angolosan, sõt: „Christie-sen” képes volt adaptálni, ebbõl a sorozatból kettõt nem sugárzott a magyar televízió, s a dvd-kiadásuk is lemaradt. (Az még egy harmadikénak is, amit pedig levetítettek régebben.)

Üdv! Nem szeretem azokat az A.C. feldolgozásokat, amelyekbe belepiszkálnak az amerikaiak, mert nem találják el a könyvek hangulatát. Viszont ez a story amerikai-angol koprodukcióban készült, és angol részrõl - igaz, csak mellékszereplõként -, szerepel benne Tim Roth, ami sokat dob a filmen:-)

Magát a regényt nem olvastam (bár régebben faltam A. C. mûveit), de valószínûnek tartom, hogy ebbe is rendesen belepiszkáltak az alkotók. Már maga az megdöbbentett, hogy modern környezetbe helyezték a cselekményt (ráadásul mindezt 1985-ben tették, nem manapság), és gondolom, "betoldottak" pár olyan dolgot, ami amúgy nem nagyon jellemzõ az írónõ mûveire (pl. a vége felé van pár üldözéses jelenet). Egyébként nem sok ilyen filmes feldolgozást láttam, de meg kell vallanom, nem igazán voltam elégedett velük, olvasva talán élvezetesebbek. (Igaz, ezek a novellák és regények általában egy kaptafára készültek, nagyjából hasonló módon épül fel a többségük, szóval egy idõ után kevésbé szórakoztatóak.) Maga ez a film is eléggé sótlan és lapos volt, látszik, hogy tévéfilmnek készült.
Amin korábban rengeteget töprengtem, az a cím volt. Nem tudtam elképzelni, mire vonatkozhat a cím, mire a filmben a vége felé Miss Marple utal arra, hogy az egész egy nagy "szemfényvesztés" volt (azaz a címet "szimbolikusan" kell értelmezni). Bár nem vagyok zseni, most már a film elején kezdtem sejteni, hogy ki is lehet a gyilkos - illetve hogy kik lehetnek -, pedig általában nem szoktam kitalálni. Nem tudom, hogy a regényben is lehet-e sejteni, de itt szerintem kezdettõl fogva van valami, ami felébreszti a nézõ gyanúját. A filmet eléggé hosszúnak és vontatottnak éreztem, nem igazán akadt semmi, ami kicsit izgalmasabbá és érdekesebbé tette volna. A színészi játék nem volt valami pöpec, bár azt hiszem, egy A. C.-krimitõl nem is nagyon lehet elvárni komoly lélekrajzot, így a színészeknek sem kellett bonyolult figurákat eljátszaniuk.
Õszintén szólva számomra borzasztó volt a szinkron. Mednyánszky Ági hangja kissé furcsa volt, Bette Davishez pedig szerintem nem illett Schubert Éva (legalábbis itt valahogy nem jött be nekem, és amúgy is mindig Lukrécia jut eszemre róla a Frakkból), egyébként is szörnyû volt, hogy a beszédet alig lehetett érteni, viszont a zajok és a zenék túl hangosak voltak. Esetleg nem volt hangmérnök a stúdióban, amikor készítették a szinkront? Vagy nem értem, mi a baj, de már több filmnél is megesett, hogy fel kellett hangosítanom a tévét ahhoz, hogy értsem, mit beszélnek, viszont amikor pl. zene szólt, akkor meg le kellett halkítanom, máskülönben ordított volna a zajláda. Ami még bosszantott, az a film+ hozzáállása a nézõkhöz. Kb. 10 perce ment a film, amikor se szó, se beszéd, betettek egy reklámblokkot. Ez egy dolog, de rendszeresen megcsinálják, hogy szinte több a reklám, mint a mûsor, ráadásul sokszor mondat vagy szó közepén hagyják abba a vetítést. Ez ellen vajon nem lehetne tenni valamit? Csak mert undorítónak és pofátlanságnak tartom ezt a fajta viselkedést, és bosszantó, amikor beszél egy szereplõ, aztán hirtelen bejön valami reklám, holott az illetõ a szó közepénél tart. Örömmel venném, ha az illetékes hatóságok lépnének valamit, bár ez nyilván nem lenne könnyû, hiszen a kertévék is úgy élnek vissza a hatalmukkal, ahogyan csak akarnak.